Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


LEVÉL AZ AUTISTÁKRÓL

2011.12.03

 

Az ABIGÉL Egyesülettől minap megkeresett valaki, aki megkapta az igényfelmérés feladatát, és akinek megígértem, hogy megírom mire is lenne szüksége az én Csillagküldöttemnek.
Annakidején részese voltam a Közhasznú Egyesület megalakításának (az Egyesület nevét is én javasoltam), ám közben különféle - igen éles - személyes problémák miatt jobbnak láttam, ha távol maradok az ügyeitől.
Sok projektet terveztem (még a nappali foglalkoztató alaprajzát is megterveztem) ám ötleteim sorra elvetették a vezetők.
A Magyarok Szövetsége Oktatási tagozatának új oktatási programjához is megírtam az autisták oktatásának egy lehetséges tervét, amit az Abigélesek rendelkezésére bocsájtottam.
Most, hogy ismét megkerestek és kérték az igényeinket, az alábbi levelet írtam nekik:
 
 
Szia Kedves V....!

 
Amikor telefonáltál, megígértem, hogy le fogom írni a javaslataimat. Most azt meg is teszem, de előtte csak Neked és csak most, ki kell mondanom egy dolgot - a sok közül -, ami bánt, ami ugyan rég volt, de még ma is fáj tőle a lelkem.
Ezt olvastam a jegyzőkönyvbe:
C L.né elvégzett ilyen forrásteremtéssel kapcsolatos tanfolyamot. Az a lényeg, hogy addig nem kérhetünk támogatást senkitől, amíg nincs kész projekttervünk. A támogatók konkrét célkitűzéseket, terveket támogatnak.”

A forrásteremtési, vagy projekt tervezési tanfolyamot én már 4 éve elvégeztem és ha emlékszel volt egy Rajzpályázat és kiállítás, amit az elejétől a végéig megszerveztem, pénzt is szereztem rá és a kiállítás előtt beszélgettünk arról, hogy jó volna, ha minden család leírná igényeit, amiből azután nem egy, de több tervet is lehet majd készíteni, hogy ha megjelenik egy pályázati kiírás, akkor csak elő kelljen kapni és a kiírás feltételeihez kicsit odaigazítani.
Akkor többek részéről gúnyos mosoly volt a válasz és leintettetek. Most, szinte ugyanazokat a szavakat olvasom tőled. Ma tehát ott tartunk, mint akkor, pedig annak már több mint egy éve.

A lényeg azonban, hogy mára beláttátok, hogy tervekre van szükség, és talán ezzel – ha már mindenki lát kész programterveket, vagyis a JÖVŐ terveit – a többiekben is, a reményeken túl, beindulhat a tettrekészség.

Az igényeket Csaba szükségletei felől közelítem meg. Mivel nagyon úgy néz ki, hogy omlik össze a családom és anyagilag se bírjuk az albérletet, magántanulói státuszba kell helyeztetnem őt. Ez azt jelenti, hogy:

a.) hetente egy napon be kell mennie az iskolába
b.) elküldik e-mailben a tananyagot és havonta egyszer kell bemenni vizsgázni.
 
Ez azt is  jelenti még, hogy nem lesz közösségbe, amit valami módon biztosítani kellene a számára, ugyanis az autistának is szüksége van a társaságra. Te is fel tudod sorolni miért. A középiskolába magántanulóként járó gyerekeknek szükségük lesz az iskolán kívül egy helyre, ahová naponta vagy hetente 4 napot bejárhatnak.

Amit az eltelt évek alatt nem kapott meg Csaba, de a mindennapokhoz feltétlenül szükséges (nem csak Csabának):

1. Viselkedésterápia – kombinálható a szerepjátékkal, a drámapedagógiával, vagyis a szituációs játékokkal készíteni fel őket a mindennapi élet lehetséges helyzeteire.
2. Kommunikációs helyzetgyakorlatok - (kapcsolódik a viselkedésterápiához, de amíg ott azt tanulja meg hogyan kell viselkedni, itt a ki nem mondott gondolatokról is szó esik)

Amire még nagyon nagy szükségük volna a felnövekvő autistáknak:

3. Konfliktuskezelő tréning - (mit akar a másik ember, mivel fogod őt felidegesíteni, és ezt hogyan kell megoldani)
4. Zeneterápia – a zene kifejező világa, ének, hangszerek (mindenkire jó hatással van, amit lehet kombinálni meditációs gyakorlatokkal, amikor pl.illatos füstölővel, gyertyákkal hallgatják a zenét és egy szakember halkan utasításokat ad, hogy mire gondoljunk) a különféle hangok, zajok értelmezése.
5. Kézügyesség fejlesztés – a mindennapokban használt eszközök, szerszámok használatának gyakorlása (kezdő barkácsolás pl. képkeret, házikó stb. készítés, gyakorló konyha, mosás, vásárlás ) helyben megoldható  egy tanbolt, ahol az eladót és a vásárlót is az autista játszhatja)
6. Munkaterápia – fenti ponthoz csatlakoztatható, egyszerű ajándékok elkészítése, de amely tevékenységre mindenképp szükség van, éppen amiatt, hogy érezzék: fontosak a világ számára (gyöngyhímzés, egyszerű szövés, festett képeslap-, faliképkészítés stb.
7. Segítség az iskolában kapott házi feladatok elkészítésében, felkészítés a vizsgákra.
8. Testnevelés – fontos a testi erőnlét megtartása és fejlesztése, ezért mindenképp szükség van “konditeremre” pl. szobakerékpár, súlyzók, kosárlabda stb.
9. Könyvtár – a legfontosabb ismeretterjesztő és néhány szépirodalmi könyv összegyűjtése fontos, és a hely mindenképp külön terem legyen, ahol csendnek kell lenni, mint az igazi könyvtárban.
10. Számítógép ismeret – mindenképp fontos, hogy ezt a mára elengedhetetlen eszközt minden autista megismerje.

Mindezek mellett a gyerekekkel foglalkozó felnőtteknek kell egy pihenőszoba, és kell egy vendégfogadásra alkalmas helység, ahol a szülők is várakozhatnak.
 

 

Fontos!

 

Lehetővé kell tenni az önkéntes segítők fogadását! Középiskolások, felnőttek fogadását, ami egyrészt jó a dolgozóknak, jó az autistáknak, mert több embert megismerhetnek, és jó azért, mert a társadalomban egyre több ember ismeri meg az autizmust.

A képességeket a foglalkozások folyamán a tanárok, segítők, asszisztensek fel tudják majd mérni, és ezek alapján kell majd kapcsolatokat építeni helyi vállalkozókkal, akik hajlandók szakembereket küldeni, és a gyerekeket fogadni egy-egy munkahely jobb megismerésére.

Szerintem a nappali foglalkoztató után mindenképp gondolni kell majd a lakóotthon létesítésére is, ami lehetőség szerint ne ugyanazon épületben legyen, hanem egy távolabbi épületben. Erre azért lenne szükség, hogy az autista otthonról ugyanúgy eljárhasson dolgozni, mint ahogy általában mindenki megteszi.

Mióta telefonáltál ezek jutottak az eszembe.
Ha elfogadjátok a segítségem, némelyik projektet részleteiben is kidolgozok a projeltervezés szabályai szerint.

Várom válaszod!
Szeretettel:
Ildikó
 
 
 

“Az élet kérdést tett fel nekem, vagy fordítva: én magam vagyok a kérdés, amit a világhoz intézek. De mindenképp meg kell adnom a magam válaszát, különben csupán csak a világ válaszára hagyatkozhatom.”

 

(Jung)

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.