Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Jogi sarok

2008.01.19

Gyermeki jogok

6. §

(1) A gyermeknek joga van a testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését, jólétét biztosító saját családi környezetében történő nevelkedéshez.

(2) A gyermeknek joga van ahhoz, hogy segítséget kapjon a saját családjában történő nevelkedéséhez, személyiségének kibontakoztatásához, a fejlődését veszélyeztető helyzet elhárításához, a társadalomba való beilleszkedéséhez, valamint önálló életvitelének megteremtéséhez.

(3) A fogyatékos, tartósan beteg gyermeknek joga van a fejlődését és személyisége kibontakozását segítő különleges ellátáshoz.

(4) A gyermeknek joga van ahhoz, hogy a fejlődésére ártalmas környezeti és társadalmi hatások, valamint az egészségére káros szerek ellen védelemben részesüljön.

(5) A gyermeknek joga van emberi méltósága tiszteletben tartásához, a bántalmazással - fizikai, szexuális vagy lelki erőszakkal -, az elhanyagolással és az információs ártalommal szembeni védelemhez.

(6) A gyermeknek joga van ahhoz, hogy a közszolgálati médiákban fejlettségének megfelelő, ismeretei bővítését segítő, erőszakmentes, a magyar nyelv és kultúra értékeit őrző műsorokhoz hozzáférjen.

7.§

(1) A gyermek szüleitől vagy más hozzátartozóitól csak saját érdekében, törvényben meghatározott esetekben és módon választható el. A gyermeket kizárólag anyagi okból fennálló veszélyeztetettség miatt nem szabad családjától elválasztani.

(2) A gyermeknek joga van - örökbefogadó családban vagy más, családot pótló ellátás formájában - a szülői vagy más hozzátartozói gondoskodást helyettesítő védelemhez.

(3) A gyermek helyettesítő védelme során tiszteletben kell tartani lelkiismereti és vallásszabadságát, továbbá figyelemmel kell lenni nemzetiségi, etnikai és kultúrális hovatartozására.

(4) A gyermeknek joga van származása, vér szerinti családja megismeréséhez és a kapcsolattartáshoz.

(5) A gyermeknek joga van ahhoz, hogy mindkét szülőjével kapcsolatot tartson abban az esetben is, ha a szülők különböző államokban élnek.

8.§

(1) A gyermeknek joga van a szabad véleménynyilvánításhoz, és ahhoz, hogy tájékoztatást kapjon jogairól, jogai érvényesítésének lehetőségeiről,továbbá ahhoz, hogy a személyét és vagyonát érintő minden kérdésben közvetlenül vagy más módon meghallgassák, és véleményét korára, egészségi állapotára és fejlettségi szintjére tekintettel figyelembe vegyék.

(2) A gyermeknek joga van ahhoz, hogy az őt érintő ügyekben az e törvényben meghatározott fórumoknál panasszal éljen.

(3) A gyermeknek joga van ahhoz, hogy alapvető jogai megsértése esetén bíróságnál és törvényben meghatározott más szerveknél eljárást kezdeményezzen.

9.§

(1) Az átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermek joga különösen, ha életkorához, egészségi állapotához, fejlettségéhez, valamint egyéb szükségleteihez igazodóan

a) állandóságot, érzelmi biztonságot nyújtó teljes körű ellátásban, gondozásban, - nemzetiségi, etnikai és vallási hovatartozását figyelembe vevő - megfelelő nevelésben, oktatásban részesüljön,

b) gondozási helyének megváltoztatását, testvéreivel való együttes elhelyezését kezdeményezze,

c) felzárkóztató, tehetségfejlesztő programokon és érdeklődésének megfelelő szabadidős foglalkozásokon vegyen részt,

d) vallási vagy lelkiismereti meggyőződését szabadon megválassza, kinyilvánítsa és gyakorolja, valamint hit- és vallásoktatásban vegyen részt,

e) véleményt nyilvánítson a részére biztosított nevelésről, oktatásról, ellátásról, a személyét érintő kérdésekben meghallgassák, tájékoztassák,

f) érdekei képviseletére gyermekönkormányzat létrehozását kezdeményezze,

g) támogatást kapjon gondozójától, törvényes képviselőjétől családi környezetébe való visszatéréshez,

h) családi környezetébe való visszatérését kezdeményezze,

i) személyes kapcsolatait ápolhassa,

j) utógondozásban részesüljön.

(2) Ha az (1) bekezdés i) pontja szerinti jog gyakorlása a gyermek személyiségfejlődését hátrányosan befolyásolja, a szülő vagy más kapcsolattartásra jogosult közeli hozzátartozó kapcsolattartási joga az e törvényben foglaltak szerint korlátozható, megvonható vagy szüneteltethető.

10.§

(1) A gyermek kötelessége különösen, hogy
a) gondozása és nevelése érdekében szülőjével vagy más törvényes képviselőjével, gondozójával együttműködjön,

b) képességeinek megfelelően tegyen eleget tanulmányi kötelezettségének,

c) tartózkodjék az egészségét károsító életmód gyakorlásától és az egészségét károsító szerek használatától.

(2) A gyermekek védelmét ellátó szervezetek (a továbbiakban: intézmény) házirendje - e törvényben meghatározott keretek között - a gyermek életkorához, egészségi állapotához, fejlettségi színtjéhez igazodva állapítja meg a gyermekek jogai gyakorlásának és kötelességei teljesítésének szabályait.

(3) Ha az intézmény házirendjét a fenntartó jóváhagyta, azt az intézményben mindenki által jól látható helyen ki kell függeszteni, és gondoskodni kell megismertetésérol, továbbá arról, hogy az, a gyermekek, a hozzátartozóik és az intézmény dolgozói számára hozzáférhető legyen.

 

 

Gyermeki jogok védelme

11.§

(1) A gyermeki jogok védelme minden olyan természetes és jogi személy kötelessége, aki a gyermek nevelésével, oktatásával, ellátásával, ügyeinek intézésével foglalkozik.

(2) A gyermek alkotmányos jogainak védelmét az állampolgári jogok országgyűlési biztosa (a továbbiakban:biztos) a maga sajátos eszközeivel segíti, és ennek során

a) a biztos feladata, hogy a gyermek alkotmányos jogait érintő - tudomására jutott - vissaéléseket kivizsgálja, és orvoslásuk érdekében általános vagy egyedi intézkedéseket kezdeményezzen,

b) a biztos az a) pontban megnevezett intézkedéseiről évente beszámol az Országgyűlésnek.

Szülői jogok és kötelességek

12.§

(1) A gyermek szülője jogosult és köteles arra, hogy gyermekét családban gondozza, nevelje és a gyermeke testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges feltételeket - különösen a lakhatást, étkezést, ruházattal való ellátást -, valamint az oktatáshoz és az egészségügyi ellátáshoz való hozzájárulást biztosítsa.

(2) A gyermek szülője jogosult arra, hogy a gyermeke nevelkedését segítő ellátásokról tájékoztatást, neveléséhez segítséget kapjon.

(3) A gyermek szülője - ha törvény másként nem rendelkezik - jogosult és köteles gyermekét annak személyi és vagyoni ügyeiben képviselni.

4) A gyermek szülője köteles

a) gyermekével együttműködni, és emberi méltóságát a 6.§ (5) bekezdése szerint tiszteletben tartani,

b) gyermekét az őt érintő kérdésekről tájékoztatni, véleményét figyelembe venni,

c) gyermekének jogai gyakorlásához iránymutatást, tanácsot és segítséget adni,

d) gyermeke jogainak érvényesítése érdekében a szükséges intézkedéseket megtenni,

e) a gyermeke ellátásában közreműködő személyekkel és szervekkel, továbbá a hatóságokkal együttműködni.

13.§

(1) Az átmeneti nevelésbe vett gyermek szülője jogosult arra, hogy a) a gyermeke gondozójától, gyámjától, hivatásos gyámjától a gyermeke elhelyezéséről, neveléséről, fejlődéséről rendszeres tájékoztatást kapjon,

b) a gyámhivataltól gyermeke gondozási helyének megváltoztatását kérje,

c) a gyermeke családba történő visszahelyezése érdekében a települési önkormányzattól - a nevelésbe vétel okának elhárításához, a körülmények rendezéséhez, a gyermeke családba való visszailleszkedéséhez - segítséget kapjon,

d) a Csjt.-nek megfelelően a gyermeke sorsát érintő lényeges kérdésekben - a gyermeke nevének meghatározásáról, illetve megváltoztatásáról, tartózkodási helyének kijelöléséről, iskolájának, valamint életpályájának megválasztásáról - meghallgassák.

(2) Az átmeneti nevelésbe vett gyermek szülője jogosult és köteles

a) a gyermeke gondozását ellátó személyekkel, intézményekkel - a nevelés érdekében - együttműködni,

b) gyermekével - törvényben meghatározott módon - kapcsolatot tartani.

(3) Az átmeneti nevelésbe vett gyermek szülője köteles

a) minden tőle elvárhatót megtenni gyermeke családba történő visszahelyezéséért,

b) tiszteletben tartani a nevelőszülő családját és otthonát, az intézményben dolgozó személyeket, valamint köteles betartani az intézmény rendjét,

c) gyermeke ellátásáért gondozási díjat fizetni.

(1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról)

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Válasz Lacinak 2. rész

(ildikob@freemail.hu, 2011.02.15 04:11)

Az alkoholizmust napjainkban hivatalosan betegségként kell szemlélni, amelyben mégis leginkább az egyén az, amelyik eldöntheti: tünetmentes lesz vagy sem. Ő az, akivel le kell ülni, megbeszélni (legyen jelen a család minden tagja), amikor egy csepp ital sincs benne, hogy milyen lehetséges alternatívák közül választhat. Nem akarok senkit hiú ábrándokban ringatni, de tudni kell mindenkinek, hogy az alkoholizmus kezelése nagyon alacsony hatásfokkal működik, ha az érintett egyénben nem érett meg a változtatásra a kemény elhatározás. Ha már felvázolta a család, hogy mi az, amit tűzön-vízen véghez visz, és az apa nem változtat a viselkedésén, az életmódján és nem hajlandó alkoholelvonó-kúrán való részvételre, akkor viszont a családnak következetesen véghez kell vinnie a már előre felvázolt tervét. Ha a betegségből való gyógyulás aránya egyéb esetben 60%-ban függ a betegtől, akkor ez a szám alkoholista esetében 90 %.

Vizsgálni kell az anya viselkedését is. Melyek azok az indokok, melyek miatt hajlandó vállalni a megalázó helyzetet, a pénztelenséget, a kemény munkát, az ittas férfit, aki még meg is veri? Mi az, ami miatt még a gyerekeit is inkább elveszíti, mint hogy megálljt parancsoljon az apának? Milyen értékek mentén nőtt föl? Milyen önértékelési gondjai vannak? Jobban fél az ismeretlen egyedülléttől, mint attól, hogy életét terrorizálja az élettársa és elüldözi gyermekeiket, miután tönkreteszi tanulási lehetőségeiket, vagyis az egyetlen módját annak, hogy kitörjenek mélyszegénységükből.

Tudnia kell, hogy az alkoholisták a legritkább esetben váltják be fenyegetőzéseiket, gondolok itt az öngyilkosságra. Ha ez mégis bekövetkezne… az alkoholizmus felfüggesztése helyett, a tisztességes munkavállalás helyett, a szerető családapa szerep vállalása helyett … miután anya és lánya elhagyja őt, arról nem a két ember tehet, hiszen ők csak egy normális, tisztességes, élhető életet akartak élni. Nincs ugyanis joga még egy beteg embernek sem ahhoz, hogy pokollá tegye mások életét.

Nem tudom az ország mely tájáról érkezett a levél, de az interneten rá lehet keresni a legközelebbi ilyen helyre. Pl.: http://res.otthontalanok.hu/bemutatkozas.html
Itt lehet tájékozódni az otthonok tevékenységéről, céljairól, lehetőségeiről.

Kívánok sok erőt, elszántságot a változtatás megvalósításához!

Ildikó

Válasz Lacinak

(ildikob@freemail.hu, 2011.02.15 04:10)

Kedves Laci!

Kár, hogy nem írtad meg leveled nekem is külön e-mailban.
Hogy mi a helyes megoldás az általad felrajzolt szituációban, azt nehéz néhány mondatban megírni. Még azt is nehéz megmondani, hogy kivel kell kezdeni a változtatás beindítását, pedig változtatni kell, mert a fent leírt helyzet tarthatatlan.
Legjobb az volna, ha a két gyermek leülne egymással és megbeszélnék, mit szeretnének, hogyan képzelik a saját jövőjüket, majd ebbe a tervbe bevonnák édesanyjukat. Miután eldöntötték már, hogy az életüket meg akarják változtatni, kérjenek szakmai segítséget. Az Egészségügyi és Szociális központokban úgy tudom, van család terapeuta, aki segítene a családnak megoldásokat találni. Amikor ilyen nehéz helyzetbe kerülnek emberek, szakembereket bevonni a legjobb, a legésszerűbb megoldás.
A szakember be fogja hívni az egész családot elbeszélgetésre és a beszélgetések folyamán, alakítja ki véleményét és adja meg javaslatait.
Szinte biztos, hogy következetességre, a lelki zsarolásnak való engedetlenségre fog biztatni.
Szinte bizonyos, hogy azt fogja javasolni, hogy anya és lánya beszéljen az apával, és ha ez eredménytelen, akkor költözzenek el egy átmeneti otthonba. Több ilyen ún. Családok átmeneti otthona, vagy anyaotthon van már az országban.

És mi van ha a szülő a rossz?

(Laci, 2011.02.15 00:12)

Az apuka munkanélkülin van fél éve.. a napi min. 2liter vörösbort elvárja mert különben balhé van ,emellett azt szajkózza, hogy 48 éves fejjel már öreg a melóhoz. Az anyuka (54) szétdolgozza magát mint konyhai kisegítő, munka után megy fel az erdőbe fát szedni, hogy ne fagyjanak meg télen. Albérletben élnek, élettársi kapcsolatban. A kislány 15 éves most kezdte a fodrász sulit de az apja nem akar elmenni dolgozni, hogy megvehesse a szakmai gyakorlat órára kellő eszközöket. (több tízezer forint) inkább kijelentette, hogy hagyja abba a sulit, legfeljebb elveszik a családi pótlékot is. Mellesleg az apuka egy alkesz aki érzelmileg terrorizélja a lányát és az élettársát. A kislány nem plázázik, nem inernetezik (nincs gépe) suli után egyből hazamegy de már gyomorideggel sírógörccsel indul haza mert utál már otthon lenni. Kérdem én, a lány eldöntheti, hogy nem akar többé a szüleivel élni, hanem inkább a dolgozó, önálló bátyjával (aki egyébként befogadná csak a kedves patkány apuka nem engedi el) ? Mellesleg a lány bátyját is az apuka üldözte el 16 évesen otthonról, mert szintén nem tudta iskoláztatni és amikor a fiú elment iskola helyett dolgozni akkor az otthoniak lehúzták a fizuja nagy részével (16évesen!) és mikor a srácnak elege lett ebbő akkor az apa kijelentette, hogy "takarodj mert én nem foglak eltartani"! Hát milyen patkány szülő az ilyen? Csak az érdekli, hogy a piája meglegyen... gyakran az utolsó ezrestből is meg kell venni neki a bort. A számlák persze csúsznak, az albérletből már kilóg a valaguk. És valahányszor összebalhéznak a szülők az apa mindig a lányát hibáztatja mindenféle röhelyes indokkal , hogy ő tehet mindenről... Az anyuka már ezerszer kiadta az útját az apukának de az nem tágít. Gyakran megveri az anyukát részegen vagy józanul az mindegy. Vagy azzal fenyegetőzik, hogy a sinekre fekszik. (érzelmileg zsarolja a családot) Szegény kislány állandóan sír, már a suliban sem tud koncentrálni. A lány nem akar a szüleivel élni. De attól is retteg, hogy bárhová menne az apja úgyis megkeresné és bántaná őt vagy a távollétében az anyját. Retteg hazamenni, retteg elmenni otthonról suliba azt mondja már nem bírja tovább. Mit lehet kezdeni a helyzettel? A bátyja befogadná. Ha valaki tudja a választ kérem írjon.

nem jól viselkedő tinik

(mónika, 2010.10.20 13:09)

hát igen-. szabad 15 évesen fiúkkal henteregni, ha a szülő tiltja akkor máshova kell elhelyezni a gyereket, szabad 5 tantárgyból bukni, ha az anyuka megvonja az msn időt a gyerektől, akkor más szülőhöz kell tenni a gyereket. sajnos most ez van. a büdös gyerekvédelmisekbe annyi f...sz nem szorult, hogy járjanak már utánna kicsit , hogy kihez akar a tini költözni, és milyen a körülnmény azon a helyen, a pénzesség az nem minden.(szerintem). olyan helyre költözik a lány, ahol annó a gyerekkel sem törődtek eleget a gyámba vevő emberkék. a szülő meg csak dilizzen be, mert nem tehet semmit a taknyosorrú tini kívánságai ellen. felületes hanyagok a mai gyerekvédelmise. ez a véleményem róluk. a pnz beszél sokhelyen.sajnos.

epöl

(miri8, 2010.06.23 06:44)

kiskorújogok???!!! helytelen, hogy ennyi jogot kapnak a mai gyerekek. a szülő már nem tilthatja meg azt sem, hogy a tasknyosorrú fiúnál aludjon 15 évesen, már apróbb feladatokat sem adhat a szülő, ruha teregetés, mosogatás, nyugodtan elszökhet manapság a kiskorú több napra engedély nélkül hazuról, (rossz tanuló 5 bukás) ha mer büntetést adni a szülő csvargás-megszüntetés pld, akkor a tisztelt gyámügy mindjárt az iszákor nagyihoz akarja költöztetni a kiskorút, mert majd az jó lesz, ha a nagyi szemethúny minden csínytevés felett. a szülő meg nyugodtan kapjon idegösszeroppanást, azzál senki sem foglalkozik. Milyen világot élünk???? nagyon nagy lovat kaptak a mai kiskorúak a fenekük alá. már a szülő szigorú sem leht!!!!???? mit tehet ilyenkor a szülő???

Felnövő Nemzedék

(zsuzsannamaria2@freemail.hu, 2008.03.04 11:33)

Egyszerű család anya vagyok 3 gyerekkel. A legkisebb gyermekem ált. iskolás, mikor felment iskolába egészséges gyerek volt. Most gerincferdülése lett és aszthmás. A lányom közép iskolába jár, szintén gerincferdült lett,két táskával jár, reggel 8-ra megy iskolába, és délután 5-re ér haza. Napi 40 km-t utazik.
A szünetek 5 percesek,így alig van idejük a szükséges dolgokat elvégezni. Mire haza ér a fáradságtól szinte a másnapi órára alig tud készülni.Ami napi 4-5 dolgozatot foglal magába.
Sebaj, majd lesz egy beteg felnövő generáció.

ildikob@freemail.hu

(Ildikó, 2008.01.21 17:50)

Kedves Hócipő!
Pontosan olyan szülők hozzászólására számítottam, mint Te is vagy. Engem is felháborít, hogy nagyon messze vagyunk még a gyermekbarát iskolától, és a tananyag csökkentő, gyakorlati, az életre nevelő, a kreativitás serkentő, aktivitást igénylő tantervtől.
Gyermekeink hát és derékfájósak lesznek, mert nincs pénz zárható szekrényekre, ahová a tankönyveket be lehetne rakni.
Sebaj, majd ha felnőttek lesznek szépen fogyasztják a gerincbántalmakra szedhető gyógyszereket, vevők lesznek a drága gerinckímélő ágybetétnek.
Hogy ki, hogyan tolerálja, vagy viseli a monoton nyolc órai passzív tanítást, az meg magánügy sajnos manapság.
Nincs más kiút, össze kell fognunk.

televanahociponk@citromail.hu

(hócipő, 2008.01.21 11:24)

Talán nem rám számítottál mikor létre hoztad a lapodat,de talán örűlsz mert én vagyok az első hozzászóló.Nem vagyok értelmiségi,csak anya.A gyerekeim jogait sehol nem tartják be,és ez engem is felháborít.A 12 éves fiam nincs 30 kg,de a táskája 8kg.Ezt cipeli nap mint nap.Szerinted milyen lesz a gerince mire kijárja az iskolát?A másik fiam 16 éves,és bár törvény tíltja ,mégis vannak napok mikor 8 órája van.Reggel 6-kor indul és délután 17 óra van ,hogy haza ér.Mindezt úgy,hogy 10 perces minden szünet.Meleg ebédre nincs idő.www.netezunk.eoldal.hu