Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A közösség létrehozása előtt

2008.09.03

A közösség létrehozása előtt

 

Ha komolyan fontolgatjuk, hogy létre kívánunk hozni egy közösséget, nagyon fontos, hogy saját magunkkal és persze szűkebb családunk tagjaival is megbeszéljünk, tisztázzunk néhány alapvető kérdést.

A közösség létrehívása, majdani fennmaradása felelősséggel jár, nem dobhatjuk "oda" a hozzá csatlakozottakat könnyedén, ha valaki csúnyán néz ránk, vagy olyan megjegyzést tesz, ami sértő ránk nézve.

Ilyen kérdésekre válaszoljunk, mint:

-         Van nekem erre elegendő időm?

-         Szívesen feláldozom erre a szabadidőmet?

-         Mit szólnak ehhez családtagjaim?

-         Képes vagyok én mások gondjaival foglalkozni, vagy csak ez az egyetlen probléma érdekel, ami a mi családunkat is érinti most?

-         Örömet okoz nekem, ha másokkal együtt kell cselekednem?

-         Képes vagyok másokkal együtt cselekedni?

-         Mi történik, ha megszaporodnak majd a velem szemben támasztott elvárások?

-         Valóban elérhetünk együtt eredményeket, hiszek én ebbe?

-         Milyen hatással lesz az életemre (életünkre), a cselekvés?

-         Eléggé elfogadó, toleráns vagyok?

-         Elérhetőnek kell lennem. Képes vagyok felvállalni, hogy esetleg naponta többször keresnek telefonon?

 

A kérdések köre szűkíthető és bővíthető attól függően, hogy milyen közösséget tervezünk alakítani.

Mindenképp tisztázni kell a CÉLOKAT. Ez elengedhetetlenül fontos a további cselekvések meghatározásában.

Nem mindegy, hogy egy település (vagy annak egy része) laza szomszédságának közösségét kívánjuk szorosabbra szervezni, hogy érdekeit, életüket megvédjük, javítsuk, vagy egy tevékenység köré szeretnénk érdeklődőket találni (sport, kultúra, tudomány, szabadidő stb.).

Egészen más alapítványt létrehozni, és megint mást kell tennünk, ha egyesületet akarunk alapítani. Egyszerűbb a helyzet, ha a csoport nem akar jogi státuszba kerülni.

Egy-egy csoport, legyen az, települési, baráti kör, iskolai osztály, munkahelyi közösség stb. nagyon sok és sokféle társadalmi ügyet felvállalhat, ami a célok körét tükrözi.

 

Ilyen ügyek lehetnek:

-         emberi jogok védelme

-         népjóléti reformok elindítása

-         a szegények helyzetének javítása

-         oktatási kérdések

-         egészségügyi ellátás javítása

-         lakásügyek

-         a szabadidő szolgáltatás javítása

-         játszótér kialakítása, bővítése vagy felújítása

-         faji, kisebbségi ügyek

-         a fiatalok társadalmi beilleszkedésének javítása

-         közbiztonság javítása

-         a városrész rehabilitációja

-         a közlekedés javítása

-         környezetvédelem, a lakóterület tisztaságának megóvása

-         a kábítószert használó fiatalok leszoktatása

-         és még számtalan egyéb célja lehet a kialakítandó közösségnek…

Saját lehetőségeink, a célok, a felvállalt ügyek, vizsgálata után, még el kell gondolkodnunk a legalapvetőbb értékeken, melyek a majdani közösség hatékonyságát, lelkesedését, sikerét meghatározzák.

Nem minden esetben figyelünk oda, nem is sejtjük, hogy mennyire fontos például, hogy milyen értékek mentén élünk, milyen értékekhez igazodunk.

Nem mindegy ugyanis, hogy számunkra mi az elsődleges: az EMBER vagy az ELJÁRÁSOK, SZOLGÁLTATÁSOK rendszere?

Ha úgy hisszük, hogy az eljárások felállított rendszere helyes, akkor az emberért nem minden esetben tudunk harcolni, mert a rendszereket minden esetben az emberre gyakorolt hatásuk alapján kell megítélni.

Saját magunkkal is tisztáznunk kell, hogy hiszünk-e abban, hogy az emberek együtt cselekvése értékes, és hogy valójában ez a társadalomra is jó, fejlesztő hatással van? Mert az együtt cselekvő emberek még akkor is fejlődnek, új ismeretekhez jutnak, ha kitűzött közös céljuk elérése meghiúsul.

Érdemes elgondolkodni azon is, tisztába vagyunk-e azzal, hogy minden társadalom kötelessége lenne, hogy tagjaiban rejlő aktív cselekvési erejét kiaknázza, ezzel ismerve el, minden tagjának fontosságát.

A hatalom megosztható, illetve újraosztható.

Ezt minden társadalom (a közösség is) komolyan kell, hogy vegye, ha fontos számára a szociális EGYENLŐSÉG vagy az IGAZSÁGOSSÁG.

Ezen a téren ajánlatos tisztázni:

  1. Hiszünk-e abban, hogy a közösség minden tagja ért valamihez, ami a közösség számára fontos? (gondoljunk a hajléktalanokra, megváltozott munkaképességüekre, vakokra, autistákra, értelmi fogyatékkal élőkre, stb.!)
  2. A közösség tagjai KÉPESEK CSELEKEDNI az őket érintő gazdasági, politikai vagy szociális probléma megváltoztatásáért, a változások befolyásolásáért.
  3. Szükséges, vagy sem az önbizalom erősítése, és a cselekvési kedv felélesztése?
  4. Hiszünk-e abban, hogy a gazdasági fejlődés kiegyenlíthető és abban, hogy a vidék egyenrangú?

A közösség vezetőjének, legalapvetőbb készsége kell, legyen, hogy hatékonyan tudjon együttdolgozni egyénekkel és csoportokkal is. Tisztába kell azzal lennie, hogy mindenkivel másként kell kommunikálnia és, hogy a vele kapcsolatba kerülők, akaratlanul is hatással lesznek rá, befolyásolják, alakítják életszemléletét és énképét is.

A közösségben végzett munka egy folyamat, amelyben a résztvevők, BÁTORÍTÁST, ÉS ÖSZTÖNZÉST kell kapjanak, hogy erejüket felbecsüljék, ÖSSZEFOGJANAK annak érdekében, hogy kielégítsék a közösség szükségleteit, illetőleg a kitűzött célokat együttes erővel elérjék.

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.