Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Drága Szerelmetes Kislányom!

2012.04.13

„Tisztán szeretni csak úgy lehet, hogy beleegyezünk a távolságba, hogy imádjuk a távolságot magunk és szeretetünk tárgya között.”

Ezt az idézetet Enikőtől kaptam néhány hónapja.

 

Drága Szépséges Kicsi Lányom!

 

Elmentél… Itt hagytad ezt a rút árnyékvilágot.

Szerelmeddel kézen fogva repültetek át Szellemhazánkba.

Tudod… még most sem hiszem… képtelen vagyok elhinni, hogy ebből az anyagi világból úgy mentél el a TE „KICSIDDEL” Tomival, hogy teljesült kívánságotok: ha meghaltok, poraitokat szórják szét.

Mégis borzalmas a tudata…

Üvöltenék…

Sikítoznék…

Szeretlek!

Szeretem Tomid is! És Tiszteletem Örökké az övé, hiszen legyűrve életösztönét, visszament az égő házba, megkeresni Téged.

Megtalált… együtt utaztatok ÁT.

Tündöklő Szerelmetek beégett a végtelenbe, a világűr befogadta…

Hűséges, féltő szerelmetek ott száll minden szélben, ott ragyog minden csillag fényében.

Befúródott a fák levelébe, virágok színébe, vizek habjába, földek illatába…

Bárhová nézünk, ott vagytok minden fűszálban, és az út porában…

Drága kezetek napfénnyel, szellővel simogat…

Ott vagytok már nekem minden csepp esőben, és télen minden aláhulló hópihében…

Pillangók, szitakötők szárnyán utaztok…

Szerelmetek híre a fénnyel járja be az Univerzumot.

Ettől nem volt még nagyobb szerelem… beteljesült vágy… ahogyan TI a világ végezetéig egymásba forrtatok.

És… én mégis szűkölök, vinnyogok, mint ezer sebből vérző eb, kiszívom ruháid illatát… minden délután megiszom a reggel kitöltött kávétok és szívem megszakad minden áldott nap, mert rettegve dobolja: nem jöttetek el érte… megint nem jöttetek el.

Fülembe súgjátok: ez önzés…

Hiszen a TI testetek virágporrá lett, méhek hordják mézzé… lelketek bizonyítja milliárd másik léleknek, a Teremtő Istennek: van még emberség az Emberiségben!

 

Mégis sikítanék… mégis rúgnék és harapnék… és ha csendesül bennem az óceán, akkor gyűlölöm a világ összes élő, mozgó lényét… leginkább önmagam, aki itt maradt és gondolkodni tud még.

Minduntalan az a pillanat vág belém… egyszerre testem minden sejtjébe, mint éles penge …, amikor felébredtél és elméd rádöbbent: a fizikai létnek most van vége.

 

De jó is volna tudni, hogy éppen boldog szerelmetekről álmodtatok! De nagyon jó volna utánatok menni… átölelni… belétek bújni!

 

A kínok kínja fúrja testem… lelkem… elmém, amikor azt képzelem, hogy ébredtél, rémültél, rettegtél… kiáltottál!!!!  És én, nem mentettelek meg!

Miért is nem repített hozzád anyai szívem?

 

Nem hiszem el még most se, hogy elhagyott a lányom, nincs többé barátnőm, nincs, aki tanácsot adjon, és bölcseket mondjon… nincs, aki vigasztaljon… ha rosszat tettem leteremtsen… nincs, aki tündérkezével simogasson.

Ez biztosan csak egy rossz álom…

Megyek, főzök Nektek kávét, már felébredtetek, mert hallottam az előbb szobátokban, a szekrényajtó csapódását…

Igen... Ti örökre velem maradtok, nem halhattatok meg!

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

irodalommuhely@citromail.hu

(Francsics Mária, 2016.02.20 13:27)

Nagy tisztelettel írok kedves , Édesanya ! Épp így veszítettük el drága nagyobbik Kislányunkat , így hát ÉRTELEK sajnos ... Nagy szeretettel szeretnék levelezni Veled , legalább néha .... A www.facebook.hu - n : MÁRIA FRANCSICS az oldalam , szeretettel várlak !

Ildikó

(Mittly Béláné, 2012.04.15 12:31)

Mély gyászodban együttérzek, kívánok neked hatalmas erőt, találd meg lelked békédet, az "Isten legyen Te Veled"!

Re: Ildikó

(Viktória, 2012.04.16 02:23)

Hogy történhetett ez??????Senki nem tudja fölfogni,megérteni,sem elfogadni...De miért pont ezt a családot sújtotta ilyen elviselhetetlen kegyetlenséggel a sors??!!Átvállalnám szomorúságot és fájdalmakat,hogy ne kellett volna ezt az érzést megélniük!!!Megoldást keresek,hogy enyhítsek e keserűségen vagy véget vessünk a rémálomnak,de ez sajnos lehetetlen,hisz nincs semmi olyan dolog ami vigaszt nyújthatna...mert pótolhatatlanok!!!
Őrjítő ez a tehetetlenség!!!
Istenem,adj nekik elfogyhatatlan erőt,hitet és kitartást!!!
A család,a barátok,a rokonok és az ismerősök végtelen szeretete legyen támasz "ezen kereszt cipelésében"....