Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


MUNKÁT KERESEK!!!

2011.02.28

2011. február 28.

 

Mivel beküldtük a jelentkezési lapot, levél érkezett a RIDENS iskola balassagyarmati tagintézményétől, Csaba nevére. Március 7.-én 14 órára hívnak minket „tájékozódó elbeszélgetésre”.

Végre ezt is megértem!

Tavaly gyáva nyúl voltam és inkább kérelmet írtam az iskolának, hogy ismételtessenek osztályt a fiammal, mint hogy fel mertem volna vállalni, hogy sarkaiból kifordítom az életünket.

Most megtettem.

Fejest ugrok a medencébe, mégpedig olyanba, amelyikről nem tudom, hogy van-e benne víz.

Persze szeptemberig még sokminden történhet. Még az is megeshet, hogy Csabát fel se veszik az iskolába, de akkor aztán már tényleg nem tudom, hogy mihez kezdünk.

 

Az az igazság, hogy most nagyon gyorsan munka kellene, hogy szeptemberig némi pénzmagot tehessek félre a nagy változás finanszírozására.

Ha ugyanis Balassagyarmatra fog járni iskolába Csaba, akkor oda kell költöznöm vele, mert kollégiumba adni, úgy, hogy nem vagyok mellette, azt már nem tehetem meg vele. Hétfőtől péntekig ott kell majd élnünk.

Már érdeklődtem az iskolánál, hogy esetleg van e lehetőség nekem is a kollégiumba költözni – természetesen megfizetném -, de nemleges választ kaptam.  Arról is ábrándozom, hogy esetleg az iskolába kaphatnék munkát, hiszen szociálpedagógus vagyok, akinek többhetes, megvalósításra váró szuper programja van a gyerekek számára, de én már ott tartok, hogy takarítani is elmennék, csak ne kelljen minden nap 4 órát utazni, ami lehetetlenné tenné, hogy Csaba részt vegyen a délutáni fejlesztő órákon.

Ha költözés, akkor albérletre van szükség, amit viszont valamiből fizetni is kell majd. A bérbeadók általában 2-3 havi foglalót kérnek, mi meg még a gázszámlát se tudjuk kifizetni, nem hogy albérletet fizessünk előre.

Ott a városban meg szeptembertől kellene a munka, mert ugyebár egy keresetből nem futja albérletre, rezsire és megélhetésre úgy, hogy a család többi tagját hátrahagyjuk itt Salgótarjánban, akik viszont szintén nem találnak a környéken semmiféle munkát. (Vajon hol van a munka világa? Rettentően elbújt, mert mi sehogy nem találjuk!) L

Ugye mennyire hihetetlen, hogy ebben az autóktól túlzsúfolt világban vannak olyanok, akiknek egy forint nem sok, annyi tartalékuk sincs?

Most hirtelenjében kellene 4 havi, 4 órás munkáért járó fizetés. Három azért, hogy a kauciót letegyem, egy meg azért, hogy kihúzzuk addig, amíg nem kapom meg az első fizetést, már ha kapok munkát Balassagyarmaton.

Ha jól belegondolok már most stresszforrás ez az egész történet.

A változásoktól rettegő autista számára olyan változások következnek be a 16. születésnapja előtt, amitől máris feláll a hátamon a szőr.

 

Új és ismeretlen város, új lakás. Testvérek és apa csak hétvégén valóság.

 

Csaba 7 éve magántanuló, ami kétszemélyes kapcsolat. És …

Csoportba kell majd továbbtanulnia. (Hiába is kérvényeztem, ahol csak lehetett, hogy vigyék csoportba, hagy szokja a gyerek a helyzetet. A 8. osztály második évében egy picinyke rugalmassággal, odafigyeléssel ezt meg lehetett volna oldani. De nem. Ez macerás.)

Most aztán úgy kell jellemeznem a helyzetet, hogy megyünk az Északi-sarkra, trikóban, vagy az egyenlítőhöz bundába.

 

Új tanárok, új társas helyzet. Új elvárások, új tanulási szokások.

 

Minden változás az autista számára maga az elviselhetetlenség, bár ennyi újdonság, még minket, átlagosakat is megvisel.

 

Ha mindezek tetejébe még kollégiumba is adnám a csak félig önálló gyereket, amikor is nem találkozhat még velem se, csak a hétvégén … akkor előre borítékolható a magatartászavar, a figyelemhiány, az álmatlanság, az éjszakai rohamok (hála az égieknek az már egy éve nem volt!) és a nappali dühkitörések, egészen értehetetlen buta szövegekkel megtűzdelve. És mindezek további, beláthatatlan, megjósolhatatlan járulékokat eredményeznének.

 

Egyszóval nagyon kellene az a négyórás munka (az ápolási díj mellett csak 4 órában dolgozhatok), különben jöhet az akasztás.

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

info@aries.hu

(Domonyi Károly, 2011.03.16 08:16)

Kedves Ildikó!
Szeretettel kívánom Önnek, hogy a Magyarok Istene adjon Önnek erőt ahhoz, hogy küldetését erőben és egészségben folytathassa! A mostani idők arról szólnak, hogy az erős nemzeti tudattal rendelkező embereknek még egy utolsó próbatételen kell átesniük, hogy felemelkedhessenek. A változás hamarosan bekövetkezik és minden nehézség szertefoszlik.
A Magyarok Istene legyen Önökkel!

Re: info@aries.hu

(Ildikó, 2011.03.17 20:52)

Kedves Károly!

Köszönöm biztató, reményt adó szavait! Én is nagyon akarom hinni, hogy a mi Istenpárosunk megsegít minket.

Ha ez már valóban az utolsó próbatétel az nagyon jó hír, mert itt volna már az ideje, hogy ez a dolgos, szorgos, megértő és okos nép végre elnyerje méltó jutalmát.

Szeretettel
Ildikó