Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


TANÁCSOT KÉRTEM, NEM DORGÁLÁST - BEFEJEZÉS

2013.03.02

lelektudatra-ebredes---pillangok--napraforgo--feny--felhok.jpg

Március 2. szombat

 

A viskó c. könyv főszereplője, elvesztette a lányát és Istennel, vagyis a Szent-háromsággal beszélget. Amit számomra sugall, az megerősíti régóta hitt gondolataimat: rossz a rendszer, nem szeretjük annyira embertársainkat, mint ’ten magunkat, minduntalan jobbnak, szebbnek, magasabb rendűnek akarjuk hinni magunkat másoktól stb.

 

És ez a mi világunk legnagyobb baja, mert így a „gonosz” oldalunk tud győzedelmeskedni. Kihasználja ugyanis az emberi gyarlóságokat. Tervezünk, amihez kell a múlt ismerete és a jövőbe tekintve elfelejtünk élni a jelenben. Mindezt csak szabályok mentén tudjuk végrehajtani, amelyben elrejtettük az önzést. A szeretetnélküliség pedig leértékeli a többieket, előhúzza a hiúságot, és a hatalomvágyat.

 

Mit is mondott Jézus többek között?

„Ne gondoljátok, hogy azért jöttem, hogy békességet hozzak a földre. Nem azért jöttem, hogy békességet hozzak, hanem hogy kardot. Azért jöttem, hogy szembeállítsam az embert apjával, a leányt anyjával, a menyet anyósával, és így az embernek ellensége lesz a háza népe.

Aki jobban szereti apját vagy anyját, mint engem, az nem méltó hozzám; aki jobban szereti fiát vagy leányát, mint engem, az nem méltó hozzám; és aki nem veszi fel keresztjét, és nem követ engem, nem méltó hozzám. Aki megtalálja életét, az elveszti azt, aki pedig elveszti életét énértem, az megtalálja azt.” Mt. 10,34-39

 

Első olvasatra ugye milyen félelmetesnek hangzik?

De gondoljunk csak bele!

Jézus ezzel egyáltalán nem azt mondta, hogy el kell hagyni a családot, a barátokat, és nem azt hirdette, hogy lelkekben ne legyen harmónia.

Belső, azaz lelki békénket csak akkor érhetjük el, ha minden virágzó szeretetünk, féltésünk ellenére (amit családunk iránt érzünk) harcba szállunk a világunkat elárasztó gonosszal.

 

Jézus az igazságért jött ebbe a gonosz által megfertőzött világba, amely legtöbb esetben a könnyebb megoldást kínálja. A „semmit nem kell tenned, hiszen neked jó” kényelméből akarja kirángatni az embereket. Az „úgy se változik semmi, bármit teszel” vagy az „egy fecske nem csinál nyarat” és a „gyönge vagy te ahhoz, hogy legyőzd a rajtad élősködőt” elhintett elvei ugyanis a sátánnak kedveznek, aki szolgálói elhitették (és ma is elhitetik) az emberekkel, hogy szegénységben, szolgaságban kell élniük, ha Isten országába akarnak jutni.

Ha bűn lopni és gyilkolni, akkor bűn csalni és elhazudni, hogy erős minden ember.

 

Ha a szülők, vagy az ő gyermekei látják, hogy küzdeni kell a rossz rendszere ellen, amely minden erejüket a maga gyarapodására használ, akkor a szeretett személy féltése akadályozza e szülőket és/vagy gyermekeket a harcban, és ha nem tesznek semmit, mert félnek, akkor az igazságos világ soha nem jöhet el. És ha valamely családtagunk inkább síkra száll Jézus által hirdetett elvekért, akkor a „ház népe” haragudhat rá, mert veszélybe sodorta harcával őket is.

 

Jézus nem hirdette a féligazságokat. Felfedi, hogy a restség (jelen esetben ez nem a fizikai munka hiányát jelenti, hanem a jóért való cselekvés hiányát), amellyel elnézzük mások szenvedését és nem állunk melléjük harcukban, nem más, mint a gonosz gyökere.

 

Jézust sokan, nagyon sokan kigúnyolták. Nem is értették, miért akarja a világot megváltoztatni, miért ragad kardot a rendszer irányítói, a hatalmaskodó urak ellen. Nem értették, miért hirdeti, hogy hagyja el családját, mondjon le a családi szeretetről és védelemről, miért kell háttérbe szorítani önmagát, amikor ha nem teszik, akkor ugyan sokat kell dolgozni és tűrni, de mégis együtt lehet szeretteivel.

 

Nehéz is megérteni. Hogy miért? Ott áll előző bejegyzésem idézetében:

„A hatalom és a függetlenségi vágy olyan mértékben átitat mindent, hogy már normálisnak tekintitek… annyira általános és mindenütt jelenlevő, hogy észrevehetetlenné és megkérdőjelezhetetlenné vált. Ez a mátrix: egy ördögi rendszer, ami reménytelenül körbezár benneteket, úgy, hogy közben még a létezéséről sem tudtok… (127.o.)”

 

Sokan úgy hirdetik Jézust, mint aki csak azért volt itt, hogy türelemre, a szenvedés eltűrésére, a mély hitre, imádságra tanítsa az embereket, ami által majd eljő egy kegyelmes, Isteni világ.

Pedig nem.

Nem hirdette sehol, hogy tűrd a zsarnokot, a korbácsütéseket, és ha majd kileheled lelked, Isten magához emel.

Annak ellenére nem ezt hirdette, hogy legvégül a gonosz elleni harc vesztese lett. Lázadásra buzdító elveiért megverték, leköpték, kigúnyolták, megalázták, megkínozták és végül megölték.

 

Képzeljétek el, hogy mindazok, akik részt vettek Jézus meggyalázásában, a katonáktól kezdve, a menet leggyöngébb gyerekéig vagy öregjéig, nem azt tették volna, amit tettek!

Képzeljétek el, hogy ha mind egy szálig szembeszegültek volna a paranccsal, és nem félnek a megtorlástól, ha hisznek önmagukban és az emberi közösség erejében, akkor mi történt volna?

A katona feldarabolja a korbácsot, elássa a szegeket, köpés helyett csókot ad Jézus arcára, keresztjét tűzifává aprítják, aki gúnyolta az dicséri, mert felnyitotta szemüket a gonosz meglátására, akik meg lökték, azok a vállukra emelve dicsőítik…

 

Most milyen világban élhetnénk, ha ez így történik?

 

Számomra Jézus halála olyan szégyenfolt az emberiség történetében, amire csak lesütött szemmel, szívfájdalommal, könnyekkel tudok emlékezni. (És Csaba, az autista, amikor megismerte Jézus történetét, onnantól kezdve minden keresztről leszedi a Jézust ábrázoló figurát.)

 

Jézus megmutatta, hogy meghalni is hajlandó azért, hogy példát mutasson.

 

Aki lázad a világuralmi törekvések ellen, a kétkezi-, az alkotó emberek kifosztása, kihasználása, a tiszteletlenség, a megalázás, a gyermekek jövőjének elvétele ellen, az igazságos elosztásért (mert minden milliárdos csak úgy juthatott óriási vagyonához, hogy azért emberek tömegei verejtéküket hullatták), az lázad a hatalmi rendszer ellen.

 

Azok, akik féltik vagyonukat (amit senki nem vitt még magával a túlvilágra, oda csak a lelke mehet), akik féltik nyugalmukat, kényelmüket, azok szemet hunynak a gonosz munkálkodása felett, és hát persze, hogy kigúnyolják, bemocskolják azokat, akik fel mernek szólalni az igazság oldalán. Megbélyegzik őket mai is. Hamisan vádolják, lejáratják a tömegek előtt, mert rámutatott a „restségre”, amely a gonosz táptalaja.

 

„...aki nem veszi fel keresztjét, és nem követ engem, nem méltó hozzám. Aki megtalálja életét, az elveszti azt, aki pedig elveszti életét énértem, az megtalálja azt.”

 

Kérdés, hogy Te, felveszed-e a keresztet?

Ha nincs hozzá bátorságod, akkor éled azt, amit a hatalommániások neked szánnak.  Annyit kapsz, amennyit a gonosz szolgái adnak… De ha felveszed és meglátod azt, hogy Istennek eredetileg milyen céljai voltak világunkkal, akkor megtalálod az „életet”, ám a régit, a gonosszal megalkuvót, elveszíted, és ez… kereszt a javából. És mindaddig cipelned kell, amíg egytől egyig mindenki meg nem látja: neki is ezt kell cselekednie.

 

https://gyermekeinkjovoje.eoldal.hu/cikkek/naplo/tanacsot-kertem--nem-dorgalast.html

 

https://gyermekeinkjovoje.eoldal.hu/cikkek/naplo/tanacsot-kertem--nem-dorgalast-ii.-es-a-iii..html

 

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.