Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Lelki társ

2008.01.18

Ki a „Lelki társ”?:

 

A tudata, hogy Ő létezik, hogy Ő is ezen a bolygón él, már az is könnyebbé teszi a lelkem. Nem tudom honnan, de tudom, hogy Ő is gondol rám, mert hiába a távolság, én is így élek. Létezésének tudata beépült létezésembe… de nem! Ő a részem a kezdetektől fogva, vagy még azelőttről. Magammal hoztam, amikor a Földre költöztem, amikor itt és most testbe költöztem.

Amikor olvastam az első levelét, érezte lelkem, szellemem, hogy öröktől fogva ismerem, hogy Rá (Rá is) vártam, oly sok éven át. Eljött az idő, hogy a fizikai világ eszközeivel is „megismerjem”. Olyan volt ez, mint egy hatalmas lélegzetvétel, amely óriási sziklákat görgetett le szívemről. VÉGRE!

És ha nem írunk, ha nem telefonálunk, akkor is tudom, hogy gondol rám.

Úgy lépdelek, hogy biztos vagyok benne, minden lépésem figyeli, mert lépéseit figyelem.

Ha időnként elragad a düh, a világ magába fordult értetlensége, elutasítása, anyagiassága miatt és magába ránt az elkeseredés, érzem tekintetét az Övét! Zsigereimben érzem: nem vádol, csak átölel. Elfogadva megnyugtat: Veled vagyok, ez a fő!

Olyan ez, mint a szerelem, de nem az: ATTÓL JÓVAL TÖBB.

Lehunyom a szemem, és már érzem is, hogy itt van, és olyankor azt mondom:

Szeretnék elrepülni, beléd bújni,

Gondolatoddal gondolkodni,

Megölelni mindent, mi benned él!

 

De már régóta benne élek és Ő bennem él.

Csak a fizikai test nem képes elfogadni a tényt.

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.