Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Mellékletek

2009.01.23

I. számú melléklet

 

2006. január 3.

Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzata

5. DIMENZIÓ

Interjúalany: Anna

 

  1. Kapott az oktatási osztály valamilyen tájékoztatást arról, hogy mi az autizmus lényege, illetve ennek az állapotnak a fejlesztési, oktatási lehetőségeiről?
  2. Van arra időd, hogy utánanézz, az ilyen és hasonló problémák megoldásának?
  3. Hivatalos tájékoztatás történt-e nálatok arról, hogy mi a kompetenciája egy szociálpedagógusnak?
  4. Tudomásod szerint Salgótarjánban alkalmaznak már az oktatási intézmények szociálpedagógust?
  5. Az oktatási törvény miképp rendelkezik az autista gyermekek oktatásáról?
  6. Hogyan tudják az önkormányzatok megvalósítani a törvény rendelkezéseit?
  7. Készült felmérés arról, hogy hány autista él Salgótarjánban és vonzáskörzetében, illetve tudsz arról, hogy készült ilyen felmérés Nógrád megyében?
  8. Mi a véleményed arról az elképzelésről, hogy az autistákat együtt akarják oktatni az értelmi fogyatékosokkal?
  9. Van terve, és pénze a városnak arra, hogy megvalósuljon az autisták ún. korai fejlesztése? Illetve van lehetőségetek különféle terápiás rendszer indítására, amire szüksége lehet még a viselkedési-, illetve kommunikációs problémákkal küzdő gyermekeknek is, de jó a hiperaktív gyermekeknek is?
  10. Mi a véleményed, milyen fogyatékosság esetében szükséges a teljes szegregálás?
  11. Az oktatási rendszerben milyen feltételek teljesülésére lenne szükség, ahhoz, hogy megvalósuljon az integrálás, illetve legalább a részleges integrálás? Gondolok itt arra, hogy az autistákat oktató és a többségi iskolák mondjuk, néhány tanórát együttműködve oktatnának?
  12. Véleményed szerint, a szegregálás ténye illetve megvalósulása, hozzájárult ahhoz, hogy mára a magyar társadalom erősen előítéletessé vált, és hiányzik belőle a tolerancia?
  13. Hozzájárult szerinted ez a tény ahhoz, hogy az autistát nevelő családok elszigetelődtek?
  14. Szoktatok előadásokat, tanfolyamokat, továbbképzéseket szervezni a pedagógusoknak, pl. az autizmusról, az oktatás új módszereiről, pl. a differenciált oktatásról?
  15. Nem szorul finomításra az oktatási törvény szerinted, amikor azt írja: „… a gyógypedagógiai nevelésben-oktatásban részt vevő iskoláknak rendelkezniük kell azokkal a személyi és tárgyi feltételekkel… melyek a gyermekek ellátásához szükségesek”?  Ezt sokan úgy értelmezik, hogy a feltételek hiányában, ezekben az iskolákban nem is lehet integrálni és nem úgy, hogy meg kell teremteni a feltételeket.
  16. Az autista gyermekeket oktató pedagógusoknak létezik ún. „szupervízió”, ahol a felgyülemlett feszültségeket kibeszélhetik?
  17. Véleményed szerint, milyen változásokra lenne szükség, hogy a differenciált oktatás és vele az autisták részleges integrált oktatása elterjedjen? Pl. tanterv, felszerelés, bútorzat, szemléltető eszközök, képzett szakemberek, adaptált tananyag.
  18. Mi a feltétele annak, hogy 1-1 iskolában beindulhassanak a szakkörök, klubok, fórumok, egyéni és csoportos beszélgetések?
  19. Véleményed szerint jó hatással lenne a gyermekek fejlődésére, ha legalább heti 4-5 órát szembesülnének a különféle fogyatékosságokkal és az autizmus létezésével?
  20. Elképzelhetőnek tartanál egy olyan rendszer kiépülését, ahol a szociálpedagógusok hasonló „hidat” képeznének, mint a védőnők, a szülők, az oktatási, a szociális és az egészségügyi intézmények között?
  21. Véleményed szerint, nem szorul korrigálásra a törvényben rögzített magántanulói státusz feltételrendszere? Gondolok itt az oktatandó tananyagokra és a rögzített óraszámra. Nem kellene inkább a gyermek képességeit fejleszteni, azt a területet, ami leginkább kiemelkedő?
  22. Szerinted, milyen ellátórendszerre lenne szükség az autista gyermekek és fiatalok megfelelő fejlesztéséhez, oktatásához?
  23. Mit javasolsz, ebben az ügyben kit kérdezzek még meg?

 

 

II.számú melléklet

Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzata

5. DIMENZIÓ

Interjú alany: R. F.

2006. január 4.

 

  1. Mint az iroda vezetője, kell tudnia bővebbet arról, hogy mi az autizmus lényege, vagy csak, mint magánember tájékozódott felőle?
  2. Tájékoztatták Önt arról, hogy azok a családok, akik gyermekéről – általában 2-3 éves korban – kiderül, hogy autista, milyen problémákkal szembesülnek?
  3. Gondolom, egyetért abban, hogy a mai Magyarországon a kétkeresős családmodell az ideális, illetve, hogy az ő megélhetésük biztosított, ez ad biztos hátteret ahhoz, hogy hasznos polgárai legyenek az országnak.
  4. Az autista gyermeket nevelő családban az egyik szülőnek éveken át otthon kell maradnia. A törvények, rendeletek biztosítanak e hátteret arra, hogy ezeket a családokat anyagi támogatással kisegítsék?
  5. Mi a véleménye arról, hogy az ilyen szülőket, akik 1 évnél tovább maradnak Gyes-en tisztességesen meg kellene fizetni, illetve az ő ellátásukat valami másnak kellene nevezni?
  6. Tudja Ön, hogy lelkileg milyen krízisbe kerülnek ezek a szülők, amikor megtudják, hogy gyermekük autista? Gondolok arra, hogy életmódváltás, az állapot tényének az elfogadása, az önvád, a házasság krízise.
  7. Ismert Ön előtt a tény, hogy az autista gyermekeket nevelő családok zöme elszigetelődik a társadalomban, de legtöbbször a lakókörnyezetben is, mert az autista gyermek viselkedése igen zavarba ejtő, és a társadalom tagjai meg előítéletesek?
  8. Ismert Ön előtt a szociálpedagógus kompetenciája? 1990-től képeznek ilyen szakembereket az országban.
  9. Tudomása szerint készült Nógrád megyében vagy Salgótarjánban felmérés arról, hogy hány autista él itt?
  10. Mivel az autizmusra általában az óvodáskor elején derül fény, a családok segítő szakember nélkül maradnak, mert az óvónői hálózat már nem jut el hozzájuk. Mi a véleménye arról az ötletről, jó lenne, ha ezt az elhaló kapcsolatot egy szociálpedagógus hálózat erősítené föl? Gondolok arra, hogy az óvodák, iskolák, önkormányzatok stb. alkalmaznának ilyen szakembert.
  11. Mivel egy intézmény csak akkor tud bajba jutott tagjain segíteni, ha arról tudomást szerez, Ön szerint megvalósítható lenne ez az ötlet? Ha minden gyermekekkel kapcsolatos intézménynél lenne ilyen szakember, akkor az információáramlás megoldódna, a problémás gyerekek nem kallódnának el, és a családok se maradnának egyedül.
  12. Amikor a szülő megtudja, hogy gyermeke autista, kap segítséget szociális szakembertől? A család az évek múlásával a terhek alatt összeomlik, létezik a városban családterápia? A segélyek igénylésénél általában családokat, mert nem alkalmazható a méltányosság, nem lenne itt szükség a határozatok felülvizsgálatára?
  13. Mi a véleménye arról, hogy a diagnózis felállítása után egy szociálpedagógus is lépjen be a család életébe? Ő nyomon követhetné a család és vele a gyermek életét. Gondolok itt egy aktív segítségnyújtásra. Onnan kezdve, hogy: informál, segít a soron kívüli ügyintézésekben, évente rendszeresen családterápiát intéz, segélyt intéz, gondoskodik a gyermek fejlesztéséről, egészen a napközi- és  a lakóotthonig, a védett munkahelyig.
  14. Mit javasol, kit kérdezzek meg még ezzel kapcsolatban?elutasítják ezeket a

 

III. számú melléklet

 

Kodály Zoltán Általános Iskola, Salgótarján

3. DIMENZIÓ

Interjú alany: Sné Q. L.

 

2006. január 5.

 

  1. Tanulmányai illetve szakmai gyakorlata alatt találkozott már autista gyermekkel. Mi az, amit az oktatás erről adott, és mi az, amit a gyakorlati idő, mint tapasztalat adott erről az állapotról Önnek?
  2. Ön szerint, mi az autizmus lényege, legnagyobb problémája?
  3. Hallott már arról, hogy nagyon sok autistáról csak az iskolakezdéskor, vagy még később állapítják meg, hogy valójában mi a problémája?
  4. Van az Önök iskolájában viselkedési- vagy tanulási problémákat mutató gyermek?
  5. Dolgozott már ilyen gyermekekkel?
  6. Mit tud tenni a pedagógus, ha valamilyen problémát észlel a tanítási órán?
  7. Tanulmányai során oktatták a differenciált oktatást? Mit tud Ön erről, akár továbbképzés, akár tapasztalatai alapján? Mit enged ebből megvalósulni az oktatási törvény?
  8. Véleménye szerint, mire lenne szükség, hogy a differenciált oktatás elterjedjen? ( Tanterv, felszerelés, szemléltető eszközök, adaptált tananyag, tanári asszisztencia, szemléletváltás, stb.)
  9. Milyen gyakorisággal tudnak Önök szabadidős programokat szervezni? Gondolok itt a szakkörökre, vitadélutánokra, egyéni- illetve csoportos foglalkozásokra, beszélgetésekre.
  10. Van a tanároknak arra idejük, hogy 1-1 gyermeket, egyéni beszélgetések során mélyebben megismerjenek?
  11. Rendelkezésükre áll adaptált tananyag?
  12. Milyen tájékoztatást kapott Ön arról, hogy az 1990-ben indult szakképzés, a szociálpedagógusi, milyen képzésben részesül, és mi az ő kompetenciája?
  13. El tudná képzelni, hogy az iskolájában szociálpedagógus dolgozzon? Illetve véleménye szerint mennyire lenne szükség az ő tevékenységére? A szociálpedagógus a következő tevékenységeket tudná végezni: A: szabadidős tevékenységek szervezése, lebonyolítása, B: csoportos- illetve egyéni beszélgetések – mint pl. viselkedés, tanulási stratégiák, erkölcs, pályaválasztás, életúttervezés, konfliktuskezelés, értékfeltárás, C: kapcsolattartás más intézményekkel, a szülőkkel, más iskolákkal, D: különféle programokra pályázatírás, támogatók felkutatása, közösségi akciók szervezése, E: sérült gyermekekkel közös programok megszervezése, a problémát mutató gyermek vizsgálatának navigálása.
  14. Véleménye szerint jelen pillanatban, miben tudna iskolájában segíteni egy szociálpedagógus?
  15. Mi az Ön véleménye, megoldható lenne, illetve hasznosnak látná, ha kiépülne egy ún. szociálpedagógus hálózat, akiknek az előbb említetteken túl, feladata lenne, hogy az autista gyermekekről jelzést kapva, őket és családjukat segítse a továbblépésben, de mindenképp a diagnózis felállításától kezdve nyomon követné, segítve az ő életüket?
  16. Mit javasol, kit kérdezzek meg még ebben az ügyben?

 

IV. számú melléklet

 

SZÜLŐ – 1. DIMENZIÓ

EGYIK FIA 21 ÉVES AUTISTA

Interjú alany: C. Lné Valéria

2006. január 09.

 

  1. Mikor tudtad meg, hogy a fiad autista?
  2. Ki mondta ki a diagnózist?
  3. Kaptatok segítséget, azzal kapcsolatban felvilágosítást, hogy: - mi az autizmus, - mire kell/lehet számítani,- mitől alakul ki ez a gyermeknél, - milyen nevelést igényel, - hogyan kell viszonyulni a gyerekhez?
  4. Segített valamilyen szakember – egészségügyi, szociális, pedagógiai – feldolgozni a tényt, hogy gyermeked olyan betegségben szenved, ami egy életen át elkíséri?
  5. Az autizmus tényének felismerése, hogyan hatott a család érzelmi életére?
  6. Ha változott a család élete, milyen irányban változott a tények ismerete után?
  7. Felajánlottak nektek családterápián való részvételt, hogy feldolgozható legyen az életmódváltás, a munkahelyfeladás és az egyéb lelki problémák?
  8. Felvilágosítottak a szakemberek, hogy milyen fejlesztésre van szüksége a gyermekednek? Arról, hogy mire van joga?
  9. Kapott a fiad korai fejlesztést? Mozgásterápia, hidroterápia, viselkedésterápia, kommunikációs fejlesztés, vagy valami más?
  10. Meddig látogatta a családot a védőnő?
  11. Ki adott felvilágosítást arról, hogy milyen ellátásokra jogosult a család, ha beteg gyermeket nevel?
  12. Elmondanád, hogy mik ezek az ellátások egy 22 éves autista esetében?
  13. Járhatott a gyermeked óvodába? Ha igen, az óvoda alkalmazott a gyermek mellé speciális szakembert? Milyen óvoda volt ez?
  14. Járhatott a fiad iskolába? Milyen iskola volt ez? Mit tanult a fiad?
  15. Van lehetőséged kikapcsolódásra, feltöltődésre, szórakozásra, üdülésre? Ha igen, ki az, aki ilyenkor segít?
  16. El tudsz járni rendszeres orvosi ellenőrzésre?
  17. Létezik olyasmi, hogy „beteg gyermeket nevelő szülők rendszeres orvosi ellenőrzése”? Ha létezne, igénybe vennéd?
  18. Volt a családi segítségen túl, az állam által támogatott segítséged, amikor kórházba kellett menned, vagy szerettél volna kikapcsolódni?
  19. Milyennek látod Szabolcs további életkilátásait, most, hogy kikerült az oktatási rendszerből?
  20. Van Salgótarjánban olyan hely, ahol felnőtt fiad, alkotó, értelmes munkát tud végezni?
  21. Mesélj arról, hogy milyen a felnőtt autista megítélése a város lakosai körében! Milyen a társasházban, ahol éltek? Hogyan reagálnak az emberek, ha pl. vásárolni mentek? Hogyan éled meg ezt?
  22. Hallottál arról, hogy 1990.-ben indult a szociálpedagógus képzés hazánkban? Tudod, mire kap felkészítést? Ismersz ilyen szakembert?
  23. Igényelnéd azt, hogy a családsegítés keretében egy szociálpedagógus látogatna benneteket, hasonló módon és céllal, mint pl. a védőnő?
  24. Az ún. „ép” gyermekek és szüleik találkoznak a „sérült” gyermekekkel? Vannak a városban felvilágosító előadások, ahol a másságról lehet tájékozódni?
  25. Mi a véleményed a részleges integrációról? Itt arra gondolok, hogy ép és esetünkben az autista gyerekek megfelelő előkészítés után közös programokon, vagy tanítási órákon vesznek részt.
  26. Véleményed szerint mit tudna segíteni az autista gyermekeket nevelő családok és oktatási intézmények kapcsolatában a szociálpedagógus?
  27. Az autista gyerekek képesek megtanulni olyasmiket, mint szövés, fonás, agyagozás, bábkészítés, meseírás, hangszeren játszani?
  28. Véleményed szerint jó, ha a beszélő autistákat idegen nyelvre is tanítják?
  29. A jelenlegi oktatási törvény hogyan rendelkezik az autista gyermek oktatásáról?
  30. Megyénkben, városunkban mennyire biztosított az autista gyermekek középiskolai oktatása? Milyen továbbtanulási esélyei vannak?
  31. Van a városban az autistáknak lakóotthonuk, védett munkahelyük, ahol biztosított, hogy emberhez méltó, értelmes életet élhessenek?

 

V. számú melléklet

Illyés Gyuláné Speciálpedagógiai Intézet

2. DIMENZIÓ

Interjúalany: Hné G. Ildikó

2006. január 10.

 

  1. Hogyan válik egy pedagógus, autistákat tanító pedagógussá? Nálad ez hogyan zajlott?
  2. Kérlek, vázold fel röviden, hogy mi az autista állapot lényege! Mitől más ez, mint a normál állapot, illetve gondolkodás?
  3. Mit tudsz a szociálpedagógus kompetenciájáról? Kitől hallottál erről a szakképzésről?
  4. Hivatalosan kaptatok értesítést arról, hogy mire készítik fel ezt a szakembert?
  5. Mi a véleményed, mit tud segíteni nektek, az autistákat tanítóknak, illetve az autista gyerekeket nevelő családoknak ez a szakember?
  6. Differenciáltan oktatjátok az autista gyerekeket?
  7. Ki segít nektek abban, hogy a tananyagokat adott gyermek szintjének megfelelően adaptáltan, adjátok a gyerek elé?
  8. Van előkészített, adaptált tananyagotok?
  9. Tudom, hogy jelenleg az autista csoport elkülönítve oktatja a gyerekeket egy átalakított családi házban, és azt is, hogy van olyan gyereketek, aki részlegesen integrált. Mi a véleményed a részleges integrálásról? Milyen hatással van az autista gyermekre?
  10. Hallottál olyasmit a szülőktől, hogy van olyan szakember, aki a diagnózis kimondása után a család mellé áll és követi a különféle intézmények felé? Gondolok itt az egészségügyre, a szociális intézményekre, önkormányzatra, óvodára, iskolára.
  11. Tudomásod szerint van segítségük a szülőknek?
  12. Látsz arra lehetőséget, hogy kiépülhetne egy szociálpedagógus hálózat, ami azt jelentené, hogy minden a gyermekeket érintő intézmény alkalmazna ilyen szakembert, és ők tartanák ez ügyben a kapcsolatot egymással, a szülőkkel és az intézményekkel?
  13. Véleményed szerint fokozatosan be lehetne vezetni, hogy a többségi iskolák diákjai és a fogyatékkal élő gyerekek legalább heti néhány órát együtt töltsenek? Előbb szabadidős programokra gondolok, utána esetleg néhány készségtárgy tanítási órára.
  14. Véleményed szerint ez milyen hatással lenne a gyerekekre?
  15. Ennek megszervezése lehetne a szociálpedagógusok feladata?
  16. Hivatalos értesítést, szórólapot kaptatok arról, hogy milyen családsegítésre van lehetőség a 2 éve működő Családsegítő Központban?
  17. Van törvényileg előírt tananyag az autisták számára? Mit kell tanítani? Idegen nyelvet taníthattok?
  18. A magántanulói státusz egészen jól megfelel az autisták oktatására, mégis vannak hátrányai. Mik ezek a hátrányok szerinted?
  19. A felnövekvő autistáknak, akik kikerülnek az általános iskolából, milyen további kilátásai vannak szerinted a megyében?

 

 

VI. számú melléklet

SZÜLŐ – 1. DIMENZIÓ

FIA 8 ÉVES, NEM BESZÉLŐ AUTISTA

Interjúalany: Vné P. Erika

2006. január 11.

 

  1. Hány éves volt Patrik, amikor teljes bizonyossággal megállapították nála az autizmust?
  2. Miért kérted a vizsgálatát?
  3. Abban az időben, amikor még nem tudtátok, hogy mi a baj a gyerekkel, volt valaki, aki segített megoldani a gondokat? Gondolok itt a védőnőre, az óvónőre.
  4. Patrik. járhatott óvodába?
  5. Kapott korai fejlesztést?
  6. Volt szociális szakember melletted, aki rendszeresen meglátogatott, vagy akihez te mehettél, hogy elmondhasd gondjaidat?
  7. Lelkileg megviselt az autizmus tényének ismerete?
  8. Mi történt a házasságoddal? Erősödött a kapcsolatod a férjeddel, vagy megromlott?
  9. Az autizmus mennyiben változtatott a család életmódján, életszínvonalán? Milyen lett a kapcsolatotok a barátaitokkal? Anyagiakban mit jelentett az új helyzet?
  10. Mostanában segít e rendszeresen szakember téged a felgyülemlő feszültségek feldolgozásában?
  11. Mit tudsz a Családsegítő Központ tevékenységéről?
  12. Felajánlottak nektek családterápián való részvételt? Egyéni problémamegoldó beszélgetést? Csoportos tréninget?
  13. Milyen lehetőséged van a kikapcsolódásra, feltöltődésre, szórakozásra? Ha van lehetőséged rá, ki segít?
  14. A családod segítségén túl, van állami segítséged? Gondolok itt a gyermek elhelyezésére, amikor hivatalos ügyeket intézel, vagy pl. a nyári szünidőben.
  15. Eljársz rendszeres orvosi ellenőrzésre?
  16. Van valamilyen egészségügyi gondod? Olyasmire gondolok, mint: gyakori fejfájás, gerinc, izületi, emésztőrendszeri problémák, szívpanaszok, idegesség, álmatlanság.
  17. Mesélj arról, milyen tapasztalataid vannak az autista gyermek megítélésében! Mi történik, ha a buszon utaztok, ha vásároltok, ha együtt mész vele orvoshoz? Hogyan reagálnak az emberek?
  18. Tudsz valamit a szociálpedagógus tevékenységéről?
  19. El tudnál képzelni egy olyan rendszert, amelyben egy szociálpedagógus rendszeresen megkeresne, akinek el tudnád mondani gondjaid, és ő informálna téged az épp aktuális lehetőségekről?
  20. Véleményed szerint jó az, ha Patrik az autista csoportban végzi el a nyolc osztályt? És most ne a pedagógusokra gondolj, hanem a szűk helyre, az elszigeteltségre.
  21. Mit gondolsz a többségi iskolába járó gyerekek és szüleik, hogyan vélekednek az autista gyerekekről és az ő szüleikről?
  22. El tudnád képzelni, hogy P. időnként a többségi iskola gyerekeivel együtt játszik, vagy tanul?
  23. Ha egyszercsak létesülne olyan intézmény, ahová gyermeked napközben, vagy kora este is esetleg beadhatnád és ott szakképzett pedagógusok, fejlesztő pedagógusok ügyelnének foglalkoztatására, igénybe vennéd ezt?
  24. Mire lenne szükséged az állami intézmények részéről?
  25. Hogyan látod gyermeked jövőjét?

 

 

VII. számú melléklet

 

TANULÁSI KÉPESSÉGEKET VIZSGÁLÓ

SZAKÉRTŐI BIZOTTSÁG

4. DIMENZIÓ

Interjúalany: Mné R. E.

 

2006. január 12.

 

  1. Hogyan kerülnek hozzátok a problémás gyerekek?
  2. Véleményed szerint, minden problémát mutató gyerek eljut hozzátok?
  3. Évente hány gyereket tudtok megvizsgálni? Elegendő a szakértők létszáma?
  4. Megfelelőnek tartod a vizsgálati helységeket és a rendelkezésre álló eszközöket a munkátokhoz?
  5. Miből, hogyan állapítható meg, hogy egy gyermek autista? Készült felmérés arról, hogy hány autista él a megyében?
  6. Mi történik a gyanú felmerülése után?
  7. Amikor a gyermekpszichiáter illetve az Autizmus Kutatócsoport diagnózisa megszületik, hozzátok kerülnek a gyerekek?
  8. Hogyan fejleszthető egy autista? Milyen módszerekkel?
  9. Alkalmaztok szociálpedagógust?
  10. Véleményed szerint mennyire ismerik az oktatási intézmények a szociálpedagógus képzettségét? Tudomásod szerint alkalmazzák is ezt a szakembert?
  11. Mi a tapasztalatod, a szülők hogyan reagálnak, amikor kiderül, hogy gyermekük autista?
  12. Van arra időtök, energiátok, hogy havi rendszerességgel beszélgessetek a szülőkkel, az ő problémáikról?
  13. A szülők igényelnék ezeket a beszélgetéseket?
  14. Tudomásod szerint van a városban olyan intézmény, ahol az autista (illetve más problémás) gyermekeket nevelő szülőknek egyéni esetkezelést, csoportos, pl. konfliktusmegoldó, túlélési-, életvezetési-, nevelési stb. foglalkozásokat, terápiákat tartanának?
  15. Mennyire ismered a Családsegítő Központ munkáját?
  16. Az autista (illetve más fogyatékkal élő) gyerekeket nevelő szülőknél nem jelentkeznek gyakrabban különféle betegségek?
  17. Tudsz arról, hogy ezek a szülők jóval nehezebben jutnak el orvosi ellenőrzésre, mint mások?
  18. Van olyan intézmény, ahová ezeket a gyerekeket biztonsággal el lehet helyezni, amíg a szülő a hivatalos ügyeit intézi?
  19. Az orvosi rendelőkben szerinted hogyan reagálnak, ha autista gyermekkel megy a szülő saját betegségét kivizsgáltatni?
  20. Véleményed szerint milyen hiányosság, milyen rések vannak a szociális ellátórendszeren, illetve az oktatási rendszerben, amit egy szociálpedagógus pótolhatna?
  21. Említetted egyszer, hogy amellett, hogy egyre kevesebb gyermek születik, egyre több a problémákat mutató. Szerinted ennek, mi lehet az oka?
  22. Mi a véleményed a teljesen elszigetelt autista csoportról? Nem a szakmai dolgokra gondolok, hanem arra az elkülönített kicsi házra.
  23. Szerinted, nem lenne jobb, ha közelebb lennének egy többségi iskolához?
  24. Mi a véleményed a részleges integrációról?
  25. Meglátásod szerint van a pedagógusoknak arra idejük, türelmük, hogy diákjaikkal hosszasan elbeszélgessenek, hogy családokat látogassanak, hogy csoportfoglalkozásokat vezessenek, hogy az autista (illetve más fogyatékkal élő) gyermekekkel közös szabadidős programokat szervezzenek?
  26. Véleményed szerint ezeket a feladatokat képes lenne ellátni a szociálpedagógus?
  27. A most létező rendszerbe, beilleszthető lenne egy szociálpedagógus hálózat?
  28. Szerinted milyen hatása lenne a gyerekekre, ha egy ilyen tevékenységi rendszer egyszer végre kialakulna?
  29. Milyen jövője van egy autistának a városban, amikor kikerül az oktatási rendszerből, illetve már az általános iskola elvégzése után?
  30. Véleményed szerint az elmúlt évtizedek nagyfokú szegregálási törekvése hozzájárulhatott ahhoz, hogy a társadalom erősen előítéletes?
  31. Van arról tudomásod, hogy az autistát nevelő családok elszigetelődnek a lakókörnyezetükben is? Arra gondolok, hogy elveszítik barátaikat, munkatársaikat, nincs lehetőségük közösségbe járni, szórakozni, nem tudnak elmenni üdülni.
  32. Mit tanácsolnál a szülőknek, mit tegyenek annak érdekében, hogy emberibb életet élhessenek, hogy családjuk tagjai ne rokkanjanak bele abba, hogy autista gyermek született a családba.

 

 

VIII. számú melléklet

 

KODÁLY ZOLTÁN ÁLTALÁNOS ISKOLA

3. DIMENZIÓ

Interjú alany:B. M.

 

2006. január 17.

 

  1. Mit tud Ön a szociálpedagógus képzésről?
  2. Ismer Ön szociálpedagógust?
  3. Milyen fogyatékosságról tanult, illetve tanították Önt a főiskolán, vagy továbbképzésen?
  4. Mit tud Ön az autizmusról? Dolgozott már ilyen gyermekkel?
  5. Mi a véleménye, mire lenne szükség ahhoz, hogy a pedagógusok szakmai kihívásnak érezzék, pl. az autista gyerekek oktatását?
  6. Van az ön által tanított gyerekek között olyan, amelyiknek hasonló a viselkedése az autista gyermekéhez?
  7. Mit tud tenni a pedagógus, ha egy gyermeknél problémákat érzékel, annak érdekében, hogy a gyermek megkapja a neki szükséges támogatást?
  8. Tud Ön foglalkozni a problémákat mutató gyermekkel?
  9. Véleménye szerint jó volna, ha a gyengébb képességű tanulók, pl. az autisták esetében alkalmaznák a differenciált oktatást?
  10. Ön szerint milyen változásokra lenne szükség, hogy ez az oktatási módszer elterjedjen?
  11. Van arra a pedagógusoknak idejük, hogy a tanítási órákon túl, hosszabb ideig beszélgessenek a gyerekekkel?
  12. Hogyan viszonyulnak Ön szerint a gyerekek a gyengébb képességű társaikhoz?
  13. Tanított már olyan iskolába, ahol a gyerekek, soha nem láttak fogyatékkal élő gyermeket?
  14. Tudomása szerint a többségi iskolák hajlanak az integrált/részlegesen integrált oktatás felé?
  15. Véleménye szerint jó dolog lenne, ha egy szakember szabadidős foglalkozásokat szervezne a többségi iskolák tanulóinak és a fogyatékkal élő gyermekeknek? Illetve milyen hatással lenne ez a gyerekekre? Lehetne ez a szakember a szociálpedagógus?
  16. Mi az Ön elképzelése, ki segíti mai társadalmunkban a problémákkal élő gyermekeket nevelő családokat?
  17. Van az Önök iskolájának szorosabb együttműködése más iskolákkal?
  18. Lehetségesnek tartja, hogy a tanárok félnek attól, hogy ha az iskola szociálpedagógust alkalmazna az az ő „területüket” sértené?
  19. Milyen az Önök iskolájában a kapcsolat a szülőkkel? Létezik még olyan, hogy családlátogatás?
  20. Véleménye szerint milyen szociális-, oktatási ellátórendszerre volna szükség az autista gyerekek fejlesztéséhez, oktatásához, hogy a családok ne rokkanjanak bele a gyermek felnevelésébe?

 

IX. számú melléklet

 

CSALÁDSEGÍTŐ KÖZPONT

5. DIMENZIÓ

Interjú alanyok: Szné, I. és Zs.

 

2006. január 19.

  1. Mit tud Ön az autizmusról? Van az Ön munkatársai között olyan szakember, aki erről az állapotról kellő tudással rendelkezik?
  2. Tudja Ön, hogy a diagnózist körülbelül hány éves korban tudják felállítani?
  3. Az Ön tudomása szerint, amikor a diagnózis megszületik van a szülők mellett valaki, aki elmondja nekik, hogy valójában miről is van szó? Pl. tájékoztatni, mi az autizmus/ mire kell, lehet számítani/ mitől alakulhat ki/ milyen nevelési elvekre van szükség/ hogyan kell viszonyulni a gyermekhez stb.
  4. Meglátása szerint, ez a tény hogyan érinti lelkileg a családokat? Itt arra gondolok, hogy a születés előtt a gyermeket váró szülők általában elképzelik a gyermek jövőjét.
  5. Segítenek szociális szakemberek feldolgozni a családoknak azt a tényt, hogy gyermekük/testvérük/unokájuk, olyan állapotban kénytelen élni, ami nagyon eltér az általunk átlagosnak mondott élettől?
  6. Tudja Ön azt, hogy ezekben a családokban az egyik szülőnek fel kell adnia a hivatását?
  7. Van az Önök intézményében lehetőség családterápiára, ahol fel lehet dolgozni az életmódváltással járó nehézségeket, a stresszt?
  8. Egyéni esetkezelés folyik Önöknél? Ha igen, kik veszik ezt igénybe? Hogyan hozzák az emberek tudomására, ezt a lehetőséget? Ki vigyáz olyankor a gyermekükre?
  9. Felvilágosító tevékenységet folytatnak Önök? Arra gondolok, hogy sok ember nem is tudja, hogy neki és gyermekének mihez van joga, milyen támogatásra jogosultak.
  10. A védőnők gyakorlatilag meddig látogatják a családokat?
  11. Véleménye szerint az autista járhat óvodába?
  12. Van a városban arra lehetőség, hogy speciális szakembereket alkalmazzon az óvodákban, iskolákban az autista gyermekek mellé?
  13. Mit tud Ön arról, hogy mire készítik fel a főiskolák a szociálpedagógus szakembereket?
  14. Van az Önök intézményében lehetőség a gyermekek felügyeletére, ha pl. a családi segítség kimerül, de pl. az anyuka kórházba kerül?
  15. Véleménye szerint van a városban előítélet a fogyatékkal élők felé?
  16. Gondoltak már Önök arra, hogy indítanak egy felvilágosító előadássorozatot?
  17. Jó dolognak tartaná, ha a problémás gyermekeket nevelő családokat rendszeresen látogatnák, mondjuk szociálpedagógusok?
  18. Kapnak Önök információt arról, hogy mely családok küzdenek mentális, pszichés problémákkal, illetve mely családok nevelnek fogyatékos, hiperaktív vagy autista gyermeket?
  19. Az Önök intézménye képes lenne fogyatékos és ép gyermekek közös programjának a megszervezésére?
  20. Nem lenne szükség egy rendszeres házi segítségnyújtó rendszerre?
  21. Milyen államigazgatási intézkedéseket tartana Ön szükségesnek, hogy a rendszer eljusson a problémás családokhoz? Elegendőnek tartja a törvényi szabályozást? Kér az Önök intézményétől véleményt az Önkormányzat, amikor helyi rendeletet ír?
  22. Tudja Ön, hogy mi történik azokkal az autista fiatalokkal, akik elveszítik családjukat?

 

X. számú melléklet

 

    KODÁLY ZOLTÁN ÁLTALÁNOS ISKOLA

3. DIMENZIÓ

Interjú alany: Mné. H. J.

2006. január 26.  

 

  1. Mit tudsz a szociálpedagógus képzésről, ami 1990.-ben indult az országban?
  2. Elképzeléseid szerint mire oktatják ezt a szakembert?
  3. Van ilyen szakot végzett ismerősöd?
  4. Milyen fogyatékosságról tanultál?
  5. Mit tudsz az autizmusról?
  6. Dolgoztál már autista/autisztikus vonásokat mutató gyermekkel?
  7. Van olyan tanítványod, aki tanulási nehézségekkel küzd? Vagy olyan, akinek tanulási nehézségei vannak?
  8. Mit tesz a tanár olyankor, amikor ilyen gondokkal találkozik?
  9. Hogyan fogadják a szülők, ha azt hallják tőled, hogy gond van a gyermekükkel?
  10. A problémás gyerekkel van lehetősége foglalkozni manapság a pedagógusnak? Gondolok itt a korrepetálásra, egyéni beszélgetésekre. Van az iskolában olyan meghitt, nyugodt szoba, ahová be lehet ülni a gyerekkel, beszélgetni?
  11. Véleményed szerint a differenciált oktatás, milyen feltételek teljesülésekor valósulhatna meg?
  12. Hogyan fogadták a gyerekek az iskolátokban tanuló autistát?
  13. Te mit gondoltál, mit éreztél, amikor megtudtad, hogy magántanulóként hozzátok kerül az iskolába egy autista? Ez lokális integráció, és nem igen volt eddig rá példa.
  14. Felkészítette valaki a tantestületet, hogy akkor most innentől kezdve egy autista gyermek fog az iskolánkba járni? Arra gondolok volt valamiféle ismertető az autizmus mibenlétéről, az ő oktatási lehetőségeiről, vagy hogy hogyan kell hozzá viszonyulni.
  15. Az iskola tanulóit felkészítették az osztályfőnökök, vagy egy szociálpedagógus?
  16. A gyerekeknek vannak kérdéseik az autizmusról? Nincsenek bennük félelmek? Arra gondolok, hogy esetleg félnek tőle, vagy attól, hogy ők is ilyenek lehetnek.
  17. A szülőket tájékoztatták? Ha igen, mi volt a reakció, és tudtatok válaszolni a feltett kérdéseikre?
  18. Tudom, vannak szakkörök az iskolában. De van olyan program, ahol egyéni vagy csoportos beszélgetések zajlanak? Olyasmire gondolok, hogy értékfeltárás, konfliktuskezelés, pályaválasztási tanácsadás stb.
  19. Rendelkezik az iskola valamilyen adaptált tananyaggal, ami a nehezebben tanuló gyermeket segítené az előrehaladásban?
  20. Az autista tanulót külön oktatják. Mi a véleményed, nem olyan ez, mintha búra alatt lenne?
  21. Te hogyan oldanád meg, hogy fokozatosan kikerüljön ebből a túl védő helyzetből? Van arra szakember nálatok, aki felkészíti a gyerekeket a fogyatékosokkal való szorosabb kapcsolat képességének kialakítására?
  22. Az autista szociális kapcsolatteremtő képességében sérült, ezért nehezen kommunikál. Hogyan lehetne ezen javítani?
  23. Igényelnél felkészítést, tájékoztatást ezzel kapcsolatban?
  24. Véleményed szerint milyen egészségügyi, szociális, oktatási ellátórendszerre lenne szükség az autista gyermekek és fiatalok ellátásához, fejlesztéséhez, oktatásához és további életükhöz?

 

XI. számú melléklet

 

SZÜLŐ – 1. DIMENZIÓ

Interjú alany: A.Róbert

 

2006. január 30.

 

  1. Mikor derült ki, hogy a lányod autista, ki mondta ki a diagnózist?
  2. Adott neked felvilágosítást valaki arról, hogy mi ez az állapot?
  3. Segített téged valamilyen szakember, hogy ezt a tényt lelkileg feldolgozd, vagy magadra maradtál?
  4. Lányod kapott fejlesztéseket? Járhatott óvodába?
  5. Mit tett értetek a védőnő? Járt a családhoz szociális szakember, aki segített a gondjaitokat megoldani, hiszen három gyermekkel egyedül maradtál, feleséged halála után.
  6. Kik azok, akik mostanában segítenek neked? A családon kívüli segítségre gondolok.
  7. Az autizmus megléte mennyiben változtat egy család életmódján?
  8. Mit tudsz a Családsegítő Központ tevékenységéről?
  9. Ha van lehetőséged kikapcsolódásra, kik segítenek, hogy megtehesd?
  10. Gondoltál már arra, hogy ha a családod nem lenne ilyen segítőkész, vagy nem lennének, akkor ki segítene neked?
  11. Milyen állami segítséget kapsz?
  12. Van valamilyen rendszeresen jelentkező egészségügyi problémád? Olyasmire gondolok, mint fejfájások, álmatlanság, szédülés, izom- illetve izületi fájdalmak, szívpanaszok, depresszió.
  13. Tudnál mesélni arról, hogy az emberek hogyan reagálnak autista gyermekedre utazáskor, vásárláskor?
  14. Találkoztál már szociálpedagógussal? Tudsz valamit erről a szakmáról?
  15. Véleményed szerint az autista gyermekeket el kell különíteni a többségi iskolák gyermekeitől?
  16. Szerinted megfelelő az, ha a lányod a jelenlegi autista csoportban végzi el az általános iskolát? Most nem a pedagógusokra gondolok, hanem az elkülönített épületre, a szűk szobákra, az átlagos gyermekek példájának hiányára.
  17. El tudnád képzelni lányod olyan helyzetben, hogy a szabadidős foglalkozásokat a többségi iskola tanulóival együtt töltse? Vagy készségtárgyakat együtt tanuljon velük.
  18. Hogyan látod lányod jövőjét? Továbbtanulás, alkotó, tevékeny élet stb.
  19. Mi a véleményed, segítene a családokon, azokon, akik hasonló helyzetben vannak, mint Te, ha egy szakember (pl. szociálpedagógus) rendszeresen látogatná őket?
  20. Véleményed szerint miben lehetne a családok, az iskolák és más hasonló intézmények segítségére egy szociálpedagógus?

 

XII. számú melléklet

 

NEVELÉSI TANÁCSADÓ

4. DIMENZIÓ

Interjú alany: N.G.né T. R.

 

2006. február 2.

 

  1. Ön nemrégiben került a Nevelési Tanácsadó élére. Az eltelt néhány hónapban találkozott  autista gyermekkel? Esetleg olyannal, akinél felmerült az autizmus gyanúja?
  2. Mit tehet az intézmény, ha ilyesmit tapasztal?
  3. A Nevelési Tanácsadó milyen információs forrásokon keresztül jut el a problémás gyerekekhez?
  4. Az autista speciális nevelést igénylő gyermek. Van az Ön munkatársai között olyan szakember, aki behatóan ismeri ezt az állapotot?
  5. A szülőkkel is foglalkoznak? Valóban adnak nekik tanácsokat? Tartanak Önök terápiás üléseket?
  6. Kaptak Önök hivatalos értesítést arról, hogy mi a kompetenciája egy szociálpedagógusnak?
  7. A Vázlatosan elmondottak alapján, véleménye szerint mit tudna az Önök intézményében segíteni egy ilyen végzettségű szakember?
  8.  Mennyire van arra szükség, hogy kapcsolatot tartsanak a családokkal?
  9. Tevékenységükhöz, melyik államigazgatási intézménytől kapják az anyagi fedezetet?
  10. Vannak olyan terveik, amelyeket szeretnének megvalósítani, de fedezet hiányában nincs mód megvalósítani?
  11. Mennyit tud Ön arról, hogy az autista gyermeket nevelő családok elszigetelődnek a társadalomtól?
  12.  Véleménye szerint, milyen ellátórendszerre volna szükség, hogy ezen családok tagjait megsegítve, ők aktívabb tagjai lehessenek a társadalomnak?
  13. Hogyan tudna ebben segíteni egy szociálpedagógus?
  14. Alkalmazzák az Önök intézményében a szupervíziót?

 

XIII. számú melléklet

 

ILLYÉS GYULÁNÉ SPECIÁLPEDAGÓGIAI INTÉZET

4. DIMENZIÓ

Interjú alany: M.Sándor

 

2006. február 6.

 

  1. Mióta vezeti Ön az intézményt?
  2. Pedagógiai hitvallásuk, ha jól tudom így hangzik: „ A pedagógus munkáját kell a gyermekhez igazítani.” Ez azt sugallja, hogy  differenciált oktatás-nevelés folyik Önöknél.
  3. Kevés még az az iskola, ahol a pedagógusok ennyire rugalmasak. Véleménye szerint mi ennek az oka?
  4. Sokféle végzettségű pedagógust alkalmaznak. Van közöttük szociálpedagógus is?
  5. Kaptak Önök arról hivatalos tájékoztatót, hogy mire képezik ezt a szakembert?
  6. Nagyon sok olyan gyermeket tanítanak Önök, akik a tanulási nehézségeken túl még szociálisan is hátrányosak. A szociálpedagógus alkalmas lehet olyan programok szervezésére, amelyek ezeket a gyerekeket is olyan élményekhez juttatja, melyek megélésére otthoni környezetükben soha nem lenne alkalmuk?
  7. Iskolájukban van egy Autista Csoport is. Az iskolát úgy tudom, 1998.-ban csatolták az Intézethez. Készült valamiféle felmérés arról, hogy a megyében hány autista él?
  8. Mennyire ismerik Önök az autista családok helyzetét? Van kapcsolatuk a családokkal? Van arra idejük, hogy családot látogassanak?
  9. Milyen a kapcsolatuk az Önkormányzattal, a Szakértői Bizottsággal?
  10. A Családsegítő Központ munkájáról mit tud?
  11. Úgy tudom, hogy Intézményüknek vannak utazó pedagógusai. Ez egy új kezdeményezés?
  12. Hogyan fogadják a többségi iskolák ezeket a pedagógusokat? Elképzelhetőnek tartják, hogy szorosabb együttműködés alakuljon ki velük?
  13. Véleménye szerint a jelenlegi oktatási rendszer képes a gyermek-család-iskola harmonikus együttműködését megvalósítani?
  14. Az Ön meglátása szerint, hogyan tudna segíteni ebben a rendszerben a szociálpedagógus?
  15. Tudomása szerint az autista gyermek diagnosztizálásakor, van olyan szakember a városban, aki segíti a családot ennek a ténynek a feldolgozásában?
  16. Milyen fejlesztéseket alkalmaznak?
  17. Mi arról az ötletről a véleménye, hogy egy szociálpedagógus felkészítő segítségével a többségi iskolák gyerekei és a speciális nevelési igényű gyermekek együtt töltsék heti rendszerességgel szabadidős programjuk egy részét?
  18. Véleménye szerint a városban mennyire ismerik a szociálpedagógus kompetenciáját és az autista gyermeket nevelő családok helyzetét?
  19. Mit lehetne tenni annak érdekében, hogy a lakosság és a szakemberek jobban megismerjék a speciális nevelési igényű gyermekek életét?
  20. Véleménye szerint milyen jövő vár a városban az autista gyermekekre?
  21. Kinek, és mit kellene tennie, hogy ez a jövőkép jó legyen?

 

 

XIV. számú melléklet

 

KODÁLY ZOLTÁN ÁLTALÁNOS ISKOLA

2. DIMENZIÓ

Interjú alany:  Dné P. E.(Zsóka)

 

2006. február 16.

 

  1. Mielőtt elvállaltad az autista kisfiú oktatását, mit tudtál az autizmusról?
  2. Hogyan reagált a tantestület a vezetőség döntésére, miszerint fogadja az iskola ezt a gyermeket?
  3. Véleményed szerint, mi okozza a legnagyobb kihívást a pedagógus számára, amikor autista gyermeket oktat?
  4. Kérlek, mondd el, hogy milyen feltételek hiányoznak az autista gyermek megfelelő oktatásához?
  5. Ismert előtted a szociálpedagógus képzettségű szakember? Mint pedagógus, hallottál arról, hogy mire készítik fel a főiskolák ezt a szakembert? Arra is gondolok itt, hogy tudod vajon, miben lehetne egy ilyen szakember a tanárok segítségére.
  6. Véleményed szerint mire lenne szükség, hogy a pedagógus társadalom elfogadja a szociálpedagógus segítségét, és elfogadja az autista gyermekek részleges integrálásának gondolatát?
  7. Szerinted, mire lenne szükség ahhoz, hogy a differenciált, vagy a kéttanítós oktatási rendszer elterjedjen, általánossá váljon?
  8. Hogyan viszonyulnak a gyerekek az autista kisfiúhoz?
  9. Tapasztaltatok a viselkedésükben valami változást?
  10. Változott a többi pedagógus hozzáállása, szemlélete az eltelt másfél évben, mióta az autista kisfiú nálatok tanul?
  11. Hogyan fogadták a tényt a szülők?
  12. Létezik az iskolátokban olyan, hogy csoportfoglalkozás? Olyasmire gondolok, hogy életúttervezés, konfliktuskezelés, értékfeltárás, pályaválasztás stb. beszélgetések.
  13. Véleményed szerint egy-egy ilyen csoportozással a szociálpedagógus közreműködésével, fel lehetne a gyerekeket készíteni a speciális nevelési igényű gyerekekkel való szabadidős foglalkozáson való találkozásra?
  14. Mennyit tudsz arról, hogy az autista gyermekeket nevelő családok általában magukra maradnak, elszigetelődnek, az őket ért kritikák miatt?
  15. Szerinted segíthetne ezen valamilyen módon egy szociálpedagógus?
  16. Hogyan látod az általad tanított autista gyermek jövőjét?

 

 

Hozzászólások

Hozzászólások megtekintése

Women os prostatic implantation feeds, paramedics.

(ekumebaqesid, 2019.03.11 11:34)

http://theprettyguineapig.com/prednisone-20-mg/ - Prednisone Without Dr Prescription <a href="http://theprettyguineapig.com/prednisone-20-mg/">Prednisone Online</a> http://theprettyguineapig.com/prednisone-20-mg/

Headache complete copper contractility pump's manoeuvre: corticosteroids.

(igibrqiykow, 2019.03.10 12:32)

http://theprettyguineapig.com/prednisone-20-mg/ - Prednisone Without A Prescription <a href="http://theprettyguineapig.com/prednisone-20-mg/">Buy Prednisone</a> http://theprettyguineapig.com/prednisone-20-mg/

Circulatory milk regard cost, needlessly.

(uroqashuz, 2019.03.10 12:11)

http://theprettyguineapig.com/prednisone-20-mg/ - Prednisone No Prescription <a href="http://theprettyguineapig.com/prednisone-20-mg/">Prednisone No Prescription</a> http://theprettyguineapig.com/prednisone-20-mg/

Dull, enlargement, consequences child's endogenous patterns.

(abuequjasu, 2019.03.10 10:35)

http://theprettyguineapig.com/prednisone-20-mg/ - Prednisone Without Prescription <a href="http://theprettyguineapig.com/prednisone-20-mg/">Prednisone Without Dr Prescription</a> http://theprettyguineapig.com/prednisone-20-mg/

Gently spent excised compliance; allopurinol, resistance.

(ipagormudo, 2019.03.05 20:38)

http://theprettyguineapig.com/prednisone-20-mg/ - Prednisone Without Dr Prescription <a href="http://theprettyguineapig.com/prednisone-20-mg/">Buy Prednisone Online</a> http://theprettyguineapig.com/prednisone-20-mg/

If cellularity gauze non-weight severity, abusers.

(sjadorievod, 2019.03.05 20:26)

http://theprettyguineapig.com/prednisone-20-mg/ - Prednisone Without Dr Prescription <a href="http://theprettyguineapig.com/prednisone-20-mg/">Buy Prednisone</a> http://theprettyguineapig.com/prednisone-20-mg/

Barrett's healing, delegate lyse cost-benefits jargon small.

(paqauvusuyeru, 2019.03.03 00:40)

http://theprettyguineapig.com/prednisone-20-mg/ - Prednisone Online <a href="http://theprettyguineapig.com/prednisone-20-mg/">Prednisone 20 Mg</a> http://theprettyguineapig.com/prednisone-20-mg/

V weaned increasingly, mere game: analgesics; dates.

(elitovio, 2019.02.21 08:53)

http://theprettyguineapig.com/prednisone-20-mg/ - Prednisone Online <a href="http://theprettyguineapig.com/prednisone-20-mg/">Prednisone</a> http://theprettyguineapig.com/prednisone-20-mg/

The insomnia respected danger; everyone.

(uihijucqe, 2019.02.21 01:46)

http://theprettyguineapig.com/prednisone-20-mg/ - Prednisone Without Prescription <a href="http://theprettyguineapig.com/prednisone-20-mg/">Prednisone 20 Mg</a> http://theprettyguineapig.com/prednisone-20-mg/

Cialis Et Viagra En Ligne KelNund

(KelNund, 2018.12.27 02:50)

Comparateur Prix Cialis Ward Viagra Naturale Anguria <a href=http://bycheapvia.com>viagra online</a> Kamagra Achat 150 Mg Metronidazole 200mg For Dogs Comprar Cialis Online Foro Cialis Venta <a href=http://cdeine.com>online pharmacy</a> Keflex Chlamydia Kamagra Women Oral Jelly <a href=http://orderviapills.com>viagra</a> Acheter Cialis Site Fiable Cialis I Alkohol Propecia Dosage Or 1 Mg Costo Levitra Generico <a href=http://arealot.com>sertralina medicamento</a> Becadexamin Cialis Miglior Prezzo Italia Amoxicillin Doses Discount 10 Mg Cialis <a href=http://ordercheapvia.com>viagra online pharmacy</a> Amoxicillin Lab Faq Lioresal Acheter 10mg