Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Szakdolgozat 1

2008.01.19

Eszterházy Károly Főiskola

Szociálpedagógia Tanszék

 

A SZOCIÁLPEDAGÓGUS LEHETŐSÉGEI AZ AUTISTA GYERMEKEKET NEVELŐ CSALÁDOK ÉS OKTATÁSI INTÉZMÉNYEK KAPCSOLATRENDSZERÉBEN

 

 

Konzulens: Magyar István                                             Készítette: Bódi Ildikó

                főiskolai adjunktus                                                                       szociálpedagógia szak

                                                                                                               levelező tagozat           

 

 

 

EGER, 2006.

 

 

 

 

          M.S.M.-nek és Z.v.A.-nak

  Ha valaki autista, az nem azt jelenti, hogy nem ember. Azt azonban jelenti, hogy idegen. Azt jelenti, hogy ami mások számára normális, az az én számomra nem normális, és ami az én számomra normális, az mások számára nem normális. Bizonyos szempontból borzasztó hiányosan vagyok felszerelkezve a világban való túléléshez, úgy, mint egy földönkívüli, aki tájékozódási útmutató nélkül ittrekedt. Személyiségem azonban érintetlen. Énem sértetlen. Értékesnek és értelmesnek tartom az életet, és nem szeretném, ha kigyógyítanának abból, hogy önmagam legyek… Tiszteljenek meg azzal, hogy képességeimnek megfelelően érintkeznek velem – ismerjék fel, hogy mi egyformán idegenek vagyunk egymásnak, hogy az én létezési módjaim nem csupán az Önök létezési módjainak hibás változatai. Kérdőjelezzék meg a feltevéseiket. Határozzák meg a saját feltételeiket. Dolgozzanak velem együtt azon, hogy hidat tudjunk építeni egymás között.”

                                                                (Jim Sinclair)

                                                                                                 (Peeters,1998.)

 

T A R T A L O M J E G Y Z É K

 

BEVEZETŐ                                                                                                             5.

1. AZ AUTIZMUSRÓL                                                                                          7.

1.1.  Mi az autizmus?                                                               7.

1.2.  Hány embert érint az autizmus?                                              8.

1.3.  Felvetések arról, hogy mi az autizmus kiváltó oka                           8.

1.4.  Egy autista gyermek édesapjának a véleménye                            9.

1.5.  Az autizmus és az értelmi fogyatékosság                                       10.      

1.6.  Fogalmaink                                                                       10.

1.7.  Magyarországon diagnosztizált autisták helyzete                           11.           

2.        A SZÜLŐK HELYZETE

2.1.  Terápia a szülőknek                                                          12.

2.2.  Érzékek, empátia, kommunikáció                                                 12.

2.3.  A komplex problémák és a közvélekedés                                      13.

2.4.  Állami segítség                                                                  14.

2.5.  Autizmus Kutatócsoport                                                                  15.

2.6.  Néhány autista gyermek családjának a véleménye                       16.

3.        OKTATÁSI RENDSZERÜNKRŐL

3.1.  Történeti visszatekintés                                                         17.

3.2.  Egyre több a problémákat mutató gyermek                               17.

3.3.  Az autista gyermek integrálásának törvényi háttere                            18.

3.4.  A változás szele                                                                      20.

4.        A SZOCIÁLPEDAGÓGIA

4.1.  A kezdetek                                                                21.

4.2.  A szociálpedagógia célja                                                                  21.

4.3.  Elvárások a szociálpedagógustól                                         21.

4.4.  Egyes intézmények és a szociálpedagógus                                 22.

4.5.  Mit tanul a szociálpedagógus?                                                23.

 

5.        MUNKAMÓDSZEREK ÉS HIPOTÉZISEK

5.1.  A kutatás folyamata                                                          24.

5.2.  Hipotézisek                                                                       27.

6.        JOGOK ÉS MÉLTÓSÁG

6.1.  A szegénység és az autizmus                                                29.

6.2.  A terápiás fejlesztés fontossága                                             29.

6.3.  A szülők oktatásának fontossága                                        30.

7.        ESETLEÍRÁSOK ÉS ELEMZÉSÜK

7.1.1.      Valéria                                                                                                 31.

7.1.2.      Erika                                                                                                                33.

7.1.3.      Róbert                                                                                                             35.

7.2.  Esetelemzés                                                                       37.

8.        VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT

8.1.  Salgótarján Megye Jogú Város, Oktatási Iroda                                   40.

8.2.  Salgótarján Megye Jogú Város, Szociális-, Egészségügyi Iroda        41.

8.3.  Salgótarján Megye Jogú Város, Egészségügyi- és Szociális Központ        43.

9.        PEDAGÓGUSOK, AKIK NEM TANÍTANAK AUTISTA GYERMEKET

9.1.  Kodály Zoltán Általános Iskola igazgatója                             45.

9.2.  Kodály Zoltán Általános Iskola pedagógusa                                     46.

9.3.  Kodály Zoltán Általános Iskola táncpedagógusa                              47.

10.    PEDAGÓGUSOK, AKIK TANÍTANAK AUTISTA GYERMEKET

10.1.        Illyés Gyuláné Speciálpedagógiai Központ, az Autista Csoport vezetője     48.

10.2.        Kodály Zoltán Általános Iskola pedagógusa                                     50.

10.3.        Az Autista Segítő Központ vezetője                                           52.

11.    SPECIÁLIS INTÉZMÉNYEK

11.1.        Illyés Gyuláné Speciálpedagógiai Központ, Nevelési Tanácsadó          54.

11.2.        Tanulási Képességeket Vizsgáló Szakértői Bizottság             55.

11.3.        Illyés Gyuláné Speciálpedagógiai Központ igazgatója            57.

12.    A KUTATÁS EREDMÉNYE, ÖSSZEFOGLALÁS                        59.

13.    A SZOCIÁLPEDAGÓGUS LEHETŐSÉGEI

13.1.        Az Autista Csoport vezetőjének javaslatai                                       61.

13.2.        A Szakértői Bizottság vezetőjének ötlete                                62.

13.3.        A szociálpedagógus lehetséges munkaterületei az óvodákban          62.

13.4.        A szociálpedagógus lehetséges feladatai az Önkormányzatoknál       62.

13.5.        A szociálpedagógus feladatai a speciális intézményekben                   63.

13.6.        A szociálpedagógus lehetséges feladatai a közművelődési intézményekben,

           Civil Házakban, Ifjúsági Irodákban                                                                    63.

13.7.        A szociálpedagógus lehetséges feladatai a többségi iskolákban          64.

13.8.        A szociálpedagógus feladatai a speciális oktatási intézményekben              64.

13.9.        Intézmények, melyekre szükség volna                                    65.

14. AJÁNLÁS                                                                                                            65.

REZÜMÉ                                                                                                                    66.

IRODALOMJEGYZÉK                                                                                            67.

INTERNETES IRODALOM                                                                           68.

MELLÉKLETEK

BEVEZETŐ

  Szakdolgozatom témáját az adta, hogy magam is viselkedési problémákkal, és kommunikációs nehézségekkel küzdő, ám jó képességű autista gyermeket nevelek. Naponta szembesülök a ténnyel: Nógrád megyében a jelenlegi fejlesztési-, ellátási-, oktatási rendszer, az ilyen, és hasonló gyermekek számára nem alakult ki, illetve nem megfelelő. A meglévő képességek, adottságok nem kapnak színteret a kibontakozásra, azokon a területeken pedig, ahol lemaradtak, nem fejleszti őket senki.

  A szülők természetesen tapasztalják és belátják, hogy gyermekük más, mint a többi, ám a diagnózis, és az azt követő igen rövid magyarázat – miszerint ez az állapot végleges, nem gyógyítható – megdöbbenti őket. Talán ezért is esik meg oly sokszor, hogy nem hiszik el. Ennek viszont az a következménye, hogy orvostól szakértőig, kutatócsoporttól, másik orvosig viszik gyermeküket. Fejlesztések, nevelési tanácsok, felkészítés hiányában maguk tanítják gyermekeiket. Teszik ezt általában a gyermek homályos, különleges jelzéseinek irányadása mellett, mert az autista gyermek semmit nem akar elvégezni, ami őt nem érdekli, vagy amiben nem motivált. Szaktanács híján a szülők, vagy megtalálják, vagy nem, ezt a motivációt.

  Előfordul, hogy az autista gyermek nem kapja meg idejében a megfelelő diagnózist (mert autizmusa enyhe, mert Asperger-szindrómás = ritkán előforduló, intelligens, jó verbalitású, közel „normális” autista) és a hagyományos iskolarendszerben – a sorozatos kudarcok hatására – romlik az állapota.

  A szociális-, egészségügyi-, oktatási törvényben foglalt jogok nem érvényesülnek. De a szülők is ritkán ismerik jogaikat, lehetőségeiket, és a bürokratikus szervezetek munkatársaihoz el sem jutnak, vagy ha mégis, a munkatárs nem tájékoztatja őket. Az Önkormányzatok, mivel nem igazán érdekeltek ebben, nem készíttettek felmérést arról, hány család nevel autista gyermeket. Nem foglalták a helyi rendeletbe a méltányosságot, ezért később a szülők hiába is folyamodnak segélyhez, a méltányosság általában nem alkalmazható indok. Az államigazgatási szervezetek  nem  akarnak arról tudomást venni, hogy az autista nem kezelhető az egyéb fogyatékosok gyógypedagógiai rendszerében.

  Sok esetben még a speciális iskola sem tudja megtenni a megfelelő lépéseket, hogy a gyermek a neki legmegfelelőbb, egyénre szabott oktatásban-nevelésben, fejlesztésben részesüljön – általában anyagi okok, és szakemberhiány miatt.

  Szívósan tartja magát a „fogyatékossággal” szembeni előítélet és a szegregációs törekvés, hogy a „normálistól” eltérő gyermekeket el kell távolítani a többségi iskolából. Ugyanakkor a pedagógusok a csökkenő gyermeklétszám ellenére azzal szembesülnek, hogy egyre több azon gyermekek száma, akik tanulási vagy/és magatartási zavarokat mutatnak. A magam részéről sajnálatosnak tartom, hogy az oktatási rendszer nem figyel erre, hogy a pedagógusok jó része  nem tekinti ezt új, szakmai kihívásnak, az autizmust pedig alig ismerik.

  A társadalom további tagjai viszont még ennyit sem tudnak, ezért ezen a téren nagyon magas az előítéletesség. Akik megszokták, hogy akarattal és erővel mindent el lehet érni, azoknak nagyon nehéz szembesülni a ténnyel, hogy az autista gyermekek nem hallgatják meg őket. Az emberekben nagyon erős az akarat kísértése és nem hisznek az érzésekben. Az autista gyermek viszont belső meggyőződéseit követi. Nem érdekli, és nem is érti az akadályt. A tekintély fogalmát nem ismeri. Saját világában, saját szabályai szerint él, és viselkedik. Sok esetben némán, teljes közönyben, vagy éppen olyan óriási kíváncsisággal, ami mindenki más számára tolakodó. Amíg kicsi, addig „de aranyos!”, amikor nagyobbacska lesz „de neveletlen ez a gyerek!” lesz a megítélése.

  Dolgozatomban ezeket a tényeket, próbálom körbejárni, a mélyinterjú módszerét alkalmazva, rámutatva azokra a pontokra, ahol a szociálpedagógus, szakmai felkészültségével, empátiájával, kommunikációs készségei felhasználásával, segíteni tudna. Az autista gyermeket nevelő családoknak, az oktatási intézményeknek, és e két rendszer együttműködésében.

  Célom, felhívni mindazok figyelmét a rendszer hiányosságaira, akiket ez a téma valamilyen szinten érint, és ismerni akarják az autizmus-, valamint a hozzá hasonló problémákkal küzdő gyermekek-, családok problémáit.

  Dolgozatomban (*) jelölöm azokat a pontokat, ahol a szociálpedagógus beléphet a rendszerbe. Az utolsó fejezetben pedig tételesen kifejtem, hol javaslom ezt a munkát, remélve, hogy lesz, aki érdemben továbbgondolja, és azokat, a gyakorlatban is alkalmazni fogja.

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

ritababa0203@gmail.com

(Marci, 2017.09.09 13:34)

szia! Nagyin érdekesnek tartom a témát... Gyermekvédelemben dolgozom és van autista gyermekem... Megtennéd, van rá lehetőség, hogy megkapjam a teljes dolgozatot?

5231 Fegyvernek Szántó 1/a

(Kovács-nagy, 2016.08.08 09:22)

5231 Fegyvernek Szántó 1/a

(Kovács-nagy, 2016.08.08 09:22)

naomi_28@yahoo.com

(Latca Naomi, 2013.12.23 11:37)

Kituno dolgozat!

voroske77@citromail.hu

(Mónika, 2011.05.11 12:27)

Szia!
Nagyon tetszik a szakdolgozatod. Én is az autizmusról írok. ezért szeretnék tőled tanácsot és segítséget kérni. Kérlek jelentkezz az e-mail címre.

timi0319@freemail.hu

(Timi, 2011.03.26 21:44)

Szia!
Nagyon jó a dolgozatod, gratulálok hozzá.
Én is most írom a szakdolgozatomat, autizmus témával kapcsolatban. Szeretnék tőled segítséget kérni.
Ha lehet, akkor várom leveledet erre a címre.Köszönöm!

szocpedes hallgató

(vizeses80@gmail.com, 2009.05.25 12:54)

Gratulálok!Kérlek jelentkezz Ildikó erre az e-mail-re.
köszönöm!

Tomika1@gportal.hu

(Röpcsike, 2008.03.11 19:31)

Kedves Ildikó!

Kiválló a szakdolgozatod!


Szeretmém veled felvenni a kapcsolatot ha lehetne. Ezért kérlek a fenti e-mail címre válaszoljál!

Tisztelettel: János