Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Szakdolgozat 14. rész

2008.02.01

                                                                  14. AJÁNLÁS

  Véleményem szerint a Szakminisztériumoknak foglalkozniuk kellene az autizmus ügyével, amely az élet minden területét érinti.

 

  Érinti az Oktatási Minisztériumot, ahol ki kellene képezni az autizmusban jártas szakembereket, az iskolákat, ahol meg kell valósítani az autista gyermekek  részben integrált oktatását.  

 

  Érinti a Családügyi Minisztériumot, mert az autistát nevelő családok lassan elszegényednek, egészségük megroppan, házasságuk megromlik, és nagy szükségük lenne a társadalom figyelmére. Figyelemre van szüksége az anyának, aki feladva hivatását otthon oktatja gyermekét, miközben anyagi és megélhetési gondokkal küzd.

 

  Érinti a Szociális- és Egészségügyi Minisztériumot, mert napközbeni ellátásra volna szükség az olyan alkalmakra, amikor hivatalos ügyeit kell a szülőnek elintéznie, vagy, mert szeretne néhány órát pihenni, és néha szórakozni sem ártana, mint ahogyan más emberek is megteszik azt Magyarországon. Kellene egy ellátó rendszer, ahol „kibeszélheti” a szülő bánatát, fájdalmát, ahol elfogadják, nem hibáztatják, segítenek feldolgozni a felgyülemlett feszültségeit, és rendszeres orvosi ellenőrzést kell számukra szervezni.

 

  Az autistákkal való törődés érinti a Munkaügyi Minisztériumot, amelynek vagy otthon végezhető munkát kellene biztosítania - leginkább a szülőnek -, és védett munkahelyet az autistáknak, hogy ők is „embernek” érezhessék magukat, eljárhassanak dolgozni.

  Nagyon fontos, hogy létesüljenek lakóotthonok, majorságok, és ezek hálózata, hogy az autista felnőtt kellő mennyiségű lehetőség közül választhasson, legyen szó otthonról, vagy munkahelyről.

 

REZÜMÉ

 

  Az autista gyermeket nevelő családok megtámogatása, a szociálpedagógus képzettségének megfelelő alkalmazása, nem a semmibe dobott pénz. Egyrészt, mert sok autista, megfelelő oktatás-nevelés, utógondozás mellett, kiválót alkothat, hasznos tagja lehet társadalmunknak. Másrészt, mert az autistát nevelő család (beleértve a testvéreket is) energiái felszabadulva, szintén a társadalom hasznára fordítódna. A szociálpedagógus  segíthet ebben. Segíthet abban, hogy a következő nemzedék  jobban ismerje önmagát, jobban bízzon képességeiben, megértőbb, empatikusabb legyen.

 

A problémák megismerése – legyen az az életnek bármely területe – gondolkodásra, majd tettekre ösztönöz.  Csak akkor tud érdemben lépni az ember, ha a mélyére néz a dolgoknak. Csak a több információ segít abban, hogy észrevegyük: nem jó, ha gyerekeinket – a normál képességűt és a problémákkal élőt – egymástól elszigetelten neveljük fel. Megfosztjuk ugyanis őket egy sor olyan élménytől, tapasztalattól, ami egészséges személyiségük fejlődéséhez elengedhetetlenül fontos. Ezek olyan tapasztalatok, amint semminemű mesterséges tanítás, nevelés nem pótolhat. Ez pedig az a felismerés, hogy:  „lám, én is tudtam segíteni, én is képes voltam megértést tanúsítani, szeretni olyan embert, aki alig érti a világot, képes vagyok támaszt nyújtani.” A fogyatékkal élő gyermekeket pedig megfosztjuk attól az élménytől, hogy a világ sokszínű, vannak másféle emberek is, akik, másként élnek. Tesszük ezt pusztán azért, mert úgy gondoltuk, jól értelmeztük a megsegítés, a támogatás fogalmát.

 

  A szociális szakmáknak ki kell nyúlni azok felé, akik mint például az autistát nevelő szülők, nem tudnak elmozdulni gyermekük mellől. Meg kell tenniük az első lépést. A segítő szakmáknak nem szabad megmerevedniük, még ha más hivatalok nehezen is mozdulnak. A szociális szférának olyan rugalmasnak kell lennie, amennyire sokrétű a problémák köre.

 

 

IRODALOMJEGYZÉK

BALÁZS ANNA – ŐSZI  PATRÍCIA – PREKOP CSILLA: Pedagógiai irányelvek (Kapocs Könyvkiadó 1996.)

BÁNKI RÓZA – BORZÁK TIBOR: Nappali álmodozók (Szabad Föld Kiadó 2002.)

CSÁNYI YVONNE DR: Értelmileg és tanulásban akadályozott gyermekek integrált nevelése és oktatása ( az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kar közös kiadványa. Útmutató szülőknek és szakértői bizottságoknak. 2001.)

ESŐEMBER c. autizmus kiadványok 2003-2005 évi kiadványai

FRITH, UTA: Autizmus. A rejtély nyomában. ( Kapocs, az Autizmus Alapítvány Kiadója, 1991.)

HOWLIN, PATRÍCIA: Autizmus. Felkészülés a felnőttkorra. (Kapocs Könyvkiadó, 2001.)

HOWLIN, PATRICIA/ RUTTER, MICHAEL: Autisztikus gyermekek kezelése. A szociális fejlődés előmozdítása ( Kapocs Könyvkiadó 1997.)

HOWLIN, PATRICIA/RUTTER, MICHAEL: Az autisztikus gyermekek kezelése. A nyelvi fejlődés előmozdítása (Kapocs Könyvkiadó, 1997.)

LORD, CHATHERINA/ RUTTER, MICHAEL: Autizmus és pervazív fejlődési zavarok (Autizmus Alapítvány, 1996.)

NEWSON, ELISABETH – PHIL CHRISTIE: Autisztikus gyermekek viselkedésproblémáinak kezelése ( Kapocs Könyvkiadó 1997.)

Országos Munkaügyi Kutató és Módszertani Központ, amely az Állami Foglalkoztatási Szolgálat keretein belül működik (OMKMK. 2001.)

PAPP LÁSZLÓ (szerk.): Alternativitás és pedagógusképzés ( Pedagógus-továbbképzési Módszertani és Információs Központ, 2001.)

PEETERS, THEO: Autizmus. Elmélettől a gyakorlatig ( Kapocs Kiadó, 1998.)

RANSCHBURG JENŐ, DR.: Pszichológiai rendellenességek gyermekkorban (Nemzeti Tankönyvkiadó, 1998.)

SEGAR, MARC: Életvezetési útmutató Asperger szindrómában szenvedő emberek számára (Kapocs Könyvkiadó, 1997.)

SZAFFNER ÉVA-GOSZTONYI NÓRA- S. TÓTH BEÁTA- NÉMETH KRISZTINA-ŐSZI TAMÁSNÉ: Speciális integrációs osztály kialakítása autizmussal élő tanulók számára (Pedagógiai kísérlet a 2002/2003. tanévben)

INTERNETES IRODALOM

Az autizmusról és az autizmus ellátásának jelenlegi helyzetéről hazánkban. (Szerkesztő:  Vikár András,dr. 2002.)  htt://www.esoember.hu/tanul.htm

Balázs Anna: Az autista gyermek nevelése. http://autizmus.lap.hu

Ismertető a szociálpedagógus képzésről: www.bepf.hu/szakok/szociálpedagógus

Ferge Zsuzsa: A magyar szociális törvénykezés tíz éve. (Mérlegen három kormány) www.romacentrum.hu/aktualis/tudkut/fergekormany.htm.

Mit tanul a szociálpedagógus: www.palyanet.hu

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Összefogás

(Ildikó, 2009.04.19 18:18)

Sajnos nem úgy tűnik, hogy a helyes irányba változnának a dolgok.
:-(
Muszáj lesz önszervezésbe kezdenünk.

vorosseron@globonet.hu

(Vörösné D.Tímea, 2009.04.19 17:38)

Érintett szülőként úgy gondolom ,hogy a dolgozatban leírtak nagyon igazak,de sajnos a közel jövőben nem látok rá nagy eséjt, hogy valami is változon.Én szerencsésnek mondhatom magam mivel férjemmel,együtt neveljük gyermekeinket.Igaz az elején volt néhany vitánk a helyes nevelésről,de ez már a múlté.Szívesen olvasok hasonló oldalakat,és ismerkedem érintettekkel.