Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A KÉRDÉSEKRE VÁLASZOK ÉRKEZTEK 2.

2009.08.16

Oktatási és Kulturális Minisztérium

Válaszlevél

 

Tisztelt Bódi Ildikó!

 

Dr. Hiller István miniszter úrhoz küldött levelében feltett kérdéseire válaszolva a következőkről tájékoztatom.

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. Törvény 52. §(13) bekezdésében foglalt rendelkezés – mely szerint a magántanulóként tanulmányokat folytatók egyéni foglalkozás keretében történő felkészítésére az iskolának tanulónként – átlag – heti tíz óra áll rendelkezésére – azt jelenti, hogy az iskola fenntartója az iskola részére biztosítani köteles a heti tíz óra megtartásához szükséges költségvetési fedezetet. A magántanuló részére ezt az időt – azaz heti tíz órát – kell biztosítani.

A magántanulók részére kötelezően biztosítandó órakeret növelésére irányuló módosítási javaslat jelenleg nincs napirenden. Tájékoztatom ugyanakkor arról, hogy a törvény lehetőséget ad az átlag heti tíz óra időkeretnek az egyes hetek és tanulók között átcsoportosítására, valamint az intézménynek lehetősége van arra, hogy fejlesztésre, felzárkóztatásra biztosított órakeretek terhére szervezett foglalkozásokba is bevonja a magántanulót. Az iskola igazgatója köteles tájékoztatni a tanulót, illetve a szülőt a magántanulói jogviszonyról és kötelességeiről. A magántanuló kérelemre felvehető a napközibe és a tanulószobai foglalkozásra.

:// Kiemeléseim: … az intézménynek lehetősége van arra, hogy fejlesztésre, felzárkóztatásra biztosított órakeretek terhére szervezett foglalkozásokba is bevonja a magántanulót. … A magántanuló kérelemre felvehető a napközibe és a tanulószobai foglalkozásra… Miért nem hallottam ezekről eddig? //:

Nincs jogszabályi akadálya annak, hogy a szülő saját gyermekét oktassa, amennyiben a szükséges végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezik.

A nevelési, oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994.(VI.() MKM rendelet 21.§(5) bekezdésben foglalt rendelkezés alapján a magántanulónak csak a magatartását és szorgalmát nem kell minősíteni. Amennyiben a szakértői és rehabilitációs bizottság egyes tantárgyak, tantárgyrészek esetében a tanuló értékelés, minősítés alóli mentesítésére tesz javaslatot, az érintett tantárgyból, tantárgyrészből a félévi, illetve az év végi osztályzat megállapításához nem kell osztályozó vizsgát tennie. Az értékelés, minősítés alóli mentesítés azt jelenti, hogy az adott tanulóra nem vonatkozik az iskola helyi tantervében az érintett tantárgyra meghatározott követelmények teljesítésének kötelezettsége, bizonyítványába záradékként a „Mentesítve… tantárgyból az értékelés és a minősítés alól.” Bejegyzés kerül. Ebben az esetben a törvény 30. §(9) bekezdésének rendelkezése alapján az adott területeken a tanuló egyéni haladási ütemének megfelelően, egyéni fejlesztési terv alapján történik felkészítése.

Az iskola az ének-zene és az idegen nyelv oktatását nem tagadhatja meg gyermekétől. A közoktatásról szóló törvény 83. §-ának rendelkezése alapján a nevelés-oktatási intézmény a tanulóval kapcsolatos döntéseit írásban közli a szülővel. A szülő az iskola döntése vagy intézkedése, illetve intézkedésének elmulasztása ellen – a közléstől, ennek hiányában a tudomására jutásától számított – tizenöt napon belül a tanuló érdekében eljárást indíthat. Az eljárást megindító kérelem, ha jogszabálysértésre hivatkozással nyújtják be, törvényességi kérelem, melyben az iskola fenntartójának képviselője jár el, és hoz másodfokú döntést.

A törvény 84.§(7) bekezdése pedig rendelkezik arról, hogy az intézményi hatáskörbe hozott, az egyenlő bánásmód követelményét sértő, illetve a gyermek mindenek felett álló érdekével ellentétes döntés semmis. A semmis döntés érvénytelenségére bárki határidő nélkül hivatkozhat.

:// Kiemeléseim: … Az iskola az ének-zene és az idegen nyelv oktatását nem tagadhatja meg gyermekétől. … az intézményi hatáskörbe hozott, az egyenlő bánásmód követelményét sértő, illetve a gyermek mindenek felett álló érdekével ellentétes döntés semmis… //:

A törvény 87.§(1) e) pontjának rendelkezése alapján a sajátos nevelési igényű tanulók szakiskolai, középiskolai képzése is a megyei önkormányzatok feladat-ellátási kötelezettségeinek körébe tartozik.

Az autista tanulók nevelését, oktatását ellátó iskolák pedagógiai programjuk, az annak részét képező helyi tantervük elkészítésénél a 2/2005.(III. 2.) OM rendelet 2. számú mellékleteként közzétett, a „Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve” című dokumentumban – melynek levelemhez mellékelt 8.  fejezete tartalmazza részletesen az autizmus-spektrumzavarokban szenvedő (autisztikus) tanulók iskolai fejlesztésének elveit – foglaltakat veszik figyelembe. A tanmenet, az egyéni fejlesztési terv az a dokumentum, melyet a pedagógus – az általa tanított tanulók ismeretében – saját munkájának tervezéséhez készít, a tanulók haladási ütemének megfelelően szükség szerint korrigál. E munka során a gyermekét oktató pedagógus munkáját segíti, ha az Ön javaslatait, ahogyan Ön fogalmazta: „a normál tananyagnak az autista nyelvére történő lefordítását” elfogadja. A sajátos nevelési igényű gyermekek nevelése, oktatása során a pedagógus és a szülő együttműködése, az egymás személye és munkája iránti bizalom fokozott jelentőséggel bír.

:// Kiemeléseim:  A tanmenet, az egyéni fejlesztési terv az a dokumentum, melyet a pedagógus – az általa tanított tanulók ismeretében – saját munkájának tervezéséhez készít, a tanulók haladási ütemének megfelelően szükség szerint korrigál.//

Budapest, 2009. augusztus 10.

Üdvözlettel:

(aláírás)

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.