Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A KÉRDÉSEKRE VÁLASZOK ÉRKEZTEK I.

2009.08.15

... Polgármesteri Hivatal

Jegyzőjének válasza:

Tisztelt Asszonyom!

2009. június 29-én kelt… Számú levelére – szíves tájékoztatásul – az alábbiakat válaszolom.

Az Ön gyermeke a 2004. 09. 07-én kelt …. Számú jegyzői határozattal került a … (itt kiigazítás van, hogy ma már tagiskola a neve) iskola 3. osztályába. Korábban az … logopédiai osztályában tanult. A gyermek – a TKVSZRB 2007. április 27-én készített Kontroll Vizsgálati Jegyzőkönyve szerint – tankötelezettségét „normál tantervi követelmények alapján – magántanulóként teljesíti. A lakóhelyi általános iskola heti 10 egyéni órát biztosít a számára, ami 8 óra tantárgyi és 2 óra pedagógiai célú gyógypedagógiai rehabilitációs foglalkozásból áll össze.” A vizsgálati jegyzőkönyv összegzése: „A tankötelezettség teljesítésére javasolt képzési forma megfelelő.”

Levelében feltett kérdések részben jogszabályok értelmezésére vonatkoznak, részben kritikai megállapítások az oktatási intézménnyel kapcsolatban, ezért tájékoztatást kértem az iskolától arról, hogyan történik a gyermek oktatása, milyen a gyermek és az iskola, illetve az iskola és a szülő kapcsolata. A tagintézmény vezetőjének tájékoztatása szerint a tagiskola, az édesanya és a pedagógusok kapcsolata jó, a problémákat rendszeresen megbeszélik, minden alkalommal reagálnak az édesanya kérdésére, felvetésére.

Mivel a 7. osztályban több az újként belépő tantárgy, emiatt több nevelő foglalkozik a gyermekkel. Ezért tanév elején esetmegbeszélést tartottak valamennyi érintett pedagógus bevonásával. Céljuk az volt, hogy a rehabilitációs órát tartó speciális szakember segítséget nyújtson a normál tantervi követelmények (vizsgálati jegyzőkönyv 1. oldal) speciális adaptálásában.

(Itt felsorolja a tantárgyi órabeosztást.)

A tagintézmény vezetőjének tájékoztatása szerint a pedagógusok munkája az elmúlt években nagymértékben hozzájárult a gyermek szocializációjához. Az iskolatársak elfogadták szokatlan viselkedését, a pedagógusok soha nem tapasztaltak csúfolódást, inkább segítő szándékkal, toleranciával közeledtek gyermeke felé, mind a felnőttek, mind a kortársak.

(Eddig a bevezető, lelki ráhatás, és amit nálam jobban, szerintem, senki más nem tudott. Végre eljutottunk a kérdéseimre adandó válaszokig!)

Levelének 10. pontjában megfogalmazott felvetés a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX.  Törvény (továbbiakban Ktv.) 52 §(13) bekezdésére hivatkozik, melyet félreértelmezett. Az órakereten felüli további 10 óra nem a tanulói kötelező óraszámot emeli, hanem az intézménynek a jogszabály által biztosított órakeretét.

A jogszabály szerint plusz 10 órát kell biztosítani magántanulóként az iskola számára a magántanulók oktatására.

A 11. pontban megfogalmazottak, az illetékes szervekre vonatkozó kérdését az Oktatási, Kulturális Minisztérium jogalkotásában résztvevőknek javaslom feltenni, miszerint terveznek-e jogszabályváltozást az adott területen. Az illetékes irodának nincs tudomása a közoktatási törvény autistákra vonatkozó módosításáról.

A 12. pontban megfogalmazott – indulatoktól sem mentes kijelentése – miszerint az oktatási intézmények képtelenek az autistákat megfelelően oktatni, nem állja meg a helyét. A (város neve) azon kevés települések, közé tartozik, amely nem kötelező feladat ellátása céljából is tart fenn közoktatási intézményt az értelmileg sérült gyermekek nevelése, oktatása céljából. Városunkban az  (iskola neve) intézményében biztosított az autista gyermekek oktatása. Ebben az intézményben a Ktv. 30.§(10) bekezdése szerint a korai fejlesztés és gondozás, továbbá a fejlesztő felkészítés feladatait pedagógus munkakörben gyógypedagógus konduktor vagy gyógypedagógus, illetve konduktor irányításával, szükség esetén közreműködésével szociálpedagógus, óvodapedagógus, tanító, tanár, nem pedagógus-munkakörben gyógypedagógus vagy konduktor irányításával szociális munkás, gyógytornász, ápoló, gyermekfelügyelő, pedagógiai asszisztens, bölcsődei gondozó láthatja el. Ahhoz, hogy a szülő „hivatalosan is” gyermeke oktatójává válhasson, munkavégzésre irányuló jogviszonyban kell állnia azzal az intézménnyel, amellyel a gyermeke tanulói jogviszonyban áll.

:// Beszúrás - Vélemény, megjegyzéseim: Nem vagyok benne biztos, hogy a levél írója, olyannyira nyugodt, türelmes és toleráns maradt volna, mint amilyen én voltam az elmúlt 11-12  évben, ha az Ő gyermeke elhanyagolásáról, fejlesztése, terápiája elmaradásáról, készségei nem fejlesztéséről lett volna szó. Lehet, hogy ma már van korai fejlesztés, de az én gyermekem nem kapott (1-3 éves korig tart a korai fejlesztés). Lehet, hogy a speciális szakiskolában vannak szakemberek, de jelen esetben egy magántanulói státuszban lévő autistáról van szó. E státusz megtartása nem lehet a végcél. Nem is volt erről szó, csak átmenetileg kértük. Pontosan így fejeztem ki magam: „… néhány évig, amíg a gyermek nem tanulja meg az önkontrollt…”, ami azt jelenti, hogy én naiv azt képzeltem, hogy  hosszabb távon meg lehet oldani a csoportos munkára való nevelést, a részleges integrálást. De sajnos erre az iskola nem mutatott hajlandóságot. A kezdeti ilyen irányú csoportos munka egyszerűen megszűnt.

Nem kell azon csodálkozni, ha egy autista szülő a gyermekének a legjobb oktatást szeretné biztosítani. Muszáj konfrontálódnia az oktatási intézménnyel, az azt fenntartóval és sajnos esetenként a pedagógusokkal is, hogy együttes erővel elérjék: az autista megkaphassa a számára elérhető lehető legjobb oktatást.//:

 

A 13. pontban megfogalmazott kérdésre – „mikor, hogyan és mely tantárgyakból kell az autistát levizsgáztatni?” – a Ktv. 69.§(4.) pontja ad választ: „Az, akit felmentettek a kötelező tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, az igazgató által meghatározott időben, és a nevelőtestület által meghatározott módon ad számot tudásáról.” Arra vonatkozóan nincs külön szabályozás, hogy az autista gyermeket mikor, hogyan, mely tantárgyakból kell vizsgáztatni. A (az iskola neve) Pedagógiai Programja szerint a magántanulónak csak az elméleti tantárgyakból szükséges vizsgát tennie. (A 2008/2009-es tanév végén a rehabilitációs órákat tartó (név) is részt vett a vizsgán, mivel a normál tantervi követelmények speciális adaptációja miatt az elvárható tudásszint megállapításában a pedagógusoknak kétségei voltak.) A tanév rendje szerint a szorgalmi időszak minden tanév augusztus 31-ig tart, eddig lehet megszervezni a magántanuló vizsgáit is.

:// Beszúrás - Vélemény, megjegyzéseim: Vagyis az autistáknak szoktak készségtárgyakat is tanítani, ha csak az elméleti tantárgyakból kell levizsgáztatni. Rosszul biztosan nem értelmezem ezt a mondatot!

Sajnálatos, ha a pedagógusnak kétségei vannak. Ez ugyanis arra enged következtetni, hogy a pedagógust „bedobták a mélyvízbe”, az autistát meg odavetették egy, az autizmusban tájékozatlan tanárnak. Vagyis elmaradt a pedagógusok kellő felkészítése, beiskolázása, az esetleges esetmegbeszélések, a konzultációk biztosítása,  az adaptált tananyag ismertetése. Vagyis a pedagógusok vakon tapogatózva küzdöttek, hogy az autista elsajátítsa azt a tananyagot, amit a normál oktatási rendszer kínált. Az autistát pedig számtalan, számára érthetetlen és ezáltal idegesítő helyzetnek tették ki.

Öt év nem volt elegendő idő arra, hogy az iskola kellően utánajárjon az autista oktatási lehetőségeinek. Nem szerzett be adaptált tananyagot, vagy nem próbálta meg  maga szűkíteni a tananyagot. Nem alakítottak ki megfelelő fejlesztő termet, ami nem merülhet ki a helyszín biztosításában. Szükség lett volna szemléltető eszközökre, vizuális megerősítést biztosító felszerelésre, számítógépes támogatás biztosítására, olyan munkaasztalra, ahol az autista levezetheti, a mi világunk keltette feszültségeket. //:

A 14. pontban az ének-zene és az idegen nyelv oktatását hiányolja. Az ének-zene mivel ún. készségtárgy, nem került be a tanítandó tárgyak körébe (ld. előző pont, valamint a maximálisan biztosítható 8 órát.) Az idegen nyelv oktatásával kapcsolatban megállapítható, hogy a 4. osztályban, órakereten kívül heti 1 órában próbálkoztak az angol nyelv tanításával. Ez azonban nem volt eredményes, melyet Önnel is közöltek, s akkor ezt a helyzetet elfogadta. A pedagógus véleménye szerint hasznosabb a rendelkezésre álló időkeretet az anyanyelvi készségek fejlesztésére fordítani. A 2007. április 27-én kelt TKVSZRB Kontroll Vizsgálati Jegyzőkönyve szerint javaslatként megfogalmazódott az idegen nyelvoktatás heti 1 órában. Mivel azonban a korábbi nyelvoktatási tapasztalat sem volt sikeres és eredményes Csabánál ( még az is gondot jelentett, hogy a tankönyvben egy-egy nem látható testrészt megnevezzen),ezért nem került be az angol nyelvoktatás a tanulandó tantárgyak körébe. A nyelvoktatás eredménytelenségének hátterében az áll, hogy a mechanikus szótanuláson kívül nem lehetett továbblépni a két nyelv eltérő szórendje, a szavak kiejtése és a leírásbeli különbsége áthidalhatatlan akadálynak tűnt a gyermek számára.

:// Beszúrás - Vélemény, megjegyzéseim: Az ének-zene, készségtárgy. Megállapítást nyert, hogy a gyermekemnek ehhez van tehetsége, de saját  elméletet vagy érdeket  követve inkább nem tartották fontosnak a Bizottság javaslatát. Az angol oktatásával próbálkoztunk mi magunk. Nem órakereten felül adta az iskola! Ez nagyon téves információ!

Idézet a  8. Az autizmus-spektrumzavarokban szenvedő (autisztikus) tanulók iskolai fejlesztésének elveiből:

„Élő idegen nyelv

Az élő idegen nyelv oktatását azoknál az autisztikus tanulóknál érdemes megkezdeni, már kommunikatív módon, változatos kontextusokban és funkciókban használják anyanyelvüket. Gyakran egyedi megítélés alapján javasolni kell az autisztikus gyermekek értékelés alóli felmentését.”

Ha azt olvassuk, hogy „ még az is gondot jelentett…” – akkor arra kell gyanakodnunk, hogy nem ismeri az illető az autizmus problémának a mibenlétét. Sajnálatos, hogy még nem hallott az autista  „szó-szerinti értelmezésről”, a múlt és jelen értelmezése nehézségeiről, a történeteknek olyan elmesélése esetén, amikor a jelen időben emlegetett cselekmény már a múlté. De nem ismeri azt a tényt sem, hogy az autistának problémája van a nem látható dolgok elképzelésével, „ ami nem látható, az nem létezik”,  autista értelmezést. Ebből is látszik, hogy spontán módon próbálnak a pedagógusok autistát  tanítani, hiszen ha nem megy képekkel, akkor meg kell próbálni képek nélkül. Esetleg azt mondani a gyermeknek, hogy rajzoljon le egy embert és akkor megnevezni a testrészeket. Hamis nézet az, ha azt hiszik, hogy az autistát  azért kell külön nevelni, mert viselkedési problémái vannak. Azért kell külön nevelni, mert a normál események, a ki nem mondott, csak gondolt események, melyeket tapasztalattal megtanul a nem autista személy, vagyis a normál világ dolgai az autistát felzaklatják, és sztereotip viselkedésre készteti. Mechanikus szótanulás? Ezt ki vizsgálta ki? Mert a bizottság alkalmasnak találta a gyereket az idegen nyelv oktatására. Az idegen nyelv oktatása egy bizonyos agyterület tevékenységét stimulálja. Lehet, hogy az autista, nem fog perfekt angolul beszélni, de más készségei fejlődnek a tanulás által, és úgy gondolom, éppen az ilyen  fejlesztés, az oktatás egyik célja. Hogyan bírálhatnak felül pedagógusok egy speciális szakértői véleményt? A szülő meg ne érezze úgy, hogy a gyermekétől még egy lehetőséget elvettek a sokadik lehetőség elszalasztása után. //:

A 15. pontban leírja, hogy az iskola – többszöri felszólításra – sem pótolta az elmaradt matematika és kémia órákat. Az iskola tájékoztatása szerint a (tantárgyak)szaktanár táppénzen volt 2009. május-június hónapban. Mivel az autista gyermek rendkívül nehezen szokja meg az új nevelőt, ezért szóban megállapodtak Önnel, hogy az elmaradt … órákat augusztus közepétől pótolni fogják. E megoldás abból a szempontból is kedvezőbb, hogy egyenletesebb a gyermek terhelése, s nem kell egyszerre számot adnia a 8 tantárgyból. A szóbeli megállapodásról sajnálatos módon írásos feljegyzés nem készült.

:// Beszúrás - Vélemény, megjegyzéseim: Igaz, hogy az autista szereti az állandóságot, mert ez nagyfokú biztonságot ad a számára. A nehezen értelmezhető „átlagos, vagy normális” egyébként  folyamatosan változó világban, ez különösen nagy hangsúlyt kap. Az új tanév elején azonban, amikor több új tantárgy, és velük új pedagógusok lépett az életébe (két régi tanárt pedig vesztett),  tapasztalhattuk, hogy ennek elfogadása nem is annyira „rendkívül” nehéz. Amikor hivatkoztam a biztonságot adó állandóságra és kértem, hogy maradjon meg két régi tanára a gyereknek, akkor az volt az iskola indoka, hogy: „Az életben is sok emberrel kell majd találkoznia a gyereknek, és ennek szoktatására, ez egy jó alkalom, jobb, ha erre most felkészül.”

Sokkal nagyobb problémákat okozott, hogy nem értette miért változott meg az órarendje, miért nincs matematika órája (amit egyébként a legjobban szeret, a számítástechnika mellett), és miért nincs kémiája, mint az okozott volna, hogy  pl. felkéri az iskola a régi tanárt, hogy helyettesítse a betegség miatt kidőlt pedagógust. A „gyerek jól viselkedett” látszat csupán, mert az iskola kapuján túl is van még élet, ahol viszont sorozatban jelentkeztek a viselkedészavarok, a visszaesést pedig a szülő érzékeli.

Nonszensz, hogy az, aki egyébként szinte alig igazodik az autistához, ebben az esetben arra hivatkozik, ami általánosságban az autizmusról le van írva.

Nonszensz az is, hogy két tantárgyat a tanév első félévében tanított az iskola, majd befejezve annak oktatását, új tantárgyak léptek a helyükre. Nem vizsgáztatták azonban le, mondván, majd év végén, a többi vizsgával. És ez jelen esetünkben év végén is elmaradt.  A pedagógusok tudják a leginkább, hogyan működik az emlékezet, hogyan jön létre a tanulás folyamatában a tudás. Ha fél éven át heti 1 órában tanulunk valamit, majd fél éven át felé se nézünk, akkor bizony a tanult anyag nehezen idézhető fel. Csak akkor tartható meg tudása, ha rendszeresen ismételjük a tanultakat.

Nem 8, hanem 9 vizsgájának kellett volna lenni a gyermeknek (a magyar két vizsga, nyelvtan és irodalom), amelyből 4 vizsgát bonyolítottak le. Nekem, mint szülőnek 5 tantárgyat kellett egész nyáron napi rendszerességgel tanítani, hogy a megszerzett ismeretek az augusztusra halasztott vizsgára ne halványodjanak el.

Mindezzel szemben a egyenletesebb a gyermek terhelése” érv, eléggé gyönge.//:

A 16. pontban arról érdeklődik, hogy milyen feltételekkel kerülhet középiskolába az autista fiatal. A Ktv. 27.§(10)-es bek. Szerint a speciális szakiskola a többi tanulóval fogyatékossága miatt együtt haladásra képteleneket készíti fel szakmai vizsgára, vagy nyújt részükre munkába álláshoz és életkezdéshez szükséges ismereteket. Ilyen szakiskolai osztály működik a korábban említett (az iskola neve) intézményünkben. Ezzel a lehetőséggel azért is célszerű élni, mivel az autista esetében a fejlesztési lehetőségek széles skálájára van szükség.

A 17. pontban megfogalmazott kérdése, hogy létezik-e tanmenet az autisták számára? Az autista tanulók nevelésének-oktatásának három pedagógiai szakasza van. Az egymásra épülő szakaszok időtartama előre nem határozható meg.

1.                 Fő cél a habilitáció: az elemi adaptív és szociális viselkedések kialakítása, kommunikáció, önkiszolgálás, kognitív fejlesztés, viselkedésproblémák kezelése.

2.                 Cél az elsajátított ismeretek bővítése, az önállóság fejlesztése.

3.                 Cél a felnőtt korban egyénileg elérhető maximális szintű adaptáció, önállóság és munkavégző képesség elérésének megalapozása: képességek szinten tartása, fejlesztése, tantárgyi ismeretek, munkára nevelés, pályaorientáció, ha lehetséges.

 

:// Beszúrás - Vélemény, megjegyzéseim: E három szakasznak a „nem létezése” hosszabb írást követel, ezért csak annyit jegyzek meg, hogy nyomai se fedezhetők fel ennek az elméletnek a gyerek oktatásában, hiszen mint már említettem, az iskola, biztonságot nyújtó, barátságos, otthonosan berendezett helyszínt sem volt képes a gyerek számára biztosítani, nem hogy fentieket követni tudta volna.//:

A tagintézményben a rehabilitációs szakemberek bevonásával a normál tanmenet felülvizsgálatával és csökkentésével szervezik meg a tanítás-tanulás folyamatát a gyermekek számára. Emellett figyelembe vették a 2/2005. (III.1.) OM rendeletet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról, amely ajánlást ad az SNI-s tanulók esetében.

Az alább felsorolt, a témakörrel foglalkozó jogszabályok megtekinthetők és letölthetők a  www.magyarorszag.hu oldal „Jogszabályok” menüpontjából:

(jogszabályok)

Kérem válaszom szíves tudomásulvételét.

Tisztelettel:

Név

Aláírás

… 2009. július 24.

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.