Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


BIOLÓGIA 9-10. OSZTÁLY

2015.06.02

BIOLÓGIA 10.  KÉRDÉSEK – VÁLASZOK

Mi a sejt?  - Az élőlények testének legkisebb egysége, amely életjelenséget mutat.

Mi a szövet? – Hasonló alakú és működésű sejtek csoportja pl. csontszövet, idegszövet stb.

Mit nevezünk populációnak? – Amikor azonos fajok utódokat hoznak létre, szaporodnak.

Sorold fel, mik az életjelenségek! – anyagcsere, mozgás, rendezettség, alkalmazkodás, növekedés és fejlődés, szaporodás és öröklődés.

Mit jelent, ha egy élőlény AUTOTRÓF? – Szervetlen anyagokból szerveset állít elő, külső energia felhasználásával. Kétféle lehet: FOTOTRÓF: fényenergiát használó (növények) és a KEMOTRÓF: kémiai energiát használ (baktériumok)

Mit jelent, ha egy élőlény HETEROTRÓF? – Kész szerves anyagot vesz fel és azzal tartja fenn magát, ill. állítja elő saját szerves anyagait.

Ki és mikor írt könyvet a természetes kiválasztódásról? – Darwin 1859-ben írta a könyvét „A fajok eredete” címmel.

Mit nevezünk sejtmagnélkülieknek? – Azokat az élőlényeket, melyek sejtjeiben az örökítő anyag a sejtplazmában található.

Mik a sejtmagvasok? – Azok az élőlények, melyek sejtjeiben az örökítőanyagot hártya választja el a sejtplazmától.

Kik rendszerezték először az élőlényeket tudományosan? – Carl Linné (1707-1779) svéd természettudós mesterséges rendszerrel. J. B. Lamarck (1744-1829) francia természettudós viszont a rokonságon alapuló rendszert alkotta meg.

Milyen „országokba” soroljuk az élőlényeket? – sejtmagnélküliek, sejtmagvasak, egysejtűek, növények, állatok és gombák.

Körülbelül hány éves a Föld, és kb. mikor alakultak ki az ősóceánok? – Kb. 4,6 milliárd éves a Föld, és kb. 3,8 milliárd évvel ezelőtt csökkent le a hőmérséklet annyira, hogy a légkörből kicsapódott a vízgőz és kialakultak az ősóceánok.

Mit jelent a mikroorganizmus kifejezés? – Olyan parányi szervezet, melyet csak mikroszkóppal, többszörös nagyítással láthatunk.

Ki készítette az első mikroszkópot? - Anton van Leeuwenhoek, 1632– 1723. németalföldi zoológus. Legelőször ő vizsgálta nagyítóval az állóvizet. Nagyítólencséit ő maga csiszolta.

Mit jelent a  prokarióta kifejezés? – Olyan sejtek, melyek nem rendelkeznek valódi sejtmaggal és sejtszervecskékkel, örökítőanyaguk gyűrű alakú DNS, amely szabadon található a sejtplazmában.

 Milyen alakjuk lehet a baktériumoknak, és mivel mozognak? – Gömb, pálcika, csavart alakúak, és ostorral, vagy csillóval mozognak.

Jellemezd a heterotróf baktériumokat! – Szerves anyagot vesznek fel, melyből saját anyagaikat előállítják. Három csoportjuk van: 1- lebontó (szaprofita); 2-élősködő (parazita); 3-együttélő (szimbióta);

Milyen jelentősége van számunkra a baktériumoknak? – Használja az ipar pl. sajtok készítéséhez, a mezőgazdaság silózásnál, a gyógyszeripar antibiotikum előállítására. Viszont sok baktérium betegséget okoz pl. TBC (tüdőbetegség), kolera.

Mik az antibiotikumok? – Olyan baktériumok által termelt anyagok, amelyek más baktériumokat elpusztítanak.

Mit jelent a vírus kifejezés? – Méreg, káros anyag.

Mit jelent a vírus fogalma? – A vírus  mikroszkopikus méretű élőlény, mely jóval kisebb az általa megszállt - szaporodása helyszínéül választott - élő sejtnél. Kisebbek a baktériumoknál. A gazdasejtbe jutva, annak működését módosítva akár több százezer példányban is képesek sokszorosítani magukat, felgyülemlenek a sejten belül, ami aztán egy idő után felreped és elpusztul, így a vírusok a gazdaszervezet megbetegedését okozzák.

Ki fedezte fel a vírusokat? – Dimitrij Ivanovszkij (orosz biológus, 1864-1920) fedezte fel 1892-ben. - dohánynövény levelein foltokban sárgulást fedezett fel ez volt a dohány mozaikvírusa.

Mi alapján csoportosítjuk a vírusokat? – Örökítő anyaguk alapján lehetnek RNS és DNS vírusok, és hogy mit fertőznek meg: baktériumokat, növényeket, állatokat vagy embereket.

Miből állnak a vírusok? – Az örökítő anyagból és az azt körbevevő fehérjéből.

Hogyan szaporodnak a vírusok? – 1- megtapadnak a gazdatest felületén; 2- bejut a gazdatestbe és ott a saját örökítő anyagát kezdi termelni a gazdatest szerves anyagából; 3- az így termelődött új vírusok kiszabadulnak és új gazdatesteken telepednek meg.

Nevezz meg ismert vírusokat! – influenza, HÍV, száj- és körömfájást okozó, ebola.

Milyen tulajdonságok jellemzik a gombákat? - Az állatokra és a növényekre jellemző tulajdonságaik is vannak, ezért sem az állatok, sem a növények országába nem sorolhatjuk őket. heterotróf táplálkozásúak, ami azt jelenti, hogy szerves anyagot fogyasztanak, nem tudnak mozogni, a sejtjeiket sejtfal borítja, és spórákkal szaporodnak, ami hasonlít a növények szaporodására.

Milyen típusú gombákat ismerünk? – Lebontó gomba, elhalt anyagokat alakít át pl a penészgomba. Az élősködő más élőlények anyagait fogyasztja pl. a bőrgomba és a szimbióta gomba kölcsönös előnyökkel él együtt más élőlénnyel.

Milyen részei vannak a kalapos gombáknak? – kalap – tönk – gallér – bocskor – termőréteg.

Hogyan csoportosítjuk a növényi szöveteket? – Osztódó és állandósult szövetekre. Az állandósult szövetek, melyek egy adott feladatot látnak el a növényben: alap-, bőr-, és szállító szövet. Az osztódó szövet kisméretű sejtből áll, sejtfala vékony, zöld színtesteket tartalmaz, sejtmagja nagy, és osztódás után megőrzi osztódó képességét.

Mit tudunk a bőrszövetről? –sejtjei szorosan illeszkednek egymáshoz, elhatárolja a növényt a külvilágtól. Zöld színtesteket nem tartalmaz. Sejtjei között találhatók a növény gázcsere nyílásai.

Mik azok a „gyökérszőrök”, és mi a feladata a szállító szövetnek? – A gyökér bőrszöveti sejtjeinek kesztyűszerű nyúlványai, a gyökérszőrök, melyek felszívják a tápanyagot. A szállító szövetek pedig eljuttatják a különféle anyagokat a növény részeihez.

Milyen elemei vannak a szállítószövetnek? -  1- farész: feladata a víz és az ásványi anyagok szállítása. 2- Háncsrész: feladata a kész szerves anyagok szállítása.

Milyen alapszöveteket ismerünk? – Táplálékkészítő, raktározó, kiválasztó, víztartó, szilárdító, levegőztető szövetek.

Milyen típusai vannak az osztódó szövetnek? -  1- Csúcsi: ez az új  hajtást és a gyökerek növekedését szolgálja. 2. A kambium: ez a több éves növény vastagodását segíti.

Mit nevezünk „differenciálódásnak”? – Azt a folyamatot, amely során az osztódó szövetből valamilyen állandósult szövet alakul ki.

Mit jelent az örökzöld kifejezés? – Olyan növényt értünk alatta, amely egész évben zöldell. Hullatja a levelét, de nem egyszerre, hanem folyamatosan egész éveben, de nem mindet.

Mit nevezünk TAJGÁNAK? -  A hideg mérsékelt éghajlati öv társulása, amely főként fenyőkből áll.

Mit értünk a „nyitvatermő” fogalma alatt? – Ezek olyan növények, melyek magkezdeménye szabadon fejlődik a pikkelyszerű termőlevelek tövében.

Milyen evolúciós jelentősége van a nyitvatermőknek? – Itt jelenik meg először a növényvilágban virág és a mag.

Mi a virág és mi a mag? – A virág korlátolt növekedésű szaporító hajtás, a mag pedig a szaporító képlet.

Milyen részei van a magnak?- Hajtáskezdeményből vagyis  rügyecskéből valamint gyökérkezdeményből azaz gyököcskéből áll, melyet maghéj vesz körbe.

Mit jelent a megporzás? – Az a folyamat, amikor a virágpor a bibére kerül, ami történhet szél, víz vagy rovarok útján.

Mit jelent, ha valami egylaki növény? – Olyan növény, amelyen a porzós és termős virágzat ugyanazon az egyeden fejlődik ki. Ilyen pl. a fenyő.

Mit jelent a kétlaki-növény kifejezés? -  Olyan növény, amelyeken a porzós és a termős virágok külön egyeden fejlődnek ki pl. a páfrányfenyő.

Írd be a nyitvatermő termős virágzatának részeit!

A nyitvatermőkből kifejlődött zárvatermő növényeknek, milyen evolúciós jelentőségük van? -  Megjelennek a kétivarú virágok és a magok.

Rajzold le a kétivarú virág részeit!

Miért zárvatermő a zárvatermő? – Mert a magok a termő magházában zárt helyen fejlődnek.

Mi a zárvatermők magja? – Többsejtű szaporító képlete, amely a termésekben található meg.

Mit jelent a kettős megtermékenyítés fogalma? – A zárvatermőkre jellemző,amikor a hímivarsejt megtermékenyíti a petesejtet, ebből pedig az új egyed fejlődik. A második hímivarsejt a központi sejttel egyesül, amiből a mag táplálékszövete fejlődik ki.

Mik azok az állatok? – Többsejtű eukarióta lények, melyek heterotróf anyagcseréjük van, sejtjeiket sejtfal nem határolja, többségük helyváltoztatásra képes.

Milyen életműködéseik vannak az állatoknak? –  A fajfenntartó életműködés biztosítja a szaporodást, az önfenntartó az egyed saját életműködését (Táplálkozás, légzés, kiválasztás, keringés) az önszabályzó pedig a környezethez való alkalmazkodást biztosítja.

Sorold fel a táplálkozás fő folyamatait! – Az állat szerves anyaghoz jut, rágás, emésztés, tápanyag felszívódás, salakanyag ürítése.

Mi a légzés szerepe? -  A légzés gázok felvétele és leadása. A szervezet működéséhez oxigénre van szüksége, a sejtek munkája során széndioxid keletkezik, melyet a légző szervek segítségével ad le a szervezet.

Mi a kiválasztás szerepe? – Az anyagcsere során keletkezett káros anyagok eltávolítása a szervezetből.

Mik azok a hormonok? – Kémiai anyagok, melyek a szervezet mirigyeiben termelődnek, ezek szabályozzák az állat viselkedését, életmódját.

Mit jelent a „vált ivarú” és mit a „hím-nős” kifejezés? – A vált-ivarúnak van külön hím és nőstény egyede, míg a hím-nős esetében egyeden belül mindkettő megtalálható.

Rajzold le a  szivacstest felépítését!

A fedősejt feladata az elhatárolás. A vázképző sejt alkotja a szilárd vázat. A galléros-ostoros sejt szűri ki a vízből a táplálékot és emészt. A vándorsejt befejezi az emésztést és a tápanyagot szétterjeszti a testben.

Milyen sejtek építik fel a csalánozók testét és mik a feladatuk?

Hámizomsejt: elhatárolás

Érzékelő sejt: táplálékszerzés és védekezés

Csalánsejt: táplálékszerzés és védekezés

Emésztősejt:  táplálék felvétel

Mirigysejt: emésztőenzimek termelése

Mi a szövet? – Hasonló alakú és működésű sejtek csoportja.

Hogyan csoportosíthatjuk az állati szöveteket? – Hám-, izom-, kötő-, és idegszövet.

Mi jellemző a hámszövetekre? – Sejtjeik szorosan illeszkednek, kevés a sejtek közötti állomány, ereket nem tartalmaz, táplálása diffúzióval történik az alatta lévő szövetekből, feladata a külvilágtól való elhatárolás.

Mit kell tudni a kötőszövetekről? – A sejtek közötti állomány, rostokat tartalmaz, melyek rugalmasak és ellenállók. A laza rostos kötőszövet feladata, hogy más szöveteket egymással rögzítsen és tápanyaggal ellásson. A tömött rostos kötőszövet inakat alkot. A zsírszövet tárolja a tápanyagot, hőszigetelő réteg. A vér olyan kötőszövet, melynek sejt közötti állománya folyékony.

Milyen típusai vannak a támasztószöveteknek? – A támasztószövetek szilárdítanak: megkülönböztetünk csont- és porcszöveteket.

Jellemezd a csontszövetet és a porcszövetet! – A csontszövet sejtállományban szervetlen sók is beépülnek, a sejtek körkörösen állnak, szilvamag alakúak. Jó a vérellátásuk. A porcszövet idegeket, ereket nem tartalmaz, táplálásuk diffúz. Sejtjeik csoportokat, u.n. porcudvart alkotnak.

Milyen csoportokba sorolhatók az izomszövetek? – Harántcsíkolt, szív- és simaizom.

Mit kell tudni a harántcsíkolt izomszövetről? – A fehérjefonalak rendezettek, akaratlagosan mozgathatók, fáradékony szövet.

Mit tudunk a szívizomszövetről? - A szívizomszövet mikroszkópos képe is harántcsíkolt, de szerkezete eltér a vázizomszövetétől, mivel egymagvú sejtekre tagolódik. Összehúzódása gyors, és kevéssé fáradékony.

Hol találhatók a simaizomszövetek? – A belső szervek falában találhatók, akaratlagosan nem mozgathatók.

Mit kell tudni az idegszövetről? - Az idegszövet szerepe az ingerlékenység és az ingerületvezetés. Kétféle sejt alkotja: az idegsejt és a támasztósejt vagy gliasejt. Az idegsejtek nyúlványosak, összekapcsolódnak és hálózatot alkotnak.

 

Milyen élőlények a férgek? – A férgek bőrizomtömlővel mozognak, nincs szilárd vázuk és légzőszervük. Kétoldali szimmetriájuk van, ami azt jelenti, hogy középen pontosan két egyforma részre oszthatók.

Milyen a férgek kültakarója?Testüket kutikula borítja, amely egy hámréteg, egy rugalmas burok.

 

Mit jelent a béledényrendszer? – A férgek emésztőrendszere, amely egynyílású, de a tápanyagfelvételt is végzi, ezért nincs a férgeknek vérkeringésük. A szájon át távozik a salakanyag.

Hogyan rendszerezhetjük a férgeket? – Örvényférgek, galand- és szívóférgek.

Milyen életmódúak a laposférgek? – Örvényférgek, aprók, szerves törmelékkel táplálkoznak.

Mit jelent a szelvényes testfelépítés? – Olyan testfelépítés, amelynél a test, szerkezetileg és működésileg is szakaszokra tagolható.

Mik a legfontosabb jellemzői a gyűrűsférgeknek? – Kutikula borítja a testüket, bőrizomtömlővel mozognak, diffúzlégzésük van, kétnyílású bélrendszerük van, amely 3 szakaszos (elő-, közép- és végbél).

 

Milyen élőlényeket sorolunk a puhatestűek törzsébe? – Csigák, kagylók, fejlábúak.

Mi jellemző a puhatestűek vázára? -  Mészből áll, nem valódi külső váz.

Ismertesd a puhatestűek testfelépítését! – Testtájaik vannak: A/ fej: itt találhatók az érzékszervek, a tapogatók, a szájnyílás. B/ láb: erős, izmos hasláb. C/ zsigerzacskó: a belső szerveket tartalmazza.

Mi jellemzi a puhatestűek kültakaróját? – Egyrétegű hám alkotja, sok nyálmiriggyel, amely segíti a mozgást.

Mi jellemző a puhatestűek táplálkozására? – Kétnyílású háromszakaszos tápcsatornájuk van. A csigák szájüregében reszelőnyelv is található, az emésztést a nyál- és a középbélmirigyek segítik.

Milyen a légzésük? -  A víziek kopoltyúval, a szárazföldiek tüdővel lélegeznek.

Milyen a puhatestűek keringése és milyen a testfolyadékuk ? -  Nyílt keringési rendszerük van, ez azt jelenti, hogy a testfolyadék kilép a sejtek, a szövetek közé és onnan vissza a szívbe. A testfolyadék a hemolinfa kékes színű, mert rézt tartalmaz.

Milyen érzékszerveik vannak és milyen az idegrendszerük a puhatestűeknek? – Hólyagszem a látásra, kémiai és  hőérzékelőik vannak. Idegrendszerükre jellemző, hogy dúcos, jól fejlett, középpontja az agydúc.

Miből alakult ki az ízeltlábúak törzse? – A gyűrűsférgek törzséből. Ez az állatvilág legfajgazdagabb törzse.

Mit jelent az ízeltláb kifejezés? – Ezeknek az élőlényeknek a lábaik kisebb részekből (ízekből) állnak és minden ízt külön képesek mozgatni.

Mik a legfőbb jellemzőik az ízeltlábúaknak? – Testük 3 részre (fej-tor-potroh) tagozódik, testüket kitines réteg borítja, harántcsíkolt izmaik vannak, melyek belülről tapadnak a kitines vázra. A kitint időnként le kell vedleniük, mert nem nő velük. Emésztőrendszerük kétnyílásos, 3 szakaszos, szájszerveik különbözőek. Van nyál- és hasnyálmirigyük

Mi jellemző az ízeltlábúak keringésére? – Nyílt, azaz a testfolyadék kilép a sejtek közé. Szívük csőszerű, a potrohban található és legyezőizmok mozgatják.

Hogyan lélegeznek? – Légcsőrendszerrel, melyek légzőnyílásai a tor és a potroh két oldalán találhatók. A sejtekig szállítják az oxigént.A pókok lemezes tüdővel, a rákok kopoltyúval lélegeznek.

Hogyan szaporodnak az ízeltlábúak? -  Belső megtermékenyítéssel, azaz a testen belül termékenyül meg a petesejt, amit aztán a nőstény lerak. A petéből kikelő lárva azután átalakul ivarérett egyeddé. Ezt a fejlődést átalakulásnak nevezzük.

Hogyan rendszerezhetjük az ízeltlábúakat? -  Rovarok, rákok, pókok.

Mi jellemző a rovarokra? – 3 testtájékuk mellett 2 pár szárnyuk van, 3 pár ízelt lábuk, légcsőrendszerük trachea, idegrendszerük dúc, érzékszerveik fejlettek (csápok, összetett szem), fejlődésük teljes átalakulás.

Mi jellemző a rákokra? -  Élőhelyük a víz, kopoltyúval lélegeznek. Nagy szilárdságú kitinpáncél védi testüket, amely fejből és potrohból áll. 5 pár ízeltlábuk van, amelyből az első kettő ollóvá módosult. Ragadozók és mindenevők.

Mi jellemző a pókszabásúakra? – testük 2 részből, fejből és potrohból áll. 4 pár lábuk van, ragadozók. Zsákmányaikat csáprágóikkal ragadják meg. Pontszemük egyszerű.

Miről kapták nevüket a gerincesek? – A gerincoszlopról, amely lehetővé teszi a testtartást, és ezzel védi a belső szerveket az összenyomódástól.

Mi jellemző a gerincesek kültakarójára? – Bőrük van, ami 3 rétegből áll: 1- Hám; 2- irha; 3- bőralja; A bőralja mirigyeket tartalmazhat.

Mi jellemző a gerincesek vázára, és mozgásszervükre? – Belső szilárd vázuk csontokból és porcokból áll. A váz része a koponya – a törzs – a végtagok. A végtagokat függesztőövek kapcsolják a törzshöz.

Írj a gerincesek táplálkozásáról! – A tápcsatorna 3 szakaszos: A szájnyílást követi az előbél, a középbélben történik az emésztés, a táplálék felszívódása (emésztőmirigyek vannak benne) és az utóbél után található a végbélnyílás.

Mi jellemző a gerincesek légzésére? – A légzőszervek nagy hatékonyságúak. A szárazföldön tüdővel, a vízben kopoltyúval lélegeznek.

Mi jellemző a gerincesek keringésére? -  A vér zárt rendszerben kering. Központja a szív. Piros. A vér folyékony kötőszövet. Sejtes elemekből (vörösvérsejt, fehérvérsejt, vérlemezkék) és vérplazmából áll.

Milyen a gerincesek idegrendszere? – Az embriókorban, a velőcsövekből alakult ki, CSŐIDEGRENDSZER.

Mire való a hormonrendszer? – A hormonok irányítják az életműködéseket. A növekedést, fejlődést, belső állandóságot szabályozzák.

Milyenek a gerincesek érzékszervei? – Fejlett. Alkalmazkodnak a változó körülményekhez, az élőlény életmódjához. (Ez lehet fejlett hólyagszem, az egyensúlyozás szerve, hallás és a bőrérzékelés.

Mi jellemző a gerincesek szaporodására? -  Váltivarúak, belső megtermékenyítésűek (hüllők, madarak, emlősök). Külső megtermékenyítésűek a halak és a kétéltűek.

Mit jelent a hal kifejezés? – Olyan állat, amely vízben él, kopoltyúval lélegzik. Teste áramvonalas és nyálkaréteg fedi.

Mi jellemző a halak testére általában? – Fejük nem mozgatható. Bőrük több rétegű, de nem szarusodik el. Testüket nyálkaréteg borítja, ami csökkenti a súrlódást és védi a halakat a kórokozóktól. A halak testén úszók nőttek, ami a mozgásukat segíti.

Mi az az oldalvonalszerv? – A halak testének középvonalában található szerv, amely érzékeli a víz áramlását, rezgéseit.

Mi az a  kopoltyú? – Légzőszerv, amely képes a vízből kiválasztani az oxigént. Gazdag az érhálózata, így hatékony gázcserét tesz lehetővé. A kopoltyú felső rétege egy vékony laphám.

Milyen a halak keringése? – Kétüregű, egyszerű szívük van. Egy kamra és egy pitvar. Egy vérkörük van.

Mi jellemző a halak emésztésére? – A ragadozóknál a szájban fogak találhatók, melyek az álkapocsra nőttek (ezek az ún. ránőtt fogak). A növény- és a mindenevőknek nincsenek fogaik. Bélcsatornájukban nincs gyomor (csak a ragadozóknál). Bélcsatornájuk kloákában végződik.

Mi az a kloáka? - A kloáka olyan bélszakasz, amely be az ivarszerv csöve is beletorkollik. Így a kloáka végbélnyílás, húgyvezeték és ivarvezeték is egyben.

Mi jellemző a halak szaporodására? – Váltivarúak. Külső megtermékenyítésűek. A nőstény lerakja az ikrákat, a hím csak utána termékenyíti meg a lerakott ikrákat.

Hogyan rendszerezhetők a halak? – 1- porcos halak (cápa, rája); 2- sugarasúszós halak (testüket pikkely borítja, testükben vannak csontok) ide tartozik a halak többsége; 3- bojtosúszós halak (csontosak) ma már csak 2 fajuk ismert a többi kihalt.

Mi jellemző a porcos halakra? -  Belső vázuk porcokból áll, csontszövetük nincs. Kopoltyúfedőjük és úszóhólyagjuk nincs. A tengerekben élnek, főleg ragadozók. Farokúszójuk aszimmetrikus.

Mi jellemző a csontos halakra? – Belső vázuk csontból és porcokból áll. Bőrük pikkelyes. Kopoltyúfedőjük és úszóhólyagjuk is van. A hólyag segíti őket a függőleges mozgásban. Ilyen a ponty, a keszeg, a kérész, a harcsa.

 

BIOLÓGIA - SZAKISKOLÁK SZÁMÁRA 9.


Dr. Szerényi Gábor tankönyve alapján


18. Az állatok érzékszervei és kommunikációja


A helyeket, ahol éppen tartózkodunk, érzékeljük. Így vannak ezzel az állatok is. Az egyszerű élőlények érzékelő receptorsejtekkel, a fejlettebb állatok érzékszervekkel.

Receptorsejt = érzékelő sejt, amely nem állt össze érzékszervvé
Érzékszervek = szem, fül, orr, bőr (az érzékelő sejtek szervrendszerré fejlődtek)
Inger =  fény,  hang,  illat (szag), hő
Írd le!
Mi a receptorsejt! …………………………………………………………………..
Mi az érzékszerv? ………………………………………………………………….
Milyen ingereket érzékelhetünk? ………………………………………………….


Az érzékszerveket az inger forrása szerint csoportosítjuk:
-    mechanikai receptorok
-    hőérzékelő r.
-    kémiai r.
-    fényérzékelő r.
Sorold fel, milyen receptorokat különböztetünk meg! ………………………………….
……………………………………………………………………………………………


MECHANIKAI INGEREKET ÉRZÉKELŐ ÉRZÉKSEJTEK:
 Különféle TAPINTÓszervek vannak az állatok kültakaróján, az ízeltlábúak csápjain, gerincesek bőrén, a halak áramlásérzékelő ún. „oldalvonalán”, de az állatok ún. „helyzetérzékelő” szervei a testhelyzetüket, a hallószervek a levegő rezgéseit érzékelik.
A kígyók a föld rezgéseire érzékenyek, amit a földön fekvő bordáikkal érzékelnek.
A madarak érzékelik a földmágnesességet és a gravitációt, ezért kiválóan tudnak tájékozódni nagyobb magasságokban is.
Milyen receptorokat sorolunk a mechanikaihoz? ……………………………………………
………………………………………………………………………………………………..


HŐÉRZÉKELÉS:
A kígyók orrüregében található a hőérzékelő szerve. Az elejteni kívánt állat hő kibocsátását érzékeli vele a kígyó. A többi állat a kültakarójában elhelyezkedő érzékelő receptorokkal érzékeli a külvilág hőmérsékletét.
Miért szükséges szerinted, hogy az állatok érezzék a külvilág hőmérsékletét?
………………………………………………………………………………………………..


KÉMIAI ÉRZÉKELÉS:
A gerincesek ezzel érzik a szagokat, ízeket, a rovaroknak a csápjukon találhatjuk ezt az érzékszervet. Az állatok nagy távolságról is érzik a gázok szagát, ez segíti a táplálékszerzést, a nemek egymásra találását, az ellenség elkerülését. A kígyó kémiai érzékszerve a nyelvében van.
Miben segíti az állatokat a kémiai anyagok érzékelése? ………………………………………
………………………………………………………………………………………………….


FÉNYÉRZÉKELÉS:
A fényingereket a látósejtekkel érzékelik az állatok. A földigiliszta a testén szétszórva található, más állatoknál csoporttá rendeződve pl. „látófolt”. Ez a szerv csak a fény erősségét, vagy annak hiányát érzékeli.
A halak csak közelre látnak jól. Az ízeltlábúak szemét már „mozaikszemnek” nevezzük, az sok egyszerű szemből áll, amivel az állat már képet is lát. A rovarok még az infravörös és az ultraibolya sugarakat is látják, amire pl. az emberi szem nem alkalmas.
A tökéletesebb képlátást a hólyagszem biztosít, ilyen szeme van a gerinces állatoknak.
Sorold fel, milyen  látóreceptorokról tanultál! ………………………………………………..
…………………………………………………………………………………………………


KOMMUNIKÁCIÓ:
Az állatok különböző jeleket adnak, ezzel tudatják egymással, mit akarnak.
A jeleket meg kell különböztetni.
- látási
- kémiai
- hallási jelek, ill. kommunikáció
Milyen módon tudatják egymással az állatok szándékaikat? ………………………………….
………………………………………………………………………………………………….


 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.