Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


FÖLDRAJZ KÖZÉPISKOLÁS AUTISTÁK SZÁMÁRA

2014.05.30

Földrajz 9. osztály

Mintakérdések és válaszok autista tanulók számára

 

Mi a lényege a heliocentrikus világképnek? Nap van a világmindenség középpontjában.

 

Mi a lényege a geocentrikus világképnek? Föld van a világmindenség középpontjában (Ptolemaios).

 

Milyen világképben hitt ARISZTARKHOSZ?  Heliocentrikus

 

Mettől meddig élt KOPERNIKUSZ? Melyik világképben hitt? 1473-1543 –ig;  Geocentrikus

 

Mettől meddig élt GALILEO GALILEI? Melyik világképben hitt? 1564-1642-ig; Geocentrikus

 

Mettől meddig élt KEPLER? Mit tanulmányozott és hány törvénye van?  Mi az első?

1571-1630-ig élt Kepler. Három törvénye van. Ebből az első, hogy kimondja: A bolygók pályája ellipszis, és annak egyik gyújtópontjában van a Nap.

 

Mi a meteor? A világűrben száguldó szikladarab.

 

Mi az üstökös?

Az üstökös  égites, a Nap körül, elnyújtott pályán kering, és a Nap közelébe érve kómája és a csóvája fejlődik. Az üstökösmagok lazán összekapcsolódó jégből,  porból és szikladarabokból állnak, méretük néhány kilométertől néhány tíz kilométerig terjed.

 

Mi a Nap? Legközelebbi csillag, a Földi élet alapja.

 

Hányszor nagyobb a Nap a Földtől? 110 szer

 

Milyen gázokból áll a Nap? 80% hidrogén, 20% hélium

 

Milyen hőmérséklete van a napnak? Külső hőmérséklete 6100 K (5827 C) Belső hője: 15 millió K

Írd le a Nap szerkezetét!

Mag – röntgensugárzási zóna – konvekciós zóna – fotoszféra – kromoszféra.

Idegen szóval mi a napkitörés?  FLER


Milyen hatása van a Napnak a Földre?

Fény-és hősugárzás,

növényi fotoszintézis,

meghatározza a légkör összetételét,

 a víztömeg áramlást,

alakítja a felszínt.

 

Határozd meg a fényévet! Az a távolság, amit a fény egy év alatt megtesz (9,46 billió km)

 

Mit nevezünk egy csillagászati egységnek?

Egy csillagászati egységnek a Nap és Föld közepes távolságát 150 millió km-t nevezzük.

 

Röviden írd le mi a NAPRENDSZER!

A mi saját csillagrendszerünk. A Nap és a gravitációs erőterébe tartozó égitestek összessége átmérője 2 fényév.

 

Röviden írd le mi a Tejútrendszer!

A Tejút milliárdnyi csillag összessége. Ennek az egyike a mi Napunk is. A Tejútrendszert szokás Galaxisnak is nevezni. A galaxis a görög galaktosz szóból ered, melynek jelentése tej.A tejútrendszerünk átmérője körülbelül  18,9 billió km

 

Mit nevezünk Holdnak?

Holdnak nevezzük a bolygók  körül keringő égitesteket, A hold általános kritériuma az, hogy a két objektum tömegközéppontja a bolygó belsejében van.

 

Írd le a Föld körül keringő Hold fontosabb adatait!

Nincs saját fénye,  mindig ugyanazt az arcát (félgömbjét) mutatja a Föld felé. Ez a jelenség a kötött keringés. A Holdon  több sötétebb tónusú, nagyjából kör alakú síkságot figyelhetünk meg. Ezeket nevezzük medencéknek. Földtől mért közepes távolsága 384 400 km.


Melyek a kőzetbolygók Naprendszerünkben? Írj 3 fontos jellemzést róluk!

Négy szilárd felszínű bolygó van Naprendszerünkben: a Merkúr, a Vénusz, a Föld és a Mars.

Nagy az átlagsűrűségük, vasból és/vagy vas-szulfidból álló mag jellemzi őket.  Felszínük szilárd. Három kőzetbolygónak van légköre. A kőzetbolygók kérge szilikátos.

 

Melyek a gázbolygók Naprendszerünkben? Írj 3 fontos jellemzést róluk!

Gázóriás: a Jupiter, a Szaturnusz, az Uránuszés a Neptunusz

Gázokból épülnek fel és egyáltalán nem, vagy csak kis mennyiségben tartalmaznak anyagukban kőzeteket, fémeket. Mindegyikük körül jó néhány hold kering és mindegyiknek van egy gyűrűje/gyűrűrendszere. A  a gázbolygók  kis szilárd magját hatalmas hidrogén–hélium légkörveszi körül.

 

Vannak más féle bolygók is?

Öt törpebolygó  a Ceres, Plútó, Haumea, Makemake, Eris alakult ki Naprendszerünkben.

 A törpebolygók összetétele jeges kőzet.

 

Mi a helyi idő? Nap járása által kijelölt idő, helyről helyre változik.

 

Mi a zónaidő? Időzónában mért egységesített idő (Földön 24 időzóna van).

 

Mi a térkép? A Föld felszínének arányosan kisebbített síkban kiterített felülnézeti rajza.

 

Milyen térkép vetülettípusok vannak?  Hengervetület – kúpvetület – síkvetület.

 

Hányféle szempont alapján csoportosíthatjuk a térképeket?

Kétféle:

1. a kicsinyítés mértéke szerint ( nagy, közepes, kicsi méretarány)

2. a tartalom szerint, ami lehet általános (természeti, társadalmi) illetve domborzatot és országot bemutató, de vannak még éghajlatot, időzónát, közlekedést ábrázoló térképek is.

 

Mivel foglalkozik a geológia (földtan)? A Föld felépítésével, szerkezetével, őstörténetével.

 

Mekkora a Föld sugara?  6371 km.

 

Mi a „geotermikus gradiens”? A felszín alatti hőmérsékletnövekedés mérőszámaként használt mutató, hőmérsékletváltozást fejezi ki. Értéke földi átlagban 3°C /100 m. A magyarországi  átlagos geotermikus gradiens 5-7 °C /100 m között mozog.

 

Miből származik a Föld belső hője? Radioaktív anyagok (pl. urán, tórium) bomlásából.

 

Hányszor nagyobb a nyomás a Föld belsejében, mint a felszínen? 4000-szeres.

 

Bolygónkat mágneses tér veszi körül. Mi kelti ezt a hatást?

A Föld belsejében lévő vastartalmú fémolvadék.

 

Mit nevezünk mágneses deklinációnak (mágneses elhajlásnak)?

A földrajzi pólus nem esik egybe a mágneses pólussal. Az iránytűvel meghatározott észak-déli irány eltér a földrajzi észak-déli iránytól.

 

Sorold fel a Föld gömbhélyait és írd le, hogy kb. hány km vastagak!

  1. Földkéreg –  kétféle: szárazföldi 35-90 km vastag is lehet  és óceáni 7-11 km vastagságú
  2. Földköpeny – 2900 km mélységig tart
  3. Külső mag vagy maghéj – 1800-2200 km vastag
  4. Belső mag  - kb. 4700 – 5100 km

 

Hogyan nevezzük a földkérget és a földköpenyt együtt?

Kőzetburoknak vagy más szóval LITOSZFÉRÁNAK.

 

Egybefüggő felületű a litoszféra?

Nem. A Föld felszínét 7 nagy és több kisebb kőzetlemez alkotja. Pl. Eurázsiai-, Észak-amerikai-, Csendes-óceáni stb. Ezek egymáshoz képest eltérő sebességgel mozognak.

 

Mi a magma? A Föld belsejéből a felszín felé törő olvadt kőzetolvadék. Szilikátok és oxidok keveréke.

Mi a mélységi magma?

Amikor a magma nem éri el a felszínt, hanem a földkéregben megszilárdul. Ilyen kőzet a gránit.

 

Mikor beszélünk vulkánosságról? Ha a magma eléri a Föld felszínét.

Mi a vulkán? A magma felszínre lépésének helye.

Mi a láva? A felszínre kerülő magma.

Hol fordulnak elő leggyakrabban vulkánok? Többnyire a lemezhatároknál.

A rétegvulkán mely részeit jelölik az egyes számok? Írd a megfelelő nevet a sorszám mellé a vonalra!

 

  1. lávafolyás, 2, magmakamra, 3 kráter, 4. kürtő /vulkáni csatorna, 5, vulkáni törmelék /vulkáni hamu

 

Mi okozza a földrengéseket?

A szilárd kőzettestek elmozdulása. Az elmozdulás keltette feszültségek földrengésekben oldódnak fel.

 

Mit nevezünk hipocentrumnak?  És mit epicentrumnak?

Hipocentrun: A rengés kipattanásának helyét, ami a föld mélyén van.

Epicentrum: A rengés központi helyét, ami a földfelszínen van.

 

Mivel mérik a földrengéseket? Szeizmográfokkal.

 

Mit mutat a Richter-skála?  A szeizmográfok méréseit osztályozza, a földrengés méretét, a rengéskor felszabaduló energiát adja meg. Az eddigi legerősebb földrengés magnitúdója 9.5 volt Chile, 1960.

 

Milyen kísérőjelenségei vannak a földrengéseknek?

-          eltörnek a gázvezetáékek (tűz üthet ki)

-          eltörnek a vízvezetékek (nem lesz ivóvíz)

-          elszakadnak a villanyvezetékek (áramütés, áramszünet)

-          tengerek közelében  szökőár (cunami) pusztíthat a partmenti településeken

 

Hogyan jönnek létre a hegységek? Hegységek földkéreglemezek töréséből, vagy ütközéséből jöhetnek létre, gyűrődéssel illetve vulkanikus tevékenység eredményeképpen.  Ütközhet egymással két óceáni lemez, óceáni és szárazföldi (kontinentális) lemez, és ütközhet két kontinentális lemez is. A gyűrűdés lehet: álló, ferde, fekvő vagy áttolt.

Mi történik, ha ütközik egymással egy kontinentális és egy óceáni lemez?

A nagyobb sűrűségű óceáni lemez a vastagabb, kisebb sűrűségű kontinentális lemez alá bukik.

Mikor beszélünk „vetődésről”?

Vetődés játszódik le, amikor a szilárd kőzetanyag két tömbje elmozdul. Lehet lépcsős, vasbérc, vagy medencés vetődés.

 

Hány nagy csoportba oszthatjuk a Föld kőzetburkát keletkezésük szerint?

Háromba: 1- magmás-,2- üledékes-, és  3.- átalakult (metamorf) kőzetek.

 

Hány kőzetalkotó ásványt tartanak nyilván?  200 félét.

A szilárd kőzetburok 99%-át hány kémiai elem alkotja?  Nyolc ( pl.  O,Si,Al, Fe,Ca,Na,K,Mg)

Milyen magmás kőzetek vannak?

Vannak melyek a földfelszín alatt megszilárdultak, ezek a mélységi magmás kőzetek: gabbró, diorit, gránit.

És vannak melyek a földfelszínre ömölve szilárdultak meg, ezek a kiömlési kőzetek: bazalt,andezit, riolit.

 

Melyek a vulkáni törmelékes kőzetek? A tűázhányó kürtőjéből robbanással, lávafoszlányként kerültek a felszínre. Ezek a tufák. Andezittufa, riolittufa.

 

Hogyan  jöttek létre az üledékes kőzetek?  A folyók, a szél, a jég által medencékbe hordott kavicsból, homokból, tengeri üledékekből fizikai és kémiai folyamatok révén keletkeztek.


Milyen ásványokat nevezünk érceknek?

Azokat, melyekben az átlagosnál nagyobb mennyiségű fémet tartalmaznak.

 

Milyen folyamatok során keletkeznek ércek?

Elsősorban magmás, másodsorban üledékképződési folyamatok során.

 

Sorold fel, milyen sorrendben szilárdul meg a felszín felé törő magma fémtartalma!

Először a nehézfémek, a nikkel, a platina, a króm és a vas válik ki kb. 1000 C-on.

Utána 500 C-on az urán és az ón, majd 350 C alatt az arany, az ezüst, ólom, cink, réz.

 

Milyen természeti, környezeti hatások játszanak közre az üledékes érctelepek kialakulásában?

A kőzetek málásával az ércásványok áthalmozódnak, a folyók szállítják és ahol a folyó sodrása lelassul, ott felhalmozódnak a meder alján, a tengerek eltérő vegyi összetétele kicsapja a fémeket, és azok az iszabba süllyednek.A bauxit trópusi, szobtrópusi környezetben keletkezett, ahol a műálló kőzetekből a gyakori esőzés kimossa a könnyen szállítható anyagokat és a hátramaradó fém, az alumínium-oxid egyre jobban felsúsul.

 

Mit nevezünk megújuló energiahordozónak?

A természetben előforduló olyan erőket, melyek újratermelődnek. Ilyen a szél, a vizek, a nap és a földhő.

 

Mit nevezünk fosszilis energiahordozónak?

Azokat  a hővé alakítható anyagokat nevezzük fosszilis energiahordozóknak, melyek egy korábbi földtörténeti korban képződtek és kitermelésükkel folyamatosan fogynak. Ilyen fosszilis energiahordozó a szén, a földgáz és a kőolaj.

 

Mi kell a szén keletkezéséhez (szénülés)?

Hatalmas erdők pusztulása, meleg és nedves környezet, üledékek rárakódása, nyomás, oxigéntől való elzártság szükséges ahhoz, hogy a szénképződés meginduljon.

 

Fűtőérték szempontjából sorold fel a szénképződés termékeit!

Tőzeg- széntartalom: 60%

Lignit – széntartalom: 65 %

Barnakőszén – sz.tart.: 75%

Feketekőszén – sz.tart.: 80-90%

Antracit – sz.tart.: 96%

 

Hol, és mire használjuk a kőszenet?

Elektromos energia előállítására égetik el (lignit, barnakőszén).

A kohászatban (vas-,és  acél anyagok olvasztása, készítése)  a feketekőszenet használják.

A lakosság pedig a lakások fűtésére használja.

 

Mi kell a kőolaj és a földgáz (szénhidrogének) keletkezéséhez?

Tengeri élőlények pusztulása, az iszabba süllyedés, betemetődés, oxigéntől való elzártság, bomlás(kiválik a maradványokból a zsír és az olaj), nyomás és hőmérsékletnövekedés kell a földgáz és a kőolaj keletkezéséhez.

 

Hol, és mire használjuk a szénhidrogéneket?

Elektromos energia előállítására

A  lakások fűtésére

Járművek meghajtására.

Vegyipari célokra (műanyag és műtrágya)

 

Milyen erők, energiák alakítják a Földet?

1. A Föld belsejéből eredő erők ( földtani erők= belső erők): a Föld belső hőtermelése a radioaktív anyagok bomlása, kőzetlemezek mozgása, vulkánok.

2. Időjárási elemek (földrajzi erők= külső erők), víz, jég, szél, napsugárzás és a felszínen élő élőlények.

 

Mit nevezünk aprózódásnak?

A közettömbök megbomlását, amelyet a nagy hőingadozás (hideg-meleg váltakozása) okoz. Az aprózódás csak a kőzetek méretében okoz változást, egyre kisebb darabokra esik szét.

 

Mit nevezünk mállásnak?

A mállás már kémiai változás, amelyhez vízre van szükség. A mállás során a víz kémiai reakcióba lép a kőzet ásványi anyagaival. A növények, állatok, baktériumok savas anyagok termelésével málasztják a kőzetet. A mállás az alapja a termőtalaj, a humusz kialakulásának.

 

Mi a humusz?

Baktériumok, parányi gombák, elhalt élőlények bomlása során szerves vegyület, a humusz keletkezik. A humusz  sötét színű nagymolekulájú vegyületcsoport. Fontos a növények tápanyagellátásában. A kőzetmáladék csak a humuszképződéssel válik talajjá.

Hogyan határozható meg egy-egy kőzet kora?

A kőzetekben lévő radioaktív elemek (izotópok) meghatározott idő alatt (felezési idő) alakulnak át tovább már nem bomló elemekké. Ezt vizsgálják a tudósok.

Mik a Fanerozoikum legfontosabb eseményei?

Amikor kialakult a káros sugarakat visszatartó ózonréteg (kb. 500 millió éve) az élőlények elszaporodtak a szárazföldön is.

235 millió évtől: dinoszauruszok

140 millió évtől Afrika és Dél-Amerika szétválik; Az Eurázsiai hegységrendszer kialakulásának kezdete;

65 millió évtől: záródnak az óceáni medencék; a mai élővilág kialakulásának kezdete.

 

LÉGKÖR

 

Mi a légkör?   Az a gázmennyiség, amit a Föld vonzása maga körül tart.

Miből állt az őslégkör?       H2 és He

Milyen gázok voltak a másodlagos légkörben?           CO2, N2, H2O(9)

Most milyen gázokból álla légkör?

Nitrogén, oxigén, és nemesgázok + CO2 + CH4 és erősen változó gázok: C2O(9), CO, NH3, SO2,

Mit jelent az „antropogén-hatás”?      Emberi hatás

Mik az „aeroszolok”?     A levegő szilárd és cseppfolyós részecskéi: por, korom, vízpára pl.

Sorold fel a légkör szféráit!

1-      troposzféra 10-12 km-ig

2-      sztratoszféra 12-50 km-ig (itt van az ózonréteg)

3-      mezoszféra 50-80 km-ig (felső rétege már nagyon hideg)

4-      termoszféra 80-100 km-ig (az itt lévő részecskék ionizáltak, a rádióhullámokat visszaverik, itt már – 100 C fok is van)

5-      eoszféra – a műholdak keringési helye

 

Mi a napállandó?  A napsugárzás hő értéke, amely 1354 W/m2

 

Hogyan megy végbe a Földfelszín felmelegedése?

1-      napsugárzás eléri a talajt

2-      a fény hővé alakul, a felszín felmelegszik

3-      a talaj feletti levegő átveszi a hőt

4-      a meleg levegő kitágul és felemelkedik,

5-      helyére hideg levegő áramlik, amely szintén felmelegszik.

 

Mik befolyásolják a felmelegedést?

a.)    a fény hajlásszöge, amellyel a talajra érkezik

b.)    a domborzat

c.)    a napsugárzás időtartama

d.)    a talaj anyaga

 

Mi az „ALBEDÓ”?

Sugárzást visszaverő képesség.

Mi az „üvegházhatás”?

A légköri gázok a felszínről visszavert sugárzást elnyelik, ami segíti a földfelszín felmelegedését.

 

HŐMÉRSÉKLET, LÉGNYOMÁS, SZÉL

 

Határozd meg az „idő” fogalmát éghajlati értelemben!

Az IDŐ egy adott helyen, a légkör pillanatnyi állapota.

 

Mi az IDŐJÁRÁS?

A légkör állapota, rövid idő alatt lejátszódó változása.

 

Írd le az éghajlat fogalmát!

Az éghajlat, az időjárási változások összessége, amely egy adott helyen, azonos időszakban általában kialakul.

 

Írd le azokat az elemeket, melyek meghatározzák az időjárást, ill. az éghajlatot!

Időjárási elemek: Hőmérséklet; légnyomás; szél; vízgőztartalom; csapadékmennyiség;

 

Mit kell az alatt érteni, hogy „a hőmérséklet napi járása”?

Reggeltől estig, fokozatosan változik a hőmérséklet, ez a napi járás. A változás oka a Föld forgása.

 

Írd, le hogyan számoljuk ki a napi középhőmérsékletet?

Egy nap alatt pl. óránként mért hőmérsékletek összegét, elosztjuk a mérések számával.

 

Mi a hőmérséklet ÉVI változásának oka?

A hőmérséklet évi járásának nevezzük ezt és az oka a Föld Nap körüli keringése.

 

Milyen adatok adják meg az évi középhőmérsékletet és a közepes hő ingást?

Az évi középhőmérsékletet a 12 hónap középhőmérsékletének átlaga adja. A közepes hő ingás értékét pedig a legmelegebb és a leghidegebb hónapok középhőmérsékletének különbsége.

 

Mit nevezünk légnyomásnak?

A nehézségi erő hatására a légkör nyomóerőt gyakorol a testre. Mértékegysége a Pascal (Pa) Minél mélyebben fekszik egy vidék, annál nagyobb a nyomás. A tengerek szintjén 1013 Pa a légnyomás.

 

Mi a szél?

A föld felszíne eltérő módon melegszik fel, ezért az egyes helyek között, melyek azonos magasságban helyezkednek el, légnyomáskülönbség alakul ki. A levegő a magas nyomású helyről az alacsonyabb nyomású hely felé áramlik. Ez a légmozgás a szél.

 

FELHŐ ÉS CSAPADÉKKÉPZŐDÉS

 

Mennyi Földünk légkörének vízgőztartalma?                       0,0008%

 

Mi a telített és mi a telítetlen levegő?

Telítetlen a levegő, ha a vízgőztartalom 100% alatt van. Nő a hőmérséklet, nő a párolgás, ezzel nő a levegő vízgőztartalma is, és telítetté válik. Csökkenő hőmérsékletnél az folyamat fordított. A „harmatpont” az a hőmérséklet, amelyen a levegő telítetté válik.

 

Milyen csapadékfajtákat ismersz?

1-      talajmenti- (harmat, zúzmara) és 2. – hulló csapadék (hó, eső, ónos eső, jégeső)

 

Írd le a felhőképződés folyamatát!

A légkör szilárd részecskéire rárakódik a vízgőz, egyre nagyobb vízcseppek lesznek, vagy jégkristályok. Ez a felhő.

 

Mikor van hidegfront?

Ha a hideg levegő ék alakban a meleg levegő alá nyomul és felemelkedésre kényszeríti azt.

Jele:

 

Mikor beszélhetünk meleg frontról?

Akkor beszélünk meleg frontról, ha a meleg levegő közeledik a hideg felé, és a meleg levegő széles sávban a hideg levegő hátára siklik.

 

Mikor beszélünk OKLÓZIÓS (záródott) frontról?

Amikor a gyorsan mozgó hidegfront utoléri a meleg frontot és a meleg levegő magasabbra szorul.

 

Mik azok a ciklonok?

Van trópusi és mérsékelt övezeti ciklon. A ciklonok alacsony légnyomású képződmények. A hideg és a meleg levegő gyors áramlásakor alakulnak ki, spirális mozgást végezve. Az Európai ciklonok Izland térségében keletkeznek.

 

Rajzold le az általános légkörzés vázlatát!

 

Milyen felszínformáló munkája van a szélnek?

1.      pusztító – száraz és növénymentes területen a legjellemzőbb, hogy szélbarázdák, tanúhegyek épülnek, csiszolja a kőzeteket.

2.      építő – ahol csökken a szél sebessége, lerakja a hordalékát és homokbuckák épülnek Szélfogó növényzet telepítésével védekezhetünk.

 

Milyen két csoportba soroljuk a légkört szennyező anyagokat?

Természetes: vulkán, erdőtűz.

Mesterséges: Az ember hatására jönnek létre. Gyárak, járművek légszennyezése.

 

A légkör környezeti problémái?

1- savas esőktől (kipufogógázoktól, hőerőművek füstjétől nitrogén-oxid, kén-dioxid, a növények levelei sérülnek, bejut a savas víz a talajba, a mészkő épületeket is rongálja.

2- Szmog, azaz: füstköd. A mélyebben fekvő nagyvárosokban alakul ki, ahol kicsi a légmozgás. Károsítja a tüdővel lélegző élőlényeket.

3 -  Globális felmelegedés. Üvegházhatás.  A légkörben felhalmozódó gázok visszaverik a talajról érkező hőt és sugárzást, amely így nem tud a világűrbe távozni. Elolvadnak a sarki jegek, megemelkedik a tengerek szintje, elöntheti a tengerparti városokat, földeket. Változnak a tengeráramlatok,  az éghajlat. Növények, állatok pusztulhatnak ki.

4- Pusztuló ózonréteg. – Az ózon a talaj szintén mérgező gáz, de a felső légkörben (sztratoszféra) védi a Földi életet a Nap káros UV sugárzásától.

 

Mit kell értenünk a vízburok vagy más néven, hidroszféra fogalmán?

A világtengereket, a szárazföld felszíni- és felszín alatti vizeit,a sarkvidékek hó és jégtakaróját

 

Milyen részei vannak a világtengernek?

A világtengernek két fő része van:

1. Óceánok – Csendes-, Atlanti-, Indiai-, Jeges- Északi-, Déli- óceán (óceán az, amelyiknek önálló medencéje van, óceáni hátságok emelkednek benne és a víz só-tartalma 33-38%)

2. tengerek – kisebb tengerfenékkel rendelkeznek, mélységük kisebb, nincs önálló áramlási rendszerük, a víz sótartalma változatos. Ezen belül megkülönböztetünk még: Peremtengereket, melyek az óceánok és tengerek összekötői, szigetek, félszigetek választják el tőlük (Északi-, Dél-kínai-, Kaliforniai-öböl);

Beltengereket, melyek egészen benyomultak a szárazföldbe. (Földközi-, Karib-, Vörös-, Mexikói-öböl.)

 

Melyek a legfőbb fizikai és kémiai tulajdonságai a tengervíznek?

-          sós, emberi fogyasztásra alkalmatlan,

-          35 tömeg%-os a sótartalma

-          Lassan melegszik fel

-          Hűti a partvidéket

-          Fagypontja -2 C-fok

 

Milyen mozgása van a tengervíznek?

  1. hullámzás – az eltérő légnyomástól
  2. tengeráramlás – a különböző felmelegedés, a szelek különbsége; Van meleg és van hideg áramlás.
  3. tengerjárás – vízszint csökkenés: apály, vízszintnövekedés: dagály; Oka a Hold tömegvonzása és a forgás miatti centrifugális erő.

 

Milyen módon formálják a tengerek a szárazföldeket?

  1. épülő part – lassú vízmozgás lerakja a homokot és a kavicsot a partra, síkságok keletkeznek,
  2. pusztuló part - meredek partfal jellemzi, erős a hullámzás, ez a nagy erejű víztömeg elmossa a partot, ezt abráziónak nevezzük.

 

Hogyan csoportosíthatjuk a felszín alatti vizeket?

a.)    elhelyezkedés szerint (talajnedvesség, talajvíz, rétegvíz és résvíz)

b.)    hőmérséklete alapján (hideg- vagy hévíz)

c.)    kémiai jellemzői szerint (közönséges-, gyógy-, vagy ásványvíz)

 

Rajzolj egy sematikus ábrát, amelyen legyen látható: folyó, talajvíz, talajnedvesség, vízzáró réteg, víztartó kőzet és résvíz!

 

Hány Cº fölött beszélhetünk hévízről?    20 Cº fölött

Hol vannak hazánkban a legnagyobb cseppkőbarlangok?  Mecsekben, Bükkben, Budai-hegységben.

Milyen cseppköveket különböztetünk meg?  Függő, álló és cseppkőoszlop.

Sorold fel növekvő sorrendben a folyóvizeket!  Ér, csermely, patak, folyó, folyam.

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.