Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


MAGYAR NYELVTAN (autisták számára)

2014.05.26

MAGYAR NYELV

(mintakérdések  és válaszok Csák Csaba autista magántanuló részére)

 

Javítsd ki, zölddel, ha a szövegben hibát találsz!

 

Mi a kommunikáció?

Elsősorban nyelvi jelrendszer (verbális kommunikáció), de létezik nem szavakkal kifejezett kommunikáció is (nem verbális: pl kéz jelek, mimika).

 

Sorold fel a kommunikációs folyamat résztvevőit!

A KÖZLŐ, aki beszél, vagy közöl valamit. A VEVŐ, akinek az információt szánták.

A KÖZVETÍTŐ KÖZEG (vagy csatorna) az információ eszköze, amely lehet: levegő, telefon, elektromágneses hullám.

A KÖZLEMÉNY vagyis maga az üzenet.

A KÓD, az a jelrendszer, amelyben az üzenetet küldték,  melyet a vevőnek is ismernie kell.

Fontos eleme a kommunikációnak a beszédhelyzet, vagy szituáció. Ezt KONTEXUSNAK nevezzük.

 

Mi a párbeszéd?

A beszélgetés legtermészetesebb formája. Minimum két személy kell hozzá. Mindig valamilyen funkciót teljesít. Pl. társalgás, kérdés-válasz; felszólítás, utasítás, figyelmeztetés.

 

Sorolj fel néhányat a nem verbális kommunikációs jelenségekből!

-          gesztusok (kéz, kar mozgása)

-          tekintet

-          mimika (arcizmok mozgása)

-          testtartás, mozdulatok

-          hangsúly

-          térközszabályozás (megfelelő távolság a résztvevők között)

A nem verbális jelzések részben ösztönösek, részben tanultak.

 

Mit nevezünk tömegkommunikációnak? Sorolj fel néhány ezközt, amivel megvalósítják!

Amikor az ismereteket sok embernek adják át. Pl. televízió, rádió, internet, ujságok, reklámok.

 

Sorolj fel néhányat az írott sajtó fajtáiból?

Hír, tudósítás, riport, vezércikk, cikk, jegyzet, kritika.

 

Mi a „média” jelentése, illetve napjainkban mit értünk alatta?

A szó latin eredetű, több jelentése van pl. eszköz, közeg, közvetítő. Napjainkban a tömegkommunikációs eszközök összefoglaló neveként használjuk.

 

A rádióban milyen műfajok jelennek meg?

Írott szövegek felolvasása, interjúk, vitaműsorok, valamint szórakoztató irodalmi, zenei műsorok.

 

Milyen csatornákon át jut el hozzánk egy-egy televíziós műsor?

Képi, vagyis vizuális, és hang útján, vagyis akusztikus csatornákon.

 

Milyen műsorokat ismersz a televízióból?

Híradó, mesefilmet, természetfilmek, kalandfilmek.

Hogyan határozza meg a nyelvi tudomány a beszélt és írott nyelvi jeleket?

Nyelvi jel a SZÓ (lexéma) és a SZÓELEM (morféma vagyis szótő és toldalék). Meghatároz még JELELEMEKET, melyeknek nincs önálló jelentésük. Pl. tör-tőr esetében az ö-ő megváltoztatja a szó jelentését. Így az ö-ő fonémáknak tekinthetők.

 

Hány fő szintje van a nyelvnek? Sorold fel!

Három. Hangok, szavak és mondatok. Szabályait a grammatika, vagyis a nyelvtan tartalmazza.

 

Miért nem lehet felcserélni az alábbi szavakat? Fogalmazz minden szóval egy mondatot!

Billeg, ballag, billog; kever, kavar, kövér, kiver;

Mert a szavak, hiába tartalmaznak azonos mássalhangzókat a magánhangzók eltérő jelentést adnak nekik.

 

 

 

 

Határozd meg röviden a hangok jelentését!

A hangok a beszéd legkisebb, tovább már nem bontható alkotóelemei.

 

Sorold fel a magánhangzókat az alábbi rendszerbe illesztve!

Magas hangú: e,é, i,í, ö,ő, ü,ű,

Mély hangú: a,á, o,ó, u,ú

 

Mit nevezünk az „illeszkedés” törvényének?

A toldalékok magánhangzójának a szó hangrendjéhez való igazodása az illeszkedés. Magas hangrendű szavakhoz magas hangrendű toldalék járul. Pl. siet – sietve.

Mély hangrendű szóhoz, mély toldalék járul. Pl. kapu – kapuban.

A vegyes hangrendű szavak általában méyl hangrendű toldalékot vesznek fel. Pl. kávé –kávéja.

 

Mi a „hiátustörvény”?

Ha két magánhangzó között hangűr (hiátus) van, akkor azt a beszélők igyekeznek megszüntetni. Pl. betoldanak egy hangot: fiú – fijú; tea – teja; vagy elvesznek egy hangot: leány – lány; reá – rá;

 

Csoportosítsd az alábbi szavakat! Kiejtésükkor milyen hasonuláson mennek keresztül?

Részleges hasonulás: 1,2,3,4,5,

Teljes hasonulás:6,7,

1.Vasban – vazsban; 2. színpad-szímpad; 3. különben-külömben; 4. tűzhet-tűszhet; 5. rongy-ronygy; 6. hagyja-haggya; 7. igazság-igasság;

 

Határozd meg mi a szó! Mi a szótő?

A nyelv legkisebb, jelentéssel bíró eleme. A szó, a mondatban egy egységként viselkedik, s részeinek (szótő,toldalék) sorrendje nem cserélhető fel.

 

Mi a toldalék?

A szó tövéhez kapcsolódik, módosítja a szó jelentését.

 

 

Milyen fajtái vannak a toldalékoknak?

Képzők(főnév-, melléknév-, számnév-,ige-, igenénképzők)

Jelek (igejelek, módjelek, időjelek, birtokjelek)

Ragok (személy és igeragok, tárgyragok stb.)

 

Mi a képző?

Megváltoztatja a szó jelentését, új szót hoz létre. Pl. föld-i; fut-ás,

 

Mi a jel?

Nem változtatja meg a szó jelentését, hanem idő, mód, szám jelzéssel látja el

Pl:: gyermek-ek, gyermek-ek-kel.

 

Mi a rag?

A mondatba illeszti a szót, további toldalékolást már nem tesz lehetővé.

 

Milyen sorrendben követik a szótőt?

A képző mindig a tő után áll, a jel pedig a rag előtt. Képzőből és jelből többet is tartalmazhat a szóalak, de ragot csak egyet.

 

Van az igéknek ideje? Milyen módokban használjuk őket?

A magyar igéknek három ideje van. Múlt (írt) jelen (ír) és jövő (írni fog).

Háromban: kijelentő, felttételes és felszólító módban. Pl.: fut, futna, fusson.

 

Milyen ragozásai vannak az igéknek?

Ha az ige a cselekvő személyére és számára mutat, akkor tárgyas a ragozás: pl. készítem, készíted, készíti.

Ha  a mondat alanyára utal, akkor alanyi a ragozása pl. készítek, készítesz, készít.

 

Mi a „névszó”?

A névszó élőlényeket, tárgyakat, kézzel nem megfogható dolgokat, vagy ezek milyenségét, mennyiségét kifejező szavak. Több szófaj összefoglaló elnevezése. Főnév,melléknév, számnév, névmás.

 

Hogyan ragozhatjuk a névszavainkat?

Tárgyrag: t; birtokos rag: -nak/nek; határozórag: ban/ben, nál/nél, kor, kel,

 

Hogyan jönnek létre új szavak? Hogyan képződnek?

Leggyakrabban meglévő szavainkat szerkesztjük újra, de keletkeznek idegen szavak átvételével is.

A szóképzés során az alapszótőből a tő után egy vagy több képzőt kapcsolunk és létrejön a származékszó. Pl.: mond + óka = mondóka (alapszó + képző=származékszó)

 

Alkoss minél több szót a LÁT igéből!

Lát+tat=láttat; láthat, láthatás, láthatatlan, látás, látszat, látni, látó, látnivaló, látandó, látva, látván, látvány, látogat, látogató, látogatás.

 

 

 

 

Névszók:

  • főnév
  • melléknév
  • számnév
  • névmás

A főnév: azok a szavak, amelyek valakit vagy valamit megneveznek. Egyszerűen csak megadják egy dolognak a nevét, elmondják, hogy minek neveznek egy bizonyos dolgot, mi az a szó, amit annak megnevezésére használunk. A főnevek kimondásakor mindig valaki vagy valami jelenik meg előttünk. Ez valakinek vagy valaminek a neve.

A főneveknek két csoportja létezik: tulajdonnév és köznév.

 

A melléknév: azok a szavak tartoznak ebbe a szófajba, amelyek megmutatják, hogy a főnév milyen. A főnevek tulajdonságait írják le. Valakinek vagy valaminek a milyenségét, tulajdonságát mondják el.
Például: szép, okos, nagy, egyszerű.

A számnév: számot, mennyiséget fejez ki. Megmondja, hogy egy dologból mennyi van, vagy azt, hogy a dolog a sorban hányadik helyen áll. Például: öt, tíz, harmadik, hetedik.

A névmások:
olyan szavak, amelyek főneveket, mellékneveket és számneveket helyettesítenek. Akkor használunk névmásokat, amikor a mondatban nem akarjuk megismételni a főneveket, mellékneveket vagy számneveket. Ezek más szófajokat helyettesítő szavak.

Például ha azt a mondatot mondjuk, hogy „Kati a kertben játszik”, és egy következő mondatban nem akarjuk megismételni a nevét, akkor azt a névmást használjuk a Kati helyett, hogy ő. Tehát a következő mondat így hangzana: Ő nagyon ügyesen labdázik.

 

….

 

Mit nevezünk szókincsnek?

A szókincs azon szavak összessége, melyeket használunk. Van egyéni szókincs, az az egyes emberre vonatkozik, és van nemzeti szókincs, amely az egész népre.

 

Milyen szótárakat ismersz?

Magyar értelmező Kéziszótár, Szinonima szótár, nyelvszótár

 

Mit jelentenek az alábbi idézetekben a kiemelt szavak?

„Toldi meg nagybúsan hazafelé ballag,

Vaskos lábnyomától messze reng a parlag;” (Arany J.: Toldi)

„S egy kacagó szél suhan el

A nagy Ugar felett.” (Agy E.: A magyar Ugaron)

 

Parlag: nem megművelt szántóföld, több évig csak legfeljebb legelő,

Ugar: nem megművelt szántóföld, de csak egy évig marad vetetlenül,

Mikor melyik szót kell használnunk? Illeszt a megfelelőt a szövegbe!

Száll, repül, suhan, lép, megy

 

A lépcsőn le…..

Az árak fel…..

A munkahelyről ki…..

A vonatra vissza…..

A köd fel…..

A díszszázad előtt el…..

A műsorban fel…..

A kalapja le…….

A járdáról le……

A labda ……

Az ajtón ki……

 

 

Írd le a szavak ellentétpárját!   Magas, sok, nagy, sovány, bő,

 

Mi a jelző?

A jelző a jelzett szó minőségére, mennyiségére, vagy birtokosára utal.

 

Milyen fajtái vannak a jelzőknek?

A minőséget jelző tulajdonságot fejez ki, bővíti a főnevet. Kérdései: milyen? Mekkora? Melyik? Hányadik?

A mennyiséget jelző kérdései: hány? Mennyi?

A birtokos jelző kérdései: kinek (a)? Minek(a)?

 

Alakíts ki jelzős szerkezetet a következő utótagok felhasználásával!

Munka, erszény, kereset, választék, forgalom

 

Mi a szemantika?    Jelentéstan

 

Mi a szemiotika? Jeltudomány, amely az élet minden területén vizsgálja a jelek keletkezését.

 

Milyen közös tulajdonságai vannak a jeleknek?

1-érzékszerveinkkel fölfoghatók

2-jeltestből és jelentésből állnak

3-információt adnak

4-egy jelrendszer tagja

5-csak akkor működik jelként, ha a közösség tagjai elfogadják

 

Sorolj föl „ikonikus” jeleket!  Fénykép, rajz, festmény, ábra, szobor.

 

Mit nevezünk „index-nek”? Az index egyfajta jel, ha a jelelő és a jelölt között kapcsolat van. Ilyen pl. a labdajátékosok esetében a játékbíró által leadott sípszó, vagy karjelzés.

 

Mi a szimbólum?

Emberek közötti megállapodás eredménye, amelyet látva mindenki tudja, miről van szó.

Ilyen pl. a piros szín, amely mindig a „tilos vagy a veszély” jele. (Közlekedési-, ill. munkavédelmi táblák esetében mindig.)

Mit nevezünk „szémáknak”?

Szavaink jelentéselemét. Pl. az „ÖNTÖZ” szavunk mindenki számára azt jelenti: vízzel folyamatosan nedvessé tesz.

 

Jelentésük szerint hogyan csoportosíthatod a szavainkat?

1-      egy jelentésű – kevés ilyen szavunk van

2-      több jelentésű – ezen belül:  a.) azonos alakú pl. sebes; b.) hasonló alakú, csak a magánhangzó tér el pl. fenn-fönn; c.) rokon értelmű szaval (szinonimák)

 

Milyen más szavak jelentését tartalmazzák az alábbiak?

Égéstermék-

Évszakok-

Hajnalban-

Jogi síkra terelt ügyem-

Éveim száma-

Parcella-

Szent könyv-

Szegély-

 

Mi szerint csoportosíthatjuk (osztályozhatjuk) a mondatainkat?

1 – a beszélő szándéka szerint – felkiáltó, felszólító, óhajtó, kérdő, kijelentő.

2 – a mondat jellege szerint, logikája, vagy minősége szerint.

3 – a mondat szerkezete szerint – egyszerű vagy összetett (bővített, többszörösen bővített)

 

Mit fejezünk ki mondataink szórendjével?

Amit fontosnak tartunk, azt a mondat elejére tesszük. Pl.: Bálint vett zöld autót. (Bálint és nem István.) Vagy: Zöld autót vett Bálint. ( Zöldet és nem pirosat.)

 

Mit jelentenek a következő mondatok?

Magyarórád van?

Magyar órád van?

A küszöbön álló fiú elfelejtett kopogni.

A küszöbönálló feladatot meg kell oldani.

 

Mit nevezünk szövegnek?

A szöveg szavunk a SZŐ ige származéka, amely német (textil = szövet) közvetítéssel került nyelvünkbe. A szöveg nyelvi egység, amely mondatai egy meghatározott mondanivalót fejeznek ki. Lehet beszéd vagy írott a szöveg, ha az befejezett. Terjedelme viszont változó, a mondanivalótól függ.

 

Mi a metafora és mi a hasonlat?

A metafora két szó tartalmi, hangulati kapcsolata. Szókép. Pl. csigalassúságú (lassan haladnak), anyatigris (védi a gyermekét), oroszlánszívű (bátor). A hasonlattal rokon, de a hasonlatban van valamilyen grammatikai jelzés pl. „olyan lassú, mint a csiga”.

 

A következő szavak szótöve azonos, képzője valamennyinek gyakorító képző. Írj minden szóval egy-egy mondatot!

Szállong; szállingózik; szálldos; szálldogál;

 

 

Mohácsy Károly (színes) Irodalom (K. iskolák 9. évf. számára) alapján

 

Az irodalmi nyelv

Mi a szépirodalom? – A szavak művészete. Népek nyelvével dolgozik pl. a német, a német nyelv szavaival, a magyar, a magyar nyelv szavaival.

A „nyelv” szót tehát most nem egy emberi testrészként használjuk.

 

Mi a nyelv? – Olyan jelrendszer, melynek jelei a szavak. (Ha vannak szavak, melyeket nem értesz, azokat értelmét keresd az értelmező kézi szótárban!)

A gondolatainkat formáljuk szavakká.

Gondolatainkat szavakká, majd mondatokká formálva kimondjuk, leírjuk. Ha ezt mások hallják, elolvasassák, bennük újabb gondolatok ébrednek.

 

A mindennapokban használt nyelvezetet KÖZ nyelvnek nevezzük. Az orvosok, orvosi nyelvet, a fizikusok, csillagászok stb. saját szakmájuk TUDOMÁNYOS nyelvét használják, amelyet a szakszavak miatt sokan nem értenek.

Más nyelvezetet találsz egy újságban megjelent cikket olvasva, és megint más nyelvezettel írják pl. a tankönyveket.

A szépirodalomban használt szavak különböznek ettől.

 

KÖZ nyelv világos, egyértelmű.

Az irodalmi nyelv egészen más szófordulatokat használ.

Olvasd el a 13.oldalon található Népdalt és József Attila versét!

Írd le milyen „lehetetlenségeket”, furcsaságokat találtál benne, melyeket a mindennapokban nem szoktunk használni!

Mi az esztétika? – Egy tudomány, amely a széppel és a művészetekkel foglalkozik.

Mi a szinonima? – Rokon értelmű szó.

Mi a konvenció? – Hagyomány. (Mi a hagyomány? – E szó alatt az elődök örökségéből azokat a cselekvéseket, dolgokat értjük, amelyeket nemzedékről nemzedékre változatlan formában tesznek és készítenek az adott társadalom tagjai.)

Mi az asszociáció? – Amikor képzeletünk egy szóhoz egy másik szót kapcsol. (Ha pl. azt mondom: „napraforgó”, neked mi jut róla az eszedbe?)

 

Az irodalmi nyelv szavait képekként kell kezelnünk, mert jelképek, (szimbólumok) mert többet jelentenek a szónál. A költészet is csak ezáltal képes megfogalmazni a sokszor megfogalmazhatatlan lelki tartalmakat, érzéseket. Jellemző rájuk: szokatlan szavak, furcsa szókapcsolatok, és szórend, hasonlatok, metaforák, szimbólumok.

Mi a metafora? - összevont, egybecsúsztatott hasonlat, két fogalom, tulajdonság tartalmi-hangulati kapcsolatán alapuló szókép. (Babits Mihály: A gazda bekeríti házát); Együtt a teljes és hiányos metafora: pl., Nosza sírni, kezd zokogni, Sűrű záporkönnye folyván: Liliomról pergő harmat, Hulló vízgyöngy hattyú tollán.


ÉRTÉL, ÉRTÉKELÉS

 

Egy regényt (pl. Tamási áron: Ábel) vagy egy verset (pl. Petőfi Sándor: Tisza) mondanivalója alapján mondjuk értékesnek.

Minden alkotásnak van összhatása, amit az irodalmárok ÉRTÉKSZERKEZETNEK neveztek el. Az értékszerkezetből az esztétikai minősítés a legfontosabb.

Az esztétika a szépség természetével foglalkozó filozófiai ág. Az esztétikus, az szép. Szépség az, ami az emberre jó (pozitív) hatással van.

 

Milyen jó, azaz pozitív értékek vannak?

 

Pl. a szeretet (jót akarunk a másik embernek), a barátság (jóban-rosszban a másik ember mellett maradok, meghallgatom, tanácsot adok neki, a hibái kijavításában segítek neki), megértés (átérzem mit, miért tett), a segítőkészség stb.

Vannak negatív értékek is? Bizony vannak. Elég zavaró értéknek nevezni, de a rútság (csúnya) is esztétikai minőség. Ilyen még a gyűlölet, ami a szeretet ellentéte, vagy a harag és az önzés (önző az, aki csak magának akar jót és nem érdekli a másik ember érdeke).

 

Az irodalmi alkotások értékét azonban nem az határozza meg, hogy mennyi szépet vagy csúnyát ír le, hanem az, hogy az író milyen élethűen képes ábrázolni ezeket.

Az alkotó, amikor ír, egy életképet próbál szavakba elmondani. Az életkép nem csak olyan, mint egy fotó, hanem az olvasó felé érzéseket, érzelmeket is közvetít, de azt úgy kell tennie, hogy az olvasó valóban átérezze a helyzetet, amit az író leírt.

 

Az irodalmi alkotások segítenek minket abban, hogy a világból minél többet ismerhessünk meg, és segítenek minket abban is, hogy eligazodjunk jó és rossz dolgok között. Fejleszti az olvasás a képzelőerőnket, kreativitásunkat is, de rámutathatnak képességeinkre, lehetőségeinkre, sőt, erőt adhatnak a jövőbe vetett hitünkhöz.

 

AZ ÉLMÉNY

Amit át tudunk érezni, az hat ránk. Felnevetünk, vagy megrendülünk. Olvasáskor kilépünk saját életünkből (persze csak átvitt értelemben) és belépünk abba a világba, amit az író leírt nekünk. Amikor becsukjuk a könyvet, és visszalépünk saját világunkba, a történet, amit olvastunk, még hat ránk. Tudjuk már, hogy az élet lehet egészen más, mint a miénk. Ez a másféle élet lehet jobb, vagy lehet rosszabb is, mint a mi életünk.

A művészi alkotások formálják gondolkodásunk, lelkünk. Ezt a hatást szokták KATARZISNAK nevezni.

A KATARZIS jelentése: tisztítás, megtisztulás. (Arisztotelész (Kr.e. 384-322) a Poétika c. művében használta először ezt a szót)

Az irodalmi alkotások, mivel segítenek kilépni egy időre saját életünkből, és másféle élményt nyújtanak, ezért mondhatjuk, hogy szórakoztatnak is.

Vannak olyan alkotások, melyek ugyan nem okoznak katartikus felismeréseket, de elgondolkodtatnak és szórakoztatnak, ezért kikapcsolódásra ezek is nagyon jók.

Az ilyen művek, mint pl. a krimi, a kalandregény vagy éppen a sci-fi, a logikánkat, a kreativitásunkat és a képzeletünket erősítik.

E művek között is találunk azonban katartikus élményt nyújtó alkotásokat. Pl. Ray Douglas Bradbury (1920-2012) a Marsbéli krónikák c. novelláskötete vagy a Fahrenheit 451 című regénye. De híres Arthur Conan Dayle (1859-1930) által megalkotott, kitalált személy is Sherlock Holmes nyomozó, aki a legrafináltabb bűnözőket is megtalálja.

 

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.