Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


TÖRTÉNELEM

2012.10.10

 

2009.09.29

Horváth Levente Attila, Kövér Lajos , Pelyach István

Tenkönyve alapján

 

TÖRTÉNELEM

 

Az újkor története

7. osztály


CSABÁNAK ÁTDOLGOZOTT, KIEMELÉSEK ÉS FELADATOK

 

2009.09.30


AZ ORSZÁG GAZDASÁGA


A Habsburg állam az Örökös tartományaiban az ipart (manufaktúrák) fejlesztését támogatta. Magyarországon azonban nem akart ipart.

  1. nem volt hozzá elegendő pénz, kevés volt hazánkban a tőke (= olyan pénz, amit a tulajdonos nélkülözni tud, és arra fordítja, hogy megfelelő épületet építsen, és azt modern gépekkel szerelje fel).
  2. Nem volt elegendő szakmát tanult iparos ember.
  3. Sok volt a fel nem szántott föld (megműveletlen), ezért a Habsburgok azt akarták, hogy hazánk élelmiszerek termelésével foglalkozzon.

Mi az a 3 indok, amiért nem akarta a Habsburg állam hazánkban fejleszteni az ipart?

Az országunk azon területein, amelyek nem tartoztak a török hódoltsághoz annakidején, a háromnyomásos gazdálkodást (= a termőföldterületet 3 részre osztották, és évenként váltogatták. Volt LEGELŐ, GABONÁT TERMELŐ ÉS KONYHAKERTI NÖVÉNYEKET termő terület) folytatták. Gabonát és szőlőt termeltek.

A török hódoltság alól felszabadult területeken, ahol a vidék elnéptelenedett, előbb le kellett vezetni a vizet a mocsaras földekről, ki kellett vágni a bokrokat és a fákat, ki kellett szedni a gyökereket a földből, azért, hogy ismét növénytermesztésre alkalmas földeket kapjanak.

Más vidékeken a szarvasmarháknak nem voltak istállóik, és az állatok télen, nyáron a szabadban voltak. Ezeken a helyeken istállókat kellett építeni.

Milyen munkákat kellett elvégezni, hogy a termőföldeket visszakapják az akkor élt emberek? …………………………………...............................................................................................................

………………………………………………………………………..

Ebben az időben terjedt el az Amerikából behozott növények termesztése: kukorica, burgonya, dohány.

Európa más országaiban már épültek a gyárak a manufaktúrák helyett. Hazánkban azonban a kézművesek még mindig céhekbe tömörültek, kézi erővel készültek a mindennapi használati tárgyak.

A bányászat fejlődött valamennyire. Aranyat, ezüstöt, rezet, ólmot, vasat és sót bányásztak. Ezt a drága iparágat csak nagyon kevés és nagyon gazdag arisztokrata volt képes vállalni.

Károlyi gróf 1777-ben alapította meg Hollóházán azt a manufaktúrát, amely festett üvegtárgyakat készített.

Milyen anyagokat bányásztak hazánkban? …………………………………………………………………….........................................................

A kereskedelem se fejlődött, a jobbágyok nem tudtak vásárolni, mert kevés pénzük volt. A sok adó elvitte mindenüket. De utakat se építettek. A földutak esős időben sárosak lettek, vagyis járhatatlanok.

Akadtak kereskedők, akik járták a településeket és felvásárolták a jobbágyok terményeit (gabona, bor, állatok) és azokat kivitték az országból, ahol eladták.

Miért nem fejlődhetett megfelelően a kereskedelem? ………………...........................................

……………………………………………………………………….......................................................[2] Ők segítettek a szűlő nőknek világrahozni a kisbabákat.

MÁRIA TERÉZIA (uralkodott:1740-1780 között) A „JÓSÁGOS URALKODÓNŐ”

III. Károly lánya Mária Terézia örökölte a királyságot, mert volt ugyebár a Pragmatica Sanctiót-törvénye (amennyiben a királynak nem születik fia, akkor a királyságot a lánygyermeke is örökölheti. Ezt a törvényt 1723-ban fogadta el az országgyűlés és a neve: PRAGMATICA SANCTIÓT), ám hiába volt II. Frigyes porosz király meg akarta szerezni a hatalmat, megtámadta a Habsburgokat.

Mária Terézia a magyar országgyűléshez fordult segítségért, akik 70 ezer katonát küldtek a császárné hadseregébe. Le is győzték a porosz sereget, de csak úgy, hogy Sziléziáról lemondott a császárság.

Keresd meg a térképen Sziléziát! Kinek a lánya volt Mária Terézia? ……………….. Mettől, meddig uralkodott? …………………….. Melyik törvény tette lehetővé, hogy ő, mint nő kerülhetett a császárság élére? …………………………. Mennyi katonát küldtek a királyné hadseregébe a magyarok? ………….

A királynő uralkodása ideje alatt vámrendeletet írt, valamint meghatározta az örökösödési tartomány és Magyarország között a „vámhatárt”.

Beszéljük meg mi a vám!

 

Minden terméknek van ára. Az árat az alapján határozzák meg, hogy mennyi időt és egyéb anyagokat igényel adott termék előállítása. Ha pl. egy tábla csokoládé előállításához 100 Ft anyag + 100 Ft munkaérték kell + a tulajdonos is szeretne magának hasznot, és erre rászámol még 50 Ft-ot, akkor a csokoládé ára 250 Ft lesz. Ha ezt a csokoládét nem Magyarországon akarják eladni, hanem a Habsburg birodalomban, akkor Mária Teréziának ebből nem lesz pénze. Ezért úgy gondolta, hogy az ő birodalmába behozott csokoládéra (és persze más árúkra is) kivet még adót, amit vámnak nevezett el. Ezért tehát a 250 Ft-os csokoládéra vámot határozott meg, amit a császárság kincstárába kellett befizetni. Ez a vám mondjuk csokoládénként 30 Ft. A magyar csokoládé, ami hazánkban 250 Ft így a Habsburg birodalomban 280 Ft-ba került. Ha más országba vitték a terméket, akkor a vám még magasabb volt. A vámot minden terményre és ipari termékre kiszabta, meghatározta a királynő.

 

Számold ki, hogy mennyi volt a vám, ha a búza ára 70 Ft, a vám pedig az árnak a 20 %-a! ……………………………………………..


Hová, kinek kellett a vámot befizetni?………………………………….

1767-ben rendeletet hozott, hogy csökkenteni kell a jobbágyok terheit. Ez azt jelentette, hogy a magyar arisztokraták kevesebb adót kérhettek a jobbágyoktól, hogy azok, fizetni tudjanak a királynak. Ezt a rendeletet nevezték el: ÚRBÉRRENDEZÉSNEK.

Mária Terézia az iskolákat is szabályozni próbálta, kötelezővé tette az alsós oktatást, ez a RATIO EDUCATIONIS.

 

Mi volt az 1767. évi úrbérrendezés rendelet lényege? ……………..


Mi volt a neve az iskolákkal kapcsolatos rendeletnek? …………….

 

………………………………..

Mária Terézia az egészségügyi ellátás területén előírta, hogy csak diplomás[1] orvosokat és bábaasszonyokat[2] alkalmazhatnak a kórházak.

Szegény házakat is felállított azoknak, akiknek nem volt lakásuk, valamint árvaházakat azon gyerekeknek, akiknek a szülei meghaltak.

A kórházak alkalmazhattak olyan orvost, aki nem járt orvosi egyetemre? ………………


[1] Egyetemre kell járnia és vizsgáznia (diplomáznia) kell, annak, aki orvos akar lenni.

 

Magyarország a Habsburg Birodalomban

Szövegdoboz: F

 

Másold le a 47.1. ábrát a füzetedbe és tanuld meg az uralkodók nevét a következő történelemórára, és azt, hogy mettől, meddig uralkodtak Magyarországon!

48. oldal térképe

A Habsburg birodalom két nagy területből állt:

Szövegdoboz: Örökösödési tartomány
Ebben nem volt országgyűlés, mindenben a király döntöttSzövegdoboz: Magyar Királyság
Ebben volt országgyűlés, kétkamarás, és a király nem dönthetett egyedül.

 

 


Ezen felül volt még:

ERDÉLY

Itt a király külön hivatalokat hozott létre

És volt még:

KATONAI HATÁRŐRVIDÉK

Aminek az irányítása a bécsi királyi udvar irányítása alatt állt.

 

Szövegdoboz: FÍrd be a fenti térképbe, melyik terület az örökösödési tartomány, melyik a Magyar Királyság, hol van Erdély, és mely területek a katonai határőrvidékek! Másold le a 49.3. ábrát a füzetedbe és tanuld meg az irányítási rendszert a következő történelemórára!


Egy ORSZÁGGYŰLÉS (ma is így van) mindig törvényeket alkot. Ezek a törvények olyan szabályok, amelyeket minden embernek be kell tartania. Ha valaki megszegi ezeket, azt börtönbe zárják. Az Országgyűlés azért jó rendszer, mert ott mindig olyan szabályokat találnak ki, amely jó az egész országnak.

Mi az Országgyűlés feladata? ………………………………………………………………………

Írd le, hogy milyen volt a 18. században a rendi országgyűlés felépítése, kik képviselték ott az ország lakosságát?

………………………………………………………………………………………………………………………

A Habsburg uralkodók ezért is akarták megszüntetni a Magyar Királyság országgyűlését, hogy akkor az ő akarata érvényesülhetett volna. A Magyar nemesek azonban nem engedték megszüntetni.

A király ezért, úgy intézte, hogy az országos hivataloknak csak ő adhasson utasításokat, hogy ne mindig a magyaroknak legyen igazuk. Ilyen hivatal volt a:

MAGYAR KANCELLÁRIA

Székhelye: Bécs

-         a királynak elmondják, vagy megírják, hogy mit kérnek a magyarok

-         továbbítják az ország felé a király döntéseit

HELYTARTÓTANÁCS

Székhelye: Buda

-         ellenőrizte, hogy a szabályokat betartják-e

-         beszedték az adókat

-         a vármegyék hivatalos ügyeit intézték, mint pl. ház- és földtulajdon iratait, igazolványokat adtak ki

MAGYAR KIRÁLYI KAMARA

Székhelye: Pozsony

-         a pénzügyeket intézte, de Magyarország érdekeit nem tudta érvényesíteni, mert a király parancsait kellett teljesítenie (pl. hiába kellett volna utat építeni valahová, ha azt a király nem engedte.)

 

Milyen hivatalok voltak, akiknek kötelező volt a király utasításait betartani?

 

Mi volt a kancellária feladata? ………………………………………………………………………

Hol volt a székhelye? ……………………

Hol volt a helytartótanács székhelye és mi volt a feladata? …………………..

Milyen ügyeket intézett a királyi kamara? …………………………………………………

Hol volt a székhelye? …………………

A vármegyék:

Az előzőekben tanultál az országot irányító szervezetekről. A vármegyék viszont olyan ügyeket intéztek, amelyek csak egy-egy megyére terjedtek ki. A vezetőt itt is a király nevezte ki.  A vármegye vezetője a FŐISPÁN  volt.

Helyettesét azonban már a nemesek választották meg. Ő volt az ALISPÁN. Az alispán mindenben igyekezett úgy intézkedni, hogy az, jó legyen a nemes embereknek.

Milyen területi ügyeket intéztek a vármegyék? ……………………………………..

Ki nevezte ki a vezetőjét, és hogyan nevezték a vármegye vezetőjét?

Kik választották az alispánt? ………………………………..

 

III. Károly (1711-1740 között uralkodott Habsburg király) legfontosabb rendeletei:

-         megszerveztette az állandó hadsereget, hogy többé ne forduljon elő, hogy idegen nép, elfoglalja az országot, mint pl. azt a törökök is tették. A katonaság (emberek, akiknek fegyverük van), a hadsereg ( sok katona együtt alkotja)  ügyét „HADÜGYNEK” nevezzük. A hadügyeket a király irányította. Tehát nem a magyarok felügyelték.

-         Rendeletbe foglalta, hogy amennyiben a királynak nem születik fia, akkor a királyságot a lánygyermeke is örökölheti. Ezt a törvényt 1723-ban fogadta el az országgyűlés és a neve: PRAGMATICA SANCTIÓT

Írd le, hogy mely két rendelete volt a legfontosabb III. Károlynak!

 

II. Rákóczi Ferenc és a szabadságharc

II. Rákóczi Ferenc

Született:(1676-  Meghalt: 1735):

Apja: I. Rákóczi Ferenc, anyja Zrínyi Ilona, nevelője Thököly Imre.

Levelezett XIV. Lajos francia királlyal. Levelei a Habsburgok kezébe kerültek, börtönbe zárták, felségárulással vádolták.

Kiszabadították egy börtönőr segítségével, és Rákóczi Lengyelországba, Brezán várába menekült.

Mikor született?...... Mikor halt meg? …..  Apja neve: …………………… Anyja neve: ……………………. Ki volt II. Rákóczi Ferenc nevelője? ………………………………

Melyik királlyal levelezett? ………………… Milyen váddal zárták börtönbe? …………………….. Hová menekült, amikor kiszabadították? ……………………………..

 

A szabadság harc előzményei:

1697 - hegyaljai felkelés: a bujdosó mozgalom következménye, elfoglalják Tokaj és Sárospatak várát. A mozgalom fő vezetői: Kis Albert; Tokaji Ferenc; Szalontai György.

1703- tiszaháti felkelés, Kis Albert és Esze Tamás vezette.  Ők küldtek embereket Brezán várába és felkérték Rákóczit, hogy álljon a felkelés élére.

Rákóczi kiadta a brezáni kiáltványt, melyben leírta, hogy elvállalja a felkelés vezetését.

A Habsburgokat ország szabadságának elvételével vádolta. Célja a régi jogok helyreállítása. Jelszava: „Cum deo pro patria et libertate!” /”Istennel a hazáért és a szabadságért!”/

1703 május - kitört fegyveres felkelés.

1703 június - Dolha mellett a felkelők vereséget szenvedtek a császári csapatoktól, amit Károlyi Sándor vezetett.

 

A hegyaljai felkelés éve: …… Vezetői: ………………………………………………….

A tiszaháti felkelés éve: …… Vezetői, akik felkérték Rákóczit vezetőjüknek: ………………………………………………….

Mit írt Rákóczi a brezáni kiadványba? ………………………………………………….

……………………………………………………………………………………………

……………………………………………………………………………………………

Mi volt a jelmondata? ……………………………………………………………………

A felkelés kezdetének időpontja: …………..

Mikor szenvedtek vereséget a felkelők? Hol? És ki vezette a császár seregét?

…………………………………………………………………………………………….

…………………………………………………………………………………………….

 

A szabadság harc külpolitikai háttere:

Franciaország és Ausztria harcolt egy földterületért. A franciák támogatták a Rákóczi-szabadságharcot. 1704-ben a höchstädti ütközetben vereséget szenved a francia oldal és a Habsburgok így már Magyarországra figyeltek. Rákóczi külföldi szövetségeseket (Oroszország; törökök; Bajorország) keresett, de sikertelenül.

Melyik ország ellen harcoltak a felkelők? ………………………

Melyik ország támogatta a szabadságharcot? …………………….

Franciaország mely városban szenved vereséget a Habsburgoktól, és mikor ? ………….

…………

Amikor már nem kap Rákóczi segítséget a franciáktól, kiktől kér segítséget? ………….

……………………………………..

A szabadságharc:

1703. – elfoglalják a Duna-Tisza közét; Felvidéket.

Mivel hadseregre volt szükség, kiadták a vetési pátenst (=rendelet): a jobbágyok és családtagjaik mentesültek az adók alól. Így sok jobbágy beállt a szabadság harc seregébe.

1704. II. Rákóczi Ferencet Gyulafehérváron erdélyi fejedelemmé választották, de nem tudták beiktatni, mivel Erdély császári kézen volt.  Nagyszombatnál súlyos vereséget szenvedtek a kurucok a labancoktól.

1705. A szécsényi országgyűlés megválasztotta Rákóczit Magyarország vezérlő fejedelmévé. 24 tagú szenátus állt mellette, melynek elnöke Bercsényi Miklós. Az egész ország területén vallásszabadságot hirdetett, Magyarország államformáján konföderációban határozta meg (=szövetségi állam).

 

Mely területeket foglalják el a felkelők 1703-ban? ………………………………………..

Mi a vetési pátenst (=rendelet) lényege?: ………………………………………………….

………………………………………………………………………………………………

Erdélyi fejedelemmé, hol és mikor választják meg Rákóczit? …………………………….

………………………………………………………………………………………………

Melyik városnál szenvednek vereséget a kurucok? …………………………….

Mikor és hol választják meg Rákóczit Magyarország vezérlő fejedelmévé?

………………………………………………………………

Ki vezeti a 24 tagú szenátust? ……………………….

Mi lesz Magyarország államformája? ……………………………………..

Milyen szabadságot hirdetnek? ……………………….

 

Gazdaság:

A szabadságharcosok bevételei a nemesfémből, a vámokból, a fejedelmi birtokokból származtak. Saját pénzt vertek rézből (=rézlibertás). Rákóczi tervezte a közteherviselés bevezetését, de a nemeseknek nem tetszett. Megszervezte a Gazdasági Tanácsot, amely a szabadság harc ügyeit intézte: fegyverellátás, ruházat, élelmezés. Manufaktúrákat alapított és tárházakat (=raktár) létesített.

Manufaktúra: főként a kézműves technikán alapuló, de már a munkamegosztásra épülő üzem. A gépi nagyipart megelőző, különféle használati tárgyakat készítő gyár.

 

Miből volt pénze a Rákóczi fejedelemségnek: ………………………………………………

Milyen intézményt szervezett meg Rákóczi? ………………………………………………..

Mi volt az intézmény feladata? ………………………………………………………………

Mi a manufaktúra? …………………………………………………………………………..

……………………………………………………………………………………………….

 

Kuruc hadsereg:

A jobbágyok képzetlenek voltak, de a sereghez csatlakoztak végvári, császári, külföldi katonák és Thököly seregéből származó harcosok is. Voltak könnyűlovasok, gyalogosok (=talpasok), és egy kevés tüzérség is.  Létszámuk 80 ezerrel indult, de visszaesett 30 ezerre.

Milyen katonákból állt Rákóczi serege? ……………………………………………………

………………………………………………………………………………………………

Hány katonából állt? …………….

Főbb események:

1705-ben I. Lipót meghalt, I. József követte a trónon (1705-1711). Tárgyalások indultak az udvar és Rákóczi között, de ezek kudarcba fulladtak. Bottyán János elfoglalta a Dunántúlt.

1706-ban elfoglalták Erdélyt, amit 1707-ig sikerült megtartani.

1707-ben beiktatták Rákóczit erdélyi fejedelemé és országgyűlést tartottak Ónodon.

Ki követi a trónon 1705-ben I. Lipótot? …………………….

Kinek a vezetésével foglalják el a kurucok a Dunántúlt? ………………………………

Mikor foglalják el Erdélyt? ………… Meddig tudják tartani? …………….

Mikor, milyen gyűlésen és hol iktatják be Rákóczit erdélyi-fejedelemmé? ……………………………………………………………………………………….

A győzelmek mellett megerősödött az ellenzék, támadták Rákóczit, mert bevezette a közteherviselést, és mert a hadirokkantak, az özvegyek és az árvák állami gondoskodást kaptak.

Miért támadták a nemesek (az ellenzék) Rákóczit? ……………………………………..

……………………………………………………………………………………………

Rákóczi 1708-ban seregével indul Morvaország irányába,Trencsén mellett vereséget szenvedtek.

(Nézd és mutasd a térképen!)

Így 1708-tól a védekezésre maradt csak energiájuk. Akkor már nem érkezik támogatás Franciaországból, a nemesek hazakényszerítik a jobbágyokat, mert nem tartják be a vetési pátenst. Megbomlik a nemzeti egység. Árulók kerülnek ki a kuruc seregből, pl.: Bezerédy Imre. Több vezető is meghalt, pl.: Bottyán János, Esze Tamás.

1708-ban a sárospataki országgyűlésen minden jobbágynak szabadságot ígért (= jobbágyfelszabadítás).

1709-ben ki kellett üríteni a Dunántúlt és a Felvidék nyugati részét.

1709-1710. pestis pusztít.

(Pestis: Az 1894-ig gyógyíthatatlannak számító betegség, Kórokozója a patkánybolháról kerülhet át emberre, az emberre akkor veszélyes, ha a higiéniát elhanyagolja. Miután a bőr oxigénfelvételében zavar keletkezik, a bőr gyakran sötétkék színt kap (innen ered a „fekete halál” kifejezés).

1710-ben Romhánynál volt ütközet. Elindultak a titkos tárgyalások Rákóczi és az udvar között (Pálffy János). Rákóczit Károly Sándor képviselte.

1711. április 30-án megkötötték a szatmári békét és ezzel véget ért a tárgyalás. Május 1-jén a kuruc csapatok letették a fegyvert a Nagymajtényi-síkon.

 

A kuruc sereg hol szenved vereséget 1708-ban? …………………….

Milyen okai vannak annak, hogy ettől kezdve már csak a védekezésre van erejük? …………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

Mit ígérnek a jobbágyoknak a sárospataki országgyűlésen? …………………………………

Mikor halnak meg sokan a pestis betegségtől? ………………………………….

Hol volt ütközet 1710-ben? …………………..

Kik kezdtek béketárgyalást? …………………………………………………….

Mikor kötötték meg a szatmári békét? ……………………………………

Mikor és hol tették le a fegyvert a kurucok? …………………………………………….

 

Szatmári béke:

Minden felkelő közkegyelmet kapott

A Rákóczi adta kiváltságokat megőrizhették

Az udvar garantálta a vallásszabadságot

Magyarország és Erdély alkotmánya

Rákóczi minden birtokát visszakapja (kivéve a várakat), ha hűségesküt tesz

A szatmári béke kompromisszumos béke, de nem volt hiábavaló a szabadságharc.

Magyarországot nem olvasztották be a birodalomba. Ez a béke az 1711-ben trónra kerülő III. Károlynak köszönhető.

II. Rákóczi Ferenc nem tett esküt, így semmit sem kapott vissza. Haláláig száműzetésben élt Lengyelországban, majd Franciaországban és végül Rodostóban. 1735-ben halt meg, a testét Kassán temették el, a szívét pedig Franciaországban.


Sorold fel a szatmári béke előnyeit! …………………………………………………………..

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

Milyen „békének” nevezik? ……………………………..

Tett-e hűségesküt Rákóczi? ………………..

Mi volt ennek a következménye? ……………….

Mely országokban élt haláláig? ……………………………………………………………….

Hol és mikor halt meg? ……………………………

TÁRSADALMI VISZONYOK A XVIII. SZÁZADBAN

 

A törökök elől sok ember elköltözött. Sokan meghaltak. Nagyon kevés ember maradt, és amikor a törököket kikergették az országból nem volt elég ember, aki megművelhette volna a földeket. Embereket kellett hát rábeszélni, hogy költözzenek az elhagyott vidékekre.

Voltak persze olyan családok, akik vándoroltak, de a felvidéken (ma Szlovákia területe) sok ember élt, ezért elsősorban ott hirdette meg a bécsi kormány, hogy az ország déli vidékeire költözhetnek.

A kormány az elhagyatott vidékeken házakat építtetett.

Azoknak, akik hajlandók voltak költözni szerszámokat is adtak.

Adókedvezményben részesítették őket.

Ilyen sok kedvezmény sokakat rávett a költözésre. Sok német család (akiket sváboknak neveztek el) élt ezzel a lehetőséggel.

A szerbek és a románok vándoroltak és letelepedtek ezen a régen törökök által elfoglalt területen.

A népességpótlás az alábbi módokon valósult meg:

  1. belső vándorlás (magyarok, szlovákok)
  2. betelepítették őket (svábok)
  3. bevándoroltak (szerbek, románok)

Miért kellett embereket telepíteni a török rabság alól felszabadult területekre? …………………………………………………………………………………………

Hogyan valósult meg a népességpótlás? …………………………………………..

………………………………………………..     …………………………………………………….

Milyen kedvezményeket adtak a betelepített családoknak? …………………….

……………………………………………………………………………………………………………………..

……………………………………………………………………………………………

1711 és 1786 között kétszeresére nőtt az országban lakók létszáma. 4,5 millióról 9,5 millióra. Nagyon sok nemzetiségi volt közöttük (akik nem magyarul beszéltek), az arányuk 50% (vagyis 100 emberből 50 ember más nyelven beszélt.)

Miért nőtt kétszeresére a lakosok létszáma? ………………………………………..

Az ország lakosainak 90%-a jobbágy és paraszt volt. (vagyis 100 emberből 90)

  1. telkes jobbágy (volt saját tulajdonú földjük)
  2. egyszerű jobbágy (földet béreltek a nemesektől)
  3. zsellér (nem tudott földet bérelni, ezért fizetésért dolgozott)

A jobbágyoknak a földesúr ( a földesúr a nemesi réteghez tartozik) parancsolt.

-         bíráskodott felettük

-         ő adott engedélyt, ha valaki el akart költözni

-         kilencedet fizettetett velük

-         bérleti díjat szedett a földekért

-         ajándékokat kért

-         a háza körül dolgoztatta a jobbágyokat ingyen

De a jobbágyok a királynak is fizettek adót, és ha háború volt nekik kellett katonának állniuk. Ha katonák vonultak át a településükön a jobbágyoknak kellett enni és inni, adni a katonáknak. Még szállítani is nekik kellett őket.

Írd le hányféle jobbágy volt a 18. században! ……………………………………………

………………………………………………………………………………………………………………………

A lakosság hány százaléka volt jobbágy? ………………

Milyen jogai voltak a földesúrnak a jobbágyokkal szemben? ……………………

………………………………………………………………………………………………………………………

……………………………………………………………………………………………………………………..

A nemesség azonban kevés, mert a lakosságnak csak az 5 %-át tették ki. Ők voltak azok, akiknek nem kellett adót fizetniük, pedig ők voltak a leggazdagabbak, és lett volna miből adót fizetniük. Akik azonban még a gazdagoktól is gazdagabbak voltak az ARISZTOKRÁCIÁNAK a rétege. Összesen 200 család volt. Ők irányították az országot. Ők vezették a hivatalokat, közülük kerültek ki a főispánok.

A nemességet két részre bonthatjuk:

  1. köznemesek (nagy vagyoni különbségek voltak közöttük, nagyobb részüknek olyan volt az élete, mint a jobbágyoknak, mert alig volt földjük, pénzük)
  2. arisztokraták

Hány részre bonthatjuk a nemesi réteget? ………………………………………………..

………………………………………………………………………………………………………………………

 

A városi polgárság akkor még kislétszámmal volt jelen az országban, mert ők bekerülhettek az országgyűlésbe, és ezt a nemesek nem akarták. Ezért aztán nagyon kevés településnek adták meg a városi rangot. A nemesek féltek, hogy a polgárok majd elveszik a nemesek jogait.

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

dím

(dávid, 2010.02.25 17:39)

szép dolog