Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A NÉP EGÉSZSÉGE

2010.01.15

A NÉP EGÉSZSÉGE

Az életünk minőségét meghatározza szellemi, és a testi egészségünk.

Környezeti tényezőkről beszélhetünk, melyek: anyagi- és szociális.

Anyagi környezet:

-          természeti (hegyvidék, alföld, tenger, éghajlati öv, folyó, tó, erdők vannak a közelben stb.)

-          ember alkotta értékek (infrasruktúra: elavult, vagy modern; szolgáltatásokkal való ellátottság, épületek minősége stb.)

Szociális környezet:

-          család (társadalmi réteg: foglalkozás, iskolai végzettség; hagyományok, szokásrendszerek örökölt nehézségek, stb.)

-          az emberek egymáshoz való viszonya, pl. megbecsülés

-          tisztázatlan jogszabályok (túlszabályozás, nehézkes ügyintézés)

-          Közerkölcsök, pl. törvénytisztelet, szavahihetőség

-          hitélet

A magyar népesség egészségügyi állapota és halálozási arányai sokkolóak és rombolóan hatnak a lakosságra. 1996-ban például a halálozás 15 ezrelék volt, mindeközben a születések száma 12 ezrelék alatt maradt. Már az 1993. évi felmérés szerint a férfiak születéskor várható élettartama 64, 5 év volt, annyi, mint az 1930-as években. (Gondoljunk a nyugdíjkorhatár felemelésének szándékaira!)

Richard Wilkinson kimutatta, hogy a halálozási arányok nem a GDP-vel, hanem a társadalmon belüli egyenlőtlenségekkel állnak szoros kapcsolatban. Minél nagyobb a különbség a szegények és a gazdagok között egy államon belül, annál magasabb a morbiditási (megbetegedés) és a mortalitási (halálozás) arány. Az egyenlőtlenségek azonban nem csak az egészségi állapottal jellemezhetők. Ilyen tényező még:

-          a magas munkanélküliség (napjainkban Észak Magyarországon, pl. 20-22 %, míg az országos átlag 13 %)

-          a bűnözés aránya

-          az alacsony születési súlyú újszülöttek

-          a felsőfokú végzettségűek kisebb száma

-          az oktatásra fordított alacsonyabb összeg (a legtöbb iskolát É. M.o-on zárnak be, pl.)

Közel négyezer Kaliforniában élő japán férfit kérdeztek arról egy felmérés során, hogy szerintük mi a legfontosabb védőfaktor a megbetegedések ellen.  A válaszok szerint legfontosabb:

  1. az alacsony koleszterin tartalmú, egészséges élelmiszerek
  2. a japán kultúrával és közösségi élettel való azonosulás

Matsumoto elemzése szerint a „japán csoda” titka, hogy a korábbi lakóhelyi közösséget a munkahelyi váltotta fel. A japán munkahelyeken ugyanis fontosnak tartják a vezetők a csoportkohéziót, és a dolgozók mentálhigiénés állapotát. Mindennek eléréséért minimális költségen:

-          orvosi ellátást nyújtanak

-          ingyenes vagy igen olcsó lakást biztosítanak

-          üzletet tartanak fenn, ahol dolgozóik kedvezménnyel vásárolhatnak

-          barátságos hangulatú éttermet tartanak fenn, ahol ebédidőben

-          különféle frissítő programok vannak

-          úszómedencét, tornatermet biztosítanak a dolgozóknak

mindezek EREDMÉNYE, hogy a dolgozók és vezetők, dolgozók és dolgozók között nagyobb az egymás iránti bizalom, közös érdekeik nyilvánvalóbbá válnak, a személyiségbe bennmarad az iskolában beépített kulturális azonosságtudat. Megnő a szociális kohézió, az emberek egészségesebbek. Ehhez társul, a jobb munkahelyi teljesítmény, következik belőle a gazdasági jólét és fellendülés.

Az olasz és görög embereknél alacsony a szívkoszorú-megbetegedés, amit az ott élők szerint jelentősen befolyásol a társadalmi összetartás élménye, a kulturális hovatartozás erős tudata.

A népegészségüggyel foglalkozó kutatók megállapították, hogy a társadalmi azonosságtudat, a szociális kohézió az egyik legjelentősebb egészségügyi védőfaktorrá vált a modern társadalmakban. Ezek megléte esetén a gazdagabb rétegek is hajlandók áldozatokat hozni a közösségért, és a lemaradók nem érzik, hogy magukra maradtak egy ellenséges világban.

A SZOCIÁLIS KOHÉZIÓ

pszichológiai és élettani mechanizmusa

Durkheim: a „homo duplex” modellje szerint az ember

-          biológiai igényeinek kielégítésére törekszik

-          erkölcsi értékekben hisz

-          hosszútávra tervez  = > mindezek a közmegegyezés, a kollektív tudat (ld. Jung) kialakulásának a feltétele és egyúttal a társadalmi stabilitás alapja is.

Az „ANÓMIA”, a közös értékek meggyengülését jelenti = > ilyenkor minden állampolgár úgy érzi, hogy csak DEVIÁNS úton érhetőek el a megfelelő életkörülmények.

Az értékek elvesztése olyan társadalomhoz vezet, ahol mindenki, mindenkinek a farkasa —> ez a társadalom tönkreteszi önmagát. Kialakulnak a devianciák, melyek az idő előrehaladtával egyre szaporodnak: öngyilkosság, gyilkosság, rablás, lopás, alkoholizmus és egyéb önrombolás.

Egészségügyi állapotunk szempontjából alapvető, hogy saját magunkat, helyzetünket hogyan minősítjük. Az „önbizalom” (leginkább a család, az anya-gyermek kapcsolat alapozza meg), később a bizalom, a kölcsönösség képességének pszichológiai alapja.

Az anyák korai munkába állása jelentős tényezője a bizalomhiány kialakulásának.

A valahová való tartozás korai élménye bizonyítottan központi idegrendszeri stresszcsökkentő, az általános biztonságérzettel jellemezhető lelkiállapot feltétele. (Láthatjuk mit követnek el azok, akik elveszik a gyerekektől az édesanyákat.) Hiánya rossz személyközi kapcsolatokat, biológiai sérülékenységet, szenvedélybetegségeket okoz.

Egészségünk másik védőfaktora a tartós párkapcsolat és a barátságok stabilitása.

A magatartástudomány egyik kulcsfogalmává vált az „ellenségesség”, mint rizikófaktor. Ez több tényezőből áll össze, de kiemelten fontos és különösen veszélyes közöttük a CINIZMUS: „legbiztosabb nem bízni senkiben”, ugyanis kimutatták, hogy az ellenséges beállítódás szív- és érrendszeri megbetegedéseket okoz, és depresszióhoz vezet. Éppen ezért fontos tényező a munkahelyen is a „karizmatikus” vezető típusa, aki mer bízni a munkatársaiban. Ő is és beosztottjai is védettebbek az infarktussal szemben.

A hagyományos közösségek felbomlása, új közösségek kialakulásának hiánya tehát anómiás állapothoz vezet: DEVIANCIÁK, ÉRTÉKVESZTÉS, CÉLTALANSÁG, KIÜRESEDETTSÉG, REMÉNYVESZTETTSÉG.

Vizsgálatok igazolják, hogy a depressziós tünetegyüttes alapja: az életcélok hiánya. Ezt az egyén, a hosszú távú tervezés lehetőségének elvesztése miatt éli meg. (Egyik napról a másikra való élés, amikor nem tudjuk, holnap miből kerül ki az élelmünk.)

Felmérések igazolják, hogy a magyar lakosság egészségromlásának hátterében álló depressziós tünetegyüttes összetevői a következők:

-          a bizalom hiánya

-          cinizmus

-          fokozott teljesítmény-elvárás

-          szeretetnélküliség

-          elismeréshiány

Eredményes tanulást kívánok!

 

Figyelmeztetés: A tétel nem teljes, és a tanár elvárásait is figyelembe kell venni!

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.