Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


BŰNÖZÉSRŐL

2008.08.12

2.

A BŰNÖZÉS

 

A bűnözés, deviáns viselkedés. (deviáns: valamilyen társadalmi vagy törvénybe foglalt norma be nem tartása; pl. feketemunka – törvénybe foglalt deviáns viselkedés, amely társadalmilag kényszerből mégis elfogadott cselekmény (?))

Megítélése relatív, mindig függ az adott társadalom és annak kultúrája jellegétől.

A szociológia szerint:

Kialakulása alapvetően a társadalom egészében keletkezett működési zavart jelzi.

Gond, hogy a társadalom ill. a vezető réteg nem magát a zavar okát keresi, ill. nem azt igyekszik megszüntetni, hanem a büntetés (szankció, megtorlás) rendszerét építi ki (bíróságok, börtönök, nevelőintézetek, rendőrség, hatóságok).

Korai elméletek szerint: „rossz vetőmag” vagyis a születéstől meghatározó, genetikai hiba ill. pszichológiai okai vannak.

Későbbi elmélet: a makrostrukturális folyamatokra vezethető vissza (társadalmi felépítmény)

COHEN szerint: bizonyos csoportokban (szubkultúra) felnövekvő egyének számára lehetőség nyílik, hogy a deviáns magatartást megtanulja, vagyis a csoport a példaképe, akik mentálisan támogatják ezt a viselkedést.

T.J. SCHEFF szerint: az emberek bizonyos szabályszegéseket letagadnak, melyeket elkövetni nem bűn (jellegtelen), de ez függ:

-         attól, hogy milyen státuszú személy követte el

-         vagy attól, hogy milyen mértékű a közösség toleranciája

Ha a szabályszegéseket elítéli a közösség és a minősítő személy, az elkövető számára fontos (bünteti ill., elfordul tőle), akkor az egyén önmagát is deviánsnak minősíti. Ha már mentálisan egyébként is zavart az egyén, akkor önkontrollja tovább romlik, és szokatlan viselkedése gyakoribbá válik.

 

DURKHEIM szerint: a bűnözés normális társadalmi (társ-i) jelenség, elkerülhetetlen. Azt állítja, hogy hasznos szerepet tölt be a fejlődésben.

IRK ABERT szerint: a kriminalitás mindaddig normális jelenség, amíg patologikus jelleget nem ölt, ill., amíg nem akadályozza a fejlődést.

ERIKSON szerint: a társ-i stabilitás megtartásának fontos feltétele (mint Durkheim). Feltételezi, hogy az emberek bizonyos csoportja hasznot húz a deviáns viselkedőkből.

Felteszi a kérdést:

Feltételezhetjük-e, hogy a rend erői azért működnek, hogy a normasértőket összegyűjtsék, és hosszútávra deviánsként működtessék őket?

Erikson azért tette fel ezt a kérdést, mert azt látta, hogy a deviancia megfékezésére létrehozott intézmények között vannak olyanok, melyek állandósítják ezt a jelenséget. Ezek egy csoportba gyűjtik, elkülönítik a deviánsokat. (börtön, kórház, elmeintézetek, javítók), ahol egymástól eltanulhatják a különböző deviáns magatartási formákat az egyének.

Az elkülönítés pedig minden esetben provokáló, és a társadalom nagy része nem hisz a deviánsok megváltoztathatóságában.

Differenciális asszociációs elmélet kérdése, hogy: hogyan válik az ember bűnözővé?

1.                 gyermekkorától ezt a viselkedést látja

2.                 környezete intim kötődéseiben kommunikál erről

3.                 életkörülményei, vagy szorongatók, vagy elhanyagolóak, és vagy rászorul, rákényszerül, vagy ezzel kívánja magára felhívni a figyelmet

4.                 rengeteg ideje van, arra, hogy a bűnözői módszereket megtanulja (pl. nincs szervezett szabadidőprogram)

5.                 észreveszi, hogy a köz- és a hivatali erkölcs is laza, vagy romlott, látja, hogy a magas beosztású, hogyan jutott jól fizető pozícióba

6.                 rájön, hogy a siker szorgalmas tanulással és munkával nehezebben, vagy nem mindig érhető el

7.                 zavar keletkezik nála az értékek és a szükségletek terén

 

A bűnözői struktúráért felelős lehet:

-         család, rokonság, baráti kör

-         kirekesztettség érzése az óvodában, iskolában

-         tanulási, beilleszkedési problémák megoldatlansága (toleranciahiány)

-         a társadalom megtagadja tagjai egy részétől a tiszteletreméltóság státuszát

-         a bűnözői szubkultúra teljesíthető feladatokat ad és elismerést

-         a társadalom stigmákat aggat az egyénekre, ceremóniával ítél (bíróság), de a letöltött büntetés után nincs visszafogadó ceremónia, és nincs befogadó készség sem

-         a bűnözői közösség viszont befogadja, elismeri, megadja a „tapasztalt” börtönviseltnek járó tiszteletreméltóságot az egyénnek.

 

Az uralom vegyes gazdasága:

A bűnözés nem cél, formája az uralomnak, vagyis annak egyik formája. Időnként brutális és a civilizált életet bomlasztja.

A szervezett bűnözés a nagy üzlet egyik ága, egyszerűen a tőke illegális szektora.

A szervezett bűnözés „bruttó bűnügyi terméke” révén a világ 20. leggazdagabb szervezete lett.

Hogyan emelhető a társ.-i státusz?

1.                 meg kell szerezni azokat a tulajdonságokat, amelyek a tiszteletreméltóságot biztosítják (elfogadott) vagy

2.                 újra kell definiálni a státuszkritériumokat

Melyek a tiszteletreméltóság megszerzésének forrásai, ill. miből tevődik össze?

  1. mások véleménye rólam (közvetlen és tágabb környezet)
  2. egyéni képességeim feltérképezése, erősítése (egyénileg nehezen megy)
  3. ideális környezet a tanuláshoz (otthon és az iskola)
  4. akadálytalan hozzáférés a kulturális értékekhez, a számomra élményeket adó hobbyhoz, és alkalom arra, hogy késztetéseim átvihetők legyenek a hasznos társadalmi munkához, amely a megélhetésem biztosítja majd (megfelelő pálya- ill. a szakmák ismerete)
  5. önbecsülésem folyamatos erősítése

Ha fentiek közül bármelyiknél akadály áll fenn, az egyén képtelen elérni a tiszteletreméltóságot. Ennek következménye: helytelen ismeret önmagáról, fejletlen képességek (mindenbe belekóstol, de semmi nem meg igazán), nem megfelelő szintű tudás, a szabadidejét nem tudja olyan tartalommal feltölteni, amely hasznos a számára. Ezáltal szorong, frusztrált, elégedetlen, boldogtalan.

Melyek a társadalom egészében keletkezett működési zavarok, melyek a bűnözést segíthetik elő? (tételen kívüli saját vélemény)

  1. A szegénység fenntartása. (Előfordul, hogy a társadalom nem enged egy réteget kiemelkedni a szegénységből. Ezzel hozzájárul a jövő bűnözői rétegének újratermelődéséhez. Ilyen eszközök, amelyek a szegénységbenntartást elősegítik: magasan tartott munkanélküliség, miközben nyilvánvaló, hogy rengeteg munka lenne az ország rendbetétele érdekében, de az állam nem kíván szerepet vállalni benne. Magas járulékokkal segíti a feketemunka virágzását. Inkább szankciókat vezet be, inkább hatalmi erőket hoz létre, melyek sok pénzébe kerülnek, mintsem csökkentse az irreális járulékfizetési kötelezettségeket.  Segélyezés – le kell szoktatni az embereket a saját jövedelem szerzés élményéről. A vállalkozóknak adja az ösztönző pénzeket, hogy fiatalokat alkalmazzanak. Így alakítja ki, hogy a pályakezdői időszak után egy réteg biztosan munkanélküli lesz.)
  2. Az oktatási rendszer szisztematikus leépítése. (Túlterhelt, nem megbecsült pedagógusok, növekvő osztálylétszám //patkány-effektus//, erőszakolt integrálás //felzárkóztató program nélkül, nem biztosítja a szükséges környezeti és technika hátteret//)
  3. A drogfogyasztás legitimmé tétele, a megelőzés, a felvilágosítás, a toleranciára való nevelés helyett. (Könnyebben befolyásolható réteg, segíti a gazdasági csoportok új termékpiacát.)
  4. A prostitúció szervezett keretek közé szorítása, a megfelelő megélhetés biztosítása helyett. (Amikor az terjed a médiában, hogy így ellenőrizhetővé válik a szektor, és a nők nem lesznek kiszolgáltatottak, az a tömegek félrevezetése.)
  5. A reklámok elszaporodása, a média szabatosságának megengedése, a tévénézők manipulálásának elszabadulása, az igények csökkentését célzó, a környezetkímélő és védő oktatófilmek helyett.
  6. Szigorú szankciók alkalmazásának szorgalmazása a fiatalkorúak körében, az értékekre, munkára, becsületre, szeretetre, toleranciára nevelő iskolai környezetben elvégzendő csoportfoglalkozások helyett.
  7. A média felhasználása félelemkeltésre, informálás címén. A tömegek felbőszítése, egy-egy kirívó példa kiemelésével.

 

Hogyan befolyásolja a fiatalt a bűnözői réteg?

Biztonságot nyújt a számára és elfogadja őt. Azt mondja:

CSAVAROGHATSZ: minek tanulnod téged a társadalom úgyis kitaszít már

LEHETSZ AGRESSZÍV: farkastörvények uralkodnak, vagy te, vagy más! Az agressziót legitimnek tekinti, ezért nincs szorongás miatta.

AMI A MÁSÉ AZ A TIÉD IS: nem kell tisztelned a tulajdont, jogod van elvenni, mert ő is elvette tőled, vagy mástól.

Milyen tényezők jöhetnek még számításba?

-         hosszú ideig távol van az otthonától

-         a hagyományok eltörlése

-         nem jól fizetik meg a munkáját, vagyis a bérből csak vegetálni tud, nem tud jövőt tervezni, nincsenek kilátásai sorsa megváltoztatására

-         a társadalom egy helyre koncentrálja az ipart

-         urbanizáció (a városban elidegenednek egymástól az emberek, nincsenek közösségek, melyek védő, példaadó, hátráltató közeg a bűnözés szempontjából)

-         a lakosság morális állapotának romlása (ha az irányító rétegben ezt a példát látja)

 

A bűnözésben kifejeződik a társadalmi egyenlőtlenségek egy része.

A bűnözés egyik formája az uralomnak. Szükség van rá a tőkefelhalmozáshoz, a közösségi élet újratermelődéséhez (megfélemlített tömegek), a szociális folyamatokhoz (mi gondoskodók vagyunk), a hatalom és uralom politikai folyamatához, és az ehhez kapcsolódó gazdasági folyamatokhoz.

 

(S mindezt azért, mert néhányan luxusban fürödve is még többet akarnak, és csak önmaguknak.)

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.